Méptv. 76. § „(10) Külterületen olyan építmény, amelynek a terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja – beleértve minden építményrészt, a kupolát, saroktornyot, tetőfelépítményt, kéményt, szellőzőt, egyéb tartozékot és műszaki berendezést – a 65 métert meghaladja (a továbbiakban: magasépítmény) csak akkor helyezhető el, ha
a) az építmény fekvése szerinti települési önkormányzat helyi építési szabályzata az ilyen építmény elhelyezését kifejezetten megengedi,
b) a magasépítmény elhelyezését jogszabály nem tiltja, és
c) a magasépítmény terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja nem haladja meg a 130 métert.
(11) A (10) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a katonai, honvédelmi és nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményekre, a mezőgazdasági rendeltetésű építményekre, a víziközművekre, villamos távvezeték tartóoszlopaira és az elektronikus hírközlési építményekre. Az épületekre a (7)-(9) bekezdésben foglaltak az irányadóak. A szélerőművek esetében a (10) bekezdés c) pontja szerinti magasságot a szélerőmű oszlopmagasságára kell érteni.
(12) Külterületen magasépítmény elhelyezésének lehetőségét biztosító helyi építési szabályzat készítése vagy módosítása esetén az állami főépítész az egyeztetés záró szakaszában a helyi építési szabályzat, illetve módosítása tervezetét köteles véleményezésre megküldeni az országos főépítésznek. Az országos főépítész a véleménykérés kézhezvételét követő 15 napon belül adja ki a nyilatkozatát, a határidő jogvesztő. Az állami főépítészi vélemény kiadására meghatározott határidőbe nem számít bele az országos főépítész nyilatkozatának kiadására rendelkezésre álló határidő.
(13) Az országos főépítész a (12) bekezdés szerinti nyilatkozatának kiadása során vizsgálja, hogy a helyi építési szabályzat, illetve módosításának tervezete megfelel-e a területrendezési előírásoknak, valamint a településrendezési, településképi és építési követelményeknek. Az országos főépítész (12) bekezdés szerinti érdemi nyilatkozatát az állami főépítész szakmai véleményébe be kell építeni, és ha a magasépítmény elhelyezését az országos főépítész indokolással ellátott nyilatkozatában nem támogatja, kizárólag nem támogató állami főépítészi vélemény adható.”

OTÉK
„10/B. § (1) Beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül szélerőművet és szélerőmű parkot nem lehet elhelyezni, kivéve az ipari gazdasági terület és az egyéb ipari gazdasági terület megnevezésű övezetekben elhelyezkedő azon területet, ahol a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerinti beruházás valósul vagy valósult meg.
(2) Beépítésre nem szánt területen – az (1) bekezdés szerinti védőzónán kívül – nem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.”

„25/A. § (1) A háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével, szélerőmű, szélerőmű park kizárólag a 29. § szerinti mezőgazdasági, valamint a 30/B. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló különleges övezetben helyezhető el.
(2) A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 km, valamint a katonai repülőterektől számított 15 km-en belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, a szélerőmű parkok nem bővíthetők. E területeken kívül új szélerőmű vagy szélerőmű park akkor létesíthető, a meglévő szélerőművek építménymagassága akkor növelhető, a szélerőmű parkok akkor bővíthetők, ha igazolható, hogy a tervezett szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése és működése honvédelmi és katonai képességcsökkenést nem okoz.”

Vet. „3. § 37.Könnyített térség: olyan földrajzilag körülhatárolt, az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt terület, amely megújuló energiaforrások hasznosítására különösen alkalmas adottságokkal rendelkezik”
„119/F. § (1) Az energiapolitikáért felelős miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelése érdekében könnyített térséget jelölhet ki. Könnyített térség az egyes megújuló energiaforrások hasznosításának földrajzi adottságai szempontjából a legkedvezőbb, földrajzilag lehatárolható helyen jelölhető ki.
(2) A könnyített térségben az erőmű, amely által szolgáltatott hatásos villamos teljesítmény függ az időjárási viszonyoktól (a továbbiakban: időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű) környezetvédelmi, természetvédelmi és építési engedélyezési eljárása során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak mellett a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételek teljesülése esetén a megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelése érdekében könnyített térséget jelölhet ki új hálózati infrastruktúra és villamosenergia-tároló létesítése céljából. A hálózati infrastruktúra és a villamosenergia-tároló létesítése céljából kijelölt könnyített térségben a hálózati infrastruktúra és a villamosenergia-tároló környezetvédelmi, természetvédelmi és építési engedélyezési eljárása során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”

Vet. Vhr. „103/B. § (1) Könnyített térség azon járás közigazgatási területén jelölhető ki, ahol
a) naperőművek létesítése vagy bővítése esetén a globálsugárzás átlagos évi összege a járásra vetítve meghaladja a 4900 MJ/m2-t,
b) szélerőművek létesítése vagy bővítése esetén a szél energiasűrűsége járásra vetítve 150 méteres magasságban meghaladja az 500 W/m2-t, vagy
c) a szélerőmű vagy szélerőmű park már rendelkezik hatályos kiserőművi összevont engedéllyel és hálózati csatlakozási szerződéssel.
(2) A miniszter a könnyített térség kijelölésére irányuló javaslatot tájékoztatásul megküldi a kijelöléssel érintett helyi és vármegyei önkormányzatnak.
(3) A könnyített térség területén az időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásában az eljáró hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap.”

TÉKA
42. § „(1) Beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül szélerőművet és szélerőmű parkot nem lehet elhelyezni, kivéve az ipari gazdasági terület és az egyéb ipari gazdasági terület építési övezetekben elhelyezkedő azon területet, ahol a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerinti beruházás valósult meg vagy folyamatban van, vagy a Méptv. szerinti kiemelt beruházás valósult meg vagy folyamatban van.
(2) Beépítésre nem szánt területen – az (1) bekezdés szerinti védőzónán kívül – nem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.
(3) A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 kilométer, valamint a katonai repülőterektől számított 15 kilométeren belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek magassága nem növelhető, a szélerőmű parkok nem bővíthetők. E területeken kívül új szélerőmű vagy szélerőmű park akkor létesíthető, a meglévő szélerőművek magassága akkor növelhető, a szélerőmű parkok akkor bővíthetők, ha igazolható, hogy a tervezett szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése és működése honvédelmi és katonai képességcsökkenést nem okoz.”

TÉKA 42. § „(1) A 6. § (3) bekezdés 1-6. pontjában, valamint 11. és 12. pontjában szereplő területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül szélerőművet és szélerőmű parkot nem lehet elhelyezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védőzónán kívül nem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.
(3) A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 kilométer, valamint a katonai repülőterektől számított 15 kilométeren belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek magassága nem növelhető, a szélerőmű parkok nem bővíthetők. E területeken kívül új szélerőmű vagy szélerőmű park akkor létesíthető, a meglévő szélerőművek magassága akkor növelhető, a szélerőmű parkok akkor bővíthetők, ha igazolható, hogy a tervezett szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése és működése honvédelmi és katonai képességcsökkenést nem okoz.”

Vet. Vhr.
„58. § (1) Az erőművi engedélyezés szempontjából – kivéve a szélerőmű parkok esetét – a 0,5 MW és az 50 MW erőművi teljesítményhatárt az erőművi névleges teljesítőképesség mértékének megállapítása során úgy kell alkalmazni, hogy az engedélyt kérelmező tulajdonában lévő, egy erőművi telephelyen üzemeltetett valamennyi villamos energia előállítására alkalmas erőműegységet együttesen kell figyelembe venni.
(2) A szélerőmű park az erőművi engedélyezés szempontjából egy erőműnek tekintendő, azonban ha az adott szélerőmű park eléri az 50 MW erőművi teljesítményhatárt, akkor a Hivatal kérelemre azokat a kérelemben szereplő megbontásban 50 MW erőművi teljesítményhatár alatti erőművek szerinti megbontásban külön-külön engedélyezi.”

„103/B. § (1) Könnyített térség azon járás közigazgatási területén jelölhető ki, ahol
a) naperőművek létesítése vagy bővítése esetén a globálsugárzás átlagos évi összege a járásra vetítve meghaladja a 4900 MJ/m2-t, vagy
b) szélerőművek létesítése vagy bővítése esetén a szélerőművek telepítésének szempontjából könnyített térségek kijelöléséről szóló miniszteri rendelet hatálybalépésekor szélerőmű vagy szélerőmű park már rendelkezett hatályos kiserőművi összevont engedéllyel.”

Méptv.
„7. § (2a) A (2) bekezdésétől eltérően szélerőmű és szélerőműpark létesítése esetén nem kell csereterületet biztosítani, ha a villamos energiáról szóló törvény szerinti könnyített térségben valósul meg a beruházás.”

„76. § (10a) A (10) bekezdés c) pontjától eltérően, ha a szélerőmű a villamos energiáról szóló törvény szerinti könnyített térségben valósul meg, akkor a szélerőmű terepcsatlakozásához, lejtős terepen a szélerőmű lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 199 métert.
(11) A (10) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a katonai, honvédelmi és nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményekre, a mezőgazdasági rendeltetésű építményekre, a víziközművekre, villamos távvezeték tartóoszlopaira és az elektronikus hírközlési építményekre. Az épületekre a (7)-(9) bekezdésben foglaltak az irányadóak. A szélerőművek esetében a (10) bekezdés c) pontja és a (10a) bekezdés szerinti magasságot a szélerőmű oszlopmagasságára kell érteni.”

„234/A. § [Szélerőművekre vonatkozó átmeneti rendelkezések]
E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód.Tv.) megállapított 7. § (2a) bekezdését és 76. § (10a) bekezdését a Mód.Tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

Vet.
„131/A. § (1) Szélerőmű vagy szélerőműpark építése esetén az engedélyes a szomszédos ingatlan tulajdonosával a szomszédos ingatlan feletti légi tér használatára vonatkozó megállapodást köt, ha a szélerőmű turbinalapátja a szomszédos ingatlanra átnyúlik, kivéve a (6) bekezdés szerinti esetet.
(2) Az engedélyes a megállapodást az építési engedély iránti kérelemhez csatolja.
(3) A megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni a 127. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti esetben.
(4) Ha sikertelen az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötése, az engedélyes a légi tér használatára vonatkozó használati jog megalapítását a Hatóságtól kérheti.
(5) Ha a Hatóság határozatával megalapított használati jog a szomszédos ingatlan használatát korlátozza, az e jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár. A kártalanításról a Hatóság a határozatában rendelkezik. Ha a kártalanítás mértékének meghatározása érdekében a Hatóság szakértőt rendel ki, az ezzel összefüggő eljárási költségeket az engedélyes viseli.
(6) Szélerőmű vagy szélerőműpark építésére irányuló engedélyezési eljárásban a légi tér használatát a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül a Hatóság abban az esetben engedélyezi, ha
a) a turbinalapát legalacsonyabb pontja működés közben a szomszédos ingatlan terepszintjétől számítva legalább 40 méter magasságban van, és
b) a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát a turbinalapát nem akadályozza.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a Hatóság az esetleges kártalanítás tekintetében az (5) bekezdés szerint jár el.