Új lehetőségek a településkép védelme, alakítása érdekében

A Településképi törvény végrehajtására kiadott, és 2016. december 30-án hatályba lépett 400/2016. (XII.5.) Korm. rendelet módosította a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet. A módosításnak köszönhetően megjelentek a településképi követelményekre, illetve a településkép védelme érdekében megalkotható jogi eszközök: az arculati kézikönyv, a településképi rendelet, valamint a sajátos jogintézmények és az ezekre vonatkozó szabályok.

Magyar Közlöny: 2016. évi 191. szám
Érintett jogszabály: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet
Hatályos: 2016. december 30.

1.
Szemléletformáló célt szolgál a településképi arculati kézikönyv

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (Településképi törvény) 2016. július 23-án lépett hatályba (a Településképi törvényről az Építésijog.hu oldalon tájékoztatót itt olvashat). A Településképi törvény végrehajtására kiadott 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet (amelyről itt is olvashat) a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításával, kiegészítésével állapította meg a részletszabályokat.

Építészeti szemléletformáló célt szolgál a településképi rendeletet megalapozó, a települési környezet megjelenését meghatározó jellemzőket és elvárásokat összefoglaló településképi arculati kézikönyv, melyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogadja el. A kézikönyvet az önkormányzat a nyilvánosság bevonásával a település teljes közigazgatási területére kell, hogy elkészítse.

Az arculati kézikönyvben a településképi jellemzőik alapján meg kell határozni az egymástól jól elkülöníthető településrészeket, valamint azok vizuális megjelenését meghatározó arculati jellemzőit és értékeit. Továbbá szintén az arculati kézikönyvben kell megfogalmazni - építészeti részletek bemutatásával -, illusztrálni azokat a javaslatokat, melyek a településkép minőségi formálására vonatkoznak, valamint illeszkednek a kialakult vagy kialakítandó településképhez.

Leegyszerűsítve a kézikönyv összegyűjti a település helyi építészeti stílusjegyeit, melyeket egy építkezésnél figyelembe kell venni, alkalmazni kell az építészeti részletek, a lépték, tető, nyