A TISZA-többségű Országgyűlés első Méptv. módosításai között vannak a szélerőművekre vonatkozó új előírások is

A 2026. áprilisi választásokat követően megalakult Országgyűlés első Méptv.-módosítása - egy háborús veszélyhelyzeti rendelet törvényi szintre emelése - már 2026. május 14-én hatályba lépett. A következő Méptv.-módosítás elfogadására sem kellett sokat várni, azonban a reklámszabályozás új törvényi rendelkezéseit csak 2026. október 1-jétől kell majd alkalmazni. A szélerőművekre vonatkozó Méptv.-előírások közül a megengedőbb magassági szabályozás területi kiterjesztése 2026 júliusában hatályba lépett; míg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak a Méptv.-be emelése 2026. szeptember 27-én fog hatályosulni. E cikk írásakor társadalmi egyeztetés alatt állt a Méptv.-nek egy újabb, egyes kiemelt beruházásokat érintő módosítása is, amelynek elfogadása esetén elképzelhető, hogy annak hatályba lépése meg fogja előzni az NVVH miatti kiegészítést. Jelen cikkünkben a szélerőművek létesítésének megkönnyítésére vonatkozó új Méptv.-előírásokat és a kapcsolódó rendeleteket mutatjuk be.

Magyar Közlöny: 2026. évi 102. szám
Módosuló jogszabály: 2023. évi C. törvény
Módosító jogszabályok: 2026. évi XXXVI. törvény
Hatály: 2026. július 31.

 

A Méptv. 2026 áprilisi választásokat követő módosításai

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) módosításai közül legutóbb arról tudósítottunk, hogy az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvénnyel érintett, több tucat különböző módosult törvény között megtalálható volt a Méptv.-nek egy nagyon rövid, csupán egy bekezdést érintő módosítása is. Erről szóló cikkünk ITT érhető el.

Ezt követően nem kellett sokat várni a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló 2026. évi XX. törvény elfogadására, majd kihirdetésére sem. A reklámozást újraszabályozó (közte a Méptv.-t is érintő) módosításai – az önkormányzatok felkészülése érdekében – csak 2026. október 1-jén fognak hatályba lépni. A Méptv. új reklámelőírásai még nem részleteiben szabályozzák a területet, ezért terveink szerint a végrehajtási rendelet(ek) megismerését követően fogjuk majd ezeket az új reklámszabályokat bemutatni. A települések jogalkotási munkáját is nagyban megkönnyítené, ha a kormányrendeleti szintű részletszabályok még a törvényi hatályba lépését megelőzően, minél korábban megismerhetővé válnának.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása miatti Méptv.-módosításokat IDE kattintva olvashatják el.

 

A szélerőművek létesítésének megkönnyítésére vonatkozó új Méptv.-előírások

A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (HET) szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXVI. törvényt sürgős eljárásban, 2026. július 28-án fogadta el az Országgyűlés. A Méptv.-t módosító egyetlen szakasz már része volt a 2026. július 10-én benyújtott törvényjavaslatnak is.

Az előterjesztői indokolás egyértelműen megfogalmazza a jogalkotói célt: „A Méptv.-ben rögzítésre kerül a kapcsolódó HET reform végrehajtása érdekében, hogy a szélerőművek maximális oszlopmagassága 199 méter lehet függetlenül attól, hogy annak létesítésére a Vet. szerinti könnyített térségekben vagy azon kívül kerül-e sor.”

A rövid, csupán szövegrész-elhagyásokat tartalmazó szakasz szó szerint:
 

Az a 2026. július 30-ig hatályban volt Méptv.-rendelkezés, amely szerint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti könnyített térségekben lehetőség nyílt 199 méteres maximális oszlopmagasságú szélerőművek létesítésére is, 2026. január 1-jén lépett hatályba. Ebben a korábbi cikkünkben részletesen ismertettük a 2025 karácsonyán hatályba lépett kormányrendeleti (TÉKA, Vet. Vhr.) és a 2026. január 1-jei törvényi (Méptv., Vet.) módosulásokat, továbbá a könnyített térségek kijelöléséről szóló, 2026. január 22-től hatályos 35/2025. (XII. 23.) EM rendeletet is.

A 2026. július 31-én hatályba lépett Méptv.-módosítás lényege, hogy a magassági kedvezményt a kiemelt térségekről az ország egész területére kiterjesztették. Ez a kedvezmény a szélerőműveknél 199 méteres maximális oszlopmagasságot engedélyez a magasépítményekre vonatkozó, a Méptv. főszabálya szerinti 130 méteres korlátozással szemben.

Kép forrása: Jámbor Attila
 

Változás várható a kiemelt térségek listájában

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a szélerőmű-létesítés Méptv.-ben foglalt további feltételei nem módosultak. Így továbbra is csak a mindenkori (az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében kijelölt) könnyített térségek esetében él az a szabály, hogy – a Méptv. 7. § (2) bekezdésétől eltérően – szélerőmű és szélerőműpark létesítése esetén nem kell csereterületet biztosítani [2023. évi C. törvény 7. § (2a) bek.]. Ezért a jövőben is lesz jelentősége annak, hogy egy területet a miniszteri rendelet Vet. szerinti kiemelt térségnek minősít-e.

