2025. december 24-i hatálybalépéssel jelent meg a TÉKA legfrissebb módosítása. A TÉKA-változások egy szélerőművek és a szélerőmű-parkok elhelyezhetőségét és engedélyezését érintő jogszabálycsomag részét képezik, amely a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt (Vet.), a Vet. Vhr. (a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet) és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) módosítását foglalja magában.

2025. december 24-i hatálybalépéssel jelent meg a TÉKA és a Vet. Vhr. (a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet) rövid módosítása, amely több vonatkozásban is könnyített a szélerőművek és a szélerőmű-parkok elhelyezhetőségét és engedélyezését illetően. A Méptv.-módosítások pedig 2026. január 1-től akár 199 méter oszlopmagasságú szélerőművek építését is lehetővé teszik az ún. „könnyített térségekben”, és e térségekben csereterületet sem kell kijelölni a szélerőmű- vagy szélerőműpark-célú új beépítésre szánt területek kijelölésekor. A Vet. szintén újévi módosítása pedig többek között a szélerőművek szomszédjogi kérdéseit rendezi.

Bár a magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) kihirdetése óta tudható, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 2024. október 1-jén hatályát veszti, ez nem jelenti azt, hogy a rendelkezései addig ne módosulhatnának. Erre már 2024. január 1-jétől is látunk példát: a közmeghallgatásoknak az érintettek személyes részvétele nélküli megtartását az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény vezette be az Étv-be. Az Étv. egyéb módosításait egy energetikai tárgyú salátarendelet tartalmazza: a külterületi magasépítmények létesítésének új előírásait, illetve a Plázastop Bizottság összetételének módosítását.

2016. őszén lépett hatályba az kormányrendelet, amely több más jogszabály módosítása mellett az OTÉK-ot kiegészítette azzal az előírással, hogy beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12.000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el. A Kormány 2024. január 1. napjától jelentősen enyhítette ezt a korlátozást: főszabályként 700 méterre lecsökkent a 12 km-es védőzóna. Néhány más jellegű korlátozás ugyanakkor egyidejűleg hatályba lépett, ezeket is ismertetjük cikkünkben.

A 477/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból, például napenergiából, illetve hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzése érdekében könnyíti a háztartási méretű kiserőművek létesítését. A jogszabály a háztartási méretű kiserőművek elhelyezhetőségének megkönnyítése érdekében úgy módosította az OTÉK-ot, hogy az közvetlenül hatással van a helyi építési szabályzatokra is.

Az Ákr. 2018. január 1-jei hatályba lépésével a szakhatósági eljárásokra vonatkozó előírások is jelentősen módosultak. A továbbiakban a szakhatósági kijelölést egyetlen kormányrendelet fogja tartalmazni, ennek megfelelően terjedelmes jogszabály született. A 300 oldalas Szakhatósági rendelet határozza meg a szakhatósági eljárások ügyintézési határidejét is.

A különböző kormányzati támogatásoknak is köszönhetően az utóbbi években erősen megugrott a megújuló energiaforrások igénybevétele, nemcsak Európában, hanem hazánkban is. A szélerőművek építése szintén kiugróan megnőtt Európában, azonban ezt a fejlődést a hálózati és energiatárolási kapacitások, illetve ezek fejlesztése nem követték. Ez mára érzékelhető problémákat okozott az energiaszektorban, amire a szélerőművek építését és kapacitását szabályozó jogszabályok születtek az Európai Unió országaiban. E tekintetben tehát várható volt, hogy az európai intézkedésekhez igazodóan a Magyar Kormány is lépéseket tesz a kérdésben, mely a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról szóló 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendeletben öltött testet. A jogszabály egyebek mellett módosította az OTÉK rendelkezéseit.