Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

01.3. Az általános szerződési feltételek és a fogyasztói szerződés

A fogyasztók védelme érdekében az új Ptk. részben a korábbitól eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Az általános szerződési feltételek fogalma és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek is változnak 2014. március 15-étől.

1.
Általános szerződési feltétel fogalma, jelentősége

Blankettaszerződések: olyan szerződések, amelyeknél a szerződés tartalmát az egyik fél határozza meg, döntően általános szerződési feltételeket alkalmazva, a másik félnek csak az adatai kerülnek bele (a Ptk. nem tartalmazza, csak a hétköznapi nyelv használja ezt a fogalmat).

Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel (azonosan a 1959. évi IV. tv. 205/A. § (1) bekezdése tartalmával), amelyet:
a) az alkalmazója több szerződés megkötése céljából,
b) egyoldalúan,
c) a másik fél közreműködése nélkül
d) előre meghatározott, és
e) a felek egyedileg nem tárgyaltak meg [2013. évi V. tv. 6:77. § (1) bek.].

A gyakorlatban az általános szerződési feltételeket általában csak rövidítve ÁSZF-nek nevezik. Amikor nagyobb szolgáltatóval kötünk szerződést nem fogjuk az egyes feltételeket külön-külön tisztázni, a vételár és mondjuk a „hűségidő” meghatározásán túl mást nem is tudunk leegyeztetni a szerződéses partnerünkkel.

Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták (a 1959. évi IV. tv. 205/A. § (2) bekezdése szerint is) [2013. évi V. tv. 6:77. § (2) bek.].

Az általános szerződési feltételként való minősítésnek az alábbi esetekben van jelentősége:
a) A szerződés értelmezése során
b) A szerződés tartalmának meghatározása során
c) A szerződés érvénytelensége során

2.
A fogyasztói szerződés fogalma, jelentősége

Az általános szerződési feltételek mellett a szerződés létrejöhet két szakmabeli között is, tehát egyik félnek sem kell ahhoz laikusnak lennie, hogy az általános szerződési feltételek rendelkezései alkalmazhatók legyenek. Ha egy laikus és egy szakmabeli köt egymással szerződést, akkor a megállapodásra a fogyasztói szerződések előírásait is alkalmazni kell, akkor is, ha nem ÁSZF használata mellett kötöttek egymással megállapodást.

Az új Ptk. által használt fogalmak:
a) Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy (a korábbi Ptk-hoz képest változás, hogy csak a természetes személy minősül fogyasztónak, korábban például egy építőipari cég is fogyasztó lehetett, ha televíziót vásárolt - 1959. évi IV. tv. 685. §);
b) Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy [2013. évi V. tv. 8:1. § (1) bek. 3-4. pont].

A fogyasztói szerződés fogalmát az új Ptk. már nem tartalmazza, azonban utal rá. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés minősül fogyasztói szerződésnek [2013. évi V. tv. 6:104. §; 45/2014. (II. 26.) Korm. rend. 1. § (1) bek.].

Érdemes tudni, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 2014. június 13. napjától hatályos. A fogyasztói szerződésekre vonatkozó új jogszabály hatályon kívül helyezi az alábbi rendeleteket:
- az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendeletet,
- a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendeletet.

A régi Ptk. szerinti fogalmakat és a fogyasztóvédelmi törvény meghatározásait (amely eltér a Ptk. által használt fogyasztó fogalomtól) az Építésijog.hu Előfizetője a Fogalomtárban itt megtalálhatja.

3.
Az általános szerződési feltétel értelmezése

Az általános szerződési feltételek kapcsán a szerződés szövegének értelmezése eltér a közös szabályoktól. A közös szabályok szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni:
a) ahogyan azt a címzettnek
- a nyilatkozó feltehető akaratára és
- az eset körülményeire tekintettel
- a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint
értenie kellett (ez igaz a címzett és a nem címzett jognyilatkozatokra is) [2013. évi V. tv. 6:8. § (1)-(2) bek.];
b) hogy az értelmezésre a szerződés egészével összhangban kerüljön sor [2013. évi V. tv. 6:86. § (1) bek.].

Ha az általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó rendelkezések fenti alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Vagyis általános szerződési feltétel esetében a szolgáltatási igénybe vevő fél számára kedvezőbb értelmezést fogja alkalmazni a bíróság.

Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé [2013. évi V. tv. 6:80. §]. Ezt a korábbi Ptk. is ugyanígy szabályozta (1959. évi IV. tv. 205/C. §).

4.
Az ÁSZF egyes tartalmainak elfogadása

Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy
a) a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és
b) ha azt a másik fél elfogadta [2013. évi V. tv. 6:78. § (1) bek.]. Az ÁSZF megismerésének lehetővé tétele általában a cég honlapján történő közzététellel, vagy a megrendelő mellékleteként történő megjelentetéssel valósul meg. Az elfogadás pedig úgy történik, hogy a felek megállapodásában rögzítik, hogy a szolgáltatást igénybe vevő az ÁSZF feltételeit megismerte és elfogadta (ez általában nem jelenti azt, hogy a szerződő ténylegesen el is olvassa az ÁSZF-t).

Fontos, hogy külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely
a) lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól (a külön tájékoztatási kötelezettség csak azon feltételek kapcsán nem áll fenn, amelyek megfelelnek a felek között kialakult korábbi gyakorlatnak – ez a kivétel jelent eltérést a korábbi Ptk. 205/B. §-ának rendelkezéséhez képest);
b) eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.

A fenti pontokat külön fel kell tüntetni úgy, hogy a másik fél külön dönthessen ezek elfogadásáról. Az felek közötti szerződés részéve ezek a pontok csak akkor válnak, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta [2013. évi V. tv. 6:78. § (2)-(3) bek.].

A fogyasztói szerződések kapcsán további kikötés, hogy az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó – külön tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta [2013. évi V. tv. 6:79. §]. Vagyis az ilyen pontot akkor is külön el kell fogadtatni a fogyasztóval, ha az nem tér el a jogszabályoktól, a szerződéses gyakorlattól és a felek korábban alkalmazott feltételeitől sem.

Az új Ptk. már szabályozza azt az esetet is, amikor mindkét fél a saját ÁSZF-re hivatkozva tesz ajánlatot. Ha a két ajánlatot tevő fél által készített ÁSZF eltér egymástól, és
a) az általános szerződési feltételek egymással nem ellentétesek, mindkét fél általános szerződési feltételei a szerződés részévé válnak;
b) az általános szerződési feltételek nem lényeges kérdésben eltérnek egymástól, a szerződés létrejön, és az egymással ellent nem mondó általános szerződési feltételek válnak a szerződés részévé
c) a szerződés lényeges kérdésében van eltérés, a szerződés nem jön létre [2013. évi V. tv. 6:81. §].