A jelenleg hatályos jogszabály a következő járások közigazgatási területét minősíti szélerőművek létesítésére vagy bővítésére vonatkozó könnyített térségnek:
1. Celldömölki járás,
2. Csornai járás,
3. Győri járás,
4. Komáromi járás,
5. Mosonmagyaróvári járás,
6. Sárvári járás,
7. Soproni járás,
8. Szombathelyi járás.

A jelen cikk írásakor társadalmi egyeztetés alatt állt a szélerőművek telepítésének szempontjából könnyített térségek kijelöléséről szóló 35/2025. (XII. 23.) EM rendelet módosítását is tartalmazó, „az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról” szóló GEM-rendelettervezet, amely az alábbi 25 járást sorolja a szélerőművek telepítésének szempontjából könnyített térségek közé:
1. Aszódi járás,
2. Bácsalmási járás,
3. Dunaújvárosi járás,
4. Enyingi járás,
5. Gyöngyösi járás,
6. Győri járás,
7. Kisbéri járás,
8. Kiskunhalasi járás,
9. Komáromi járás,
10. Körmendi járás,
11. Kőszegi járás,
12. Monori járás,
13. Mosonmagyaróvári járás,
14. Nagykanizsai járás,
15. Oroszlányi járás,
16. Pécsi járás,
17. Sárbogárdi járás,
18. Sárvári járás,
19. Soproni járás,
20. Székesfehérvári járás,
21. Szombathelyi járás,
22. Várpalotai járás,
23. Vasvári járás,
24. Zalaegerszegi járás,
25. Zalaszentgróti járás.

Miután így kiesne a könnyített térségek köréből a Celldömölki és a Csornai járás, a tervezet átmeneti rendelkezést is tartalmaz az ott már folyamatban lévő ügyekre, a kedvezőbb szabályok alkalmazására.

A könnyített térségben történő szélerőmű-létesítéseknek természetesen nemcsak településrendezési, hanem egyéb – a villamosenergia-ipari ágazati jogszabályokban írt – előnyei is vannak, ezekről a fentiekben már hivatkozott korábbi cikkünkben részletes ismertetést adtunk.

 

A szélerőmű létesítésére változatlanul az érintett településsel együttműködve kerülhet sor

Nem módosultak a Méptv.-nek azon rendelkezései sem, amelyek szerint külterületen olyan építmény, amelynek a terepcsatlakozásához – lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához – mért legmagasabb pontja a 65 métert meghaladja (ezeket definiálja a törvény magasépítményként), csak akkor helyezhető el, ha:
a) az építmény fekvése szerinti települési önkormányzat helyi építési szabályzata (HÉSZ) az elhelyezést kifejezetten megengedi,
b) a magasépítmény elhelyezését jogszabály nem tiltja, és
c) a magasépítmény legmagasabb pontja nem haladja meg a 130 métert, szélerőmű esetén az oszlopmagassága – immár területi korlátozás nélkül – a 199 métert (Megjegyzés: A magasság számításakor minden építményrészt, így a kupolát, saroktornyot, tetőfelépítményt, kéményt, szellőzőt, egyéb tartozékot és műszaki berendezést is be kell számítani).

Ilyen tartalmú helyi építési szabályzat készítése vagy módosítása esetén az állami főépítész az egyeztetés záró szakaszában köteles a tervezetet véleményezésre megküldeni az országos főépítésznek. Az országos főépítész a megkeresés kézhezvételét követő 15 napos jogvesztő határidőn belül adja ki nyilatkozatát. Az országos főépítész eljárásának időtartama nem számít bele az állami főépítészi vélemény kiadására meghatározott határidőbe. Az országos főépítész vizsgálja, hogy a tervezet megfelel-e a területrendezési előírásoknak, valamint a településrendezési, településképi és építési követelményeknek. Érdemi nyilatkozatát az állami főépítész beépíti a szakmai véleményébe: ha a magasépítmény elhelyezését az országos főépítész indokolással ellátott nyilatkozatában nem támogatja, kizárólag nem támogató állami főépítészi vélemény adható [2023. évi C. tv. 76. § (10)-(13) bek.].

Továbbra is szükséges tehát egyrészt a települési önkormányzat szándéka a szélerőmű vagy szélerőmű-park helyi építési szabályzatban történő területkijelölésére, másrészt az országos főépítész – jogszabályokon alapuló – támogató véleménye.

Az országos főépítész fentiekben írt, valamennyi magasépítményre irányadó vizsgálati szempontjai között szerepelnek természetesen a szélerőművekre, szélerőmű-parkokra vonatkozó TÉKA-előírások is, ezek jelen alkalommal szintén nem módosultak:
- Lakó-, üdülő- és vegyes területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül szélerőművet és szélerőmű parkot nem lehet elhelyezni. E védőzónán kívül sem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.
- A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 kilométer, valamint a katonai repülőterektől számított 15 kilométeren belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek magassága nem növelhető, a szélerőmű parkok nem bővíthetők.
- E területeken kívül új szélerőmű vagy szélerőmű park akkor létesíthető, a meglévő szélerőművek magassága akkor növelhető, a szélerőmű parkok akkor bővíthetők, ha igazolható, hogy a tervezett szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése és működése honvédelmi és katonai képességcsökkenést nem okoz [280/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 42. §].

 

Melyek a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (HET) szereplő energetikai tárgyú vállalások?

A téma iránt – a szélerőművek, szélerőmű-parkok településrendezési és egyéb (pl. tájkép-védelmi) kérdésein túl is – érdeklődő olvasóinknak megmutatjuk, hogy hol találják meg a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (HET) szereplő energetikai tárgyú vállalásokat.
A https://www.palyazat.gov.hu/programok/helyreallitasi-es-ellenallokepessegi-terv honlapon ad a Kormány vázlatos tájékoztatást Magyarország Helyreállítási Tervének módosításáról és a felülvizsgált Tervjavaslatról.

A következő 11 db fejlesztési fókusz van nevesítve:
1. Demográfia és köznevelés
2. Magasan képzett, versenyképes munkaerő
3. Felzárkózó települések
4. Vízgazdálkodás és körforgásos gazdaság
5. Fenntartható zöld közlekedés
6. Energia - Zöld átállás
7. Egészségügy
8. Állam és közigazgatás
9. REPowerEU fejezet
10. Üzleti környezet
11. Digitális innováció

Közvetlen energetikai tárgyú célok ezek közül két fejlesztési fókuszban találhatóak. Az „Energia – Zöld átállás” fókusz céljai:
1. A villamosenergia-piaci szabályozási környezet fejlesztése
2. A lakossági napelemes rendszerek telepítésének és a fűtési rendszerek korszerűsítése
3. A szárazföldi szélerőművi kapacitások bővítését támogató szabályozási környezet kialakítása
4. A megújulóenergia-beruházások engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése
5. Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél
6. Az okosmérés elterjesztése
7. Középületek energiahatékonysági korszerűsítése
8. A villamosenergia-hálózat fejlesztések 2026. augusztus 31-éig történő megvalósítással
9. Új villamosenergia-hálózatfejlesztési és okosmérési program, amely 2030 végéig történő fizikai megvalósítást teszi lehetővé.

A „REPowerEU fejezet” céljai:
1.Új villamosenergia-hálózatfejlesztési és okosmérési program indítása, amely az RRF-forrásokból finanszírozott beruházások 2030 végéig történő fizikai megvalósítását teszi lehetővé
2. Lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése
3. Új szabályozási keret kialakítása a villamosenergia-hálózati díjak meghatározására
4. Okos fogyasztásmérők szélesebb körű alkalmazását elősegítő jogszabályi módosítások
5. Az aggregátorok villamosenergia-piaci szerepének megerősítése
6. A dinamikus árazású villamosenergia-szerződések elterjedését ösztönző szabályozások
7. Szabályozási tartalékpiacok szabályozása
8. Az energiaközösségek kibővítése
9. Jogi ösztönzők az energiatárolás elterjedéséhez
10. Geotermikus szabályozási keretrendszer

Továbbá a „Felzárkózó települések” fejlesztési fókusz három célja közül az első a „Közösségi megújulóenergia-termelés és -felhasználás” cél. Amint a változatlanul hatályos Méptv.-rendelkezések között láthatjuk, a helyi építési szabályzatokban a magasépítmények területbiztosítása a települési önkormányzatok szándékától (is) függ. Ha a szélerőművek, szélerőmű-parkok fejlesztésben érdekelt vállalkozó biztosítja a „Közösségi megújulóenergia-termelés és -felhasználás” célhoz történő települési vagy településrészi kapcsolódás lehetőségét, úgy – a pályázatának vagy támogatási kérelmének elbírálásakor ezért kapható többletpontokon túl – nyilván jobb eséllyel tudja az illetékes közgyűlést vagy képviselő-testületet is megnyerni a helyi építési szabályzat (vagy annak módosítása) kezdeményezése, majd elfogadása iránt.

Az 1255/2026. (VIII. 7. ) Korm. határozattal – már a TISZA-kormány által – módosított 1495/2021. (VII. 23.) Korm. határozat „a Gazdaság-újraindítási Akcióterv végrehajtása érdekében Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó intézkedési lista jóváhagyásáról”
- 1. melléklete tartalmazza az Európai Bizottság részére benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) alapján elkészített, pályázati rendszerben végrehajtandó intézkedési listát,
- 2. melléklete tartalmazza a HET alapján elkészített, pályázati rendszeren kívüli intézkedési listát,
- 3. melléklete tartalmazza a HET REPowerEU fejezetéhez kapcsolódó pályázati rendszerben végrehajtandó intézkedési listát,
- 4. melléklete tartalmazza a HET-hez kapcsolódó támogatási keretrendszerben végrehajtandó intézkedési listát; továbbá az új
- 5. melléklete tartalmazza a központi költségvetési forrásból korábban megvalósult, a HET keretében elszámolásra kerülő projektekről szóló intézkedési listát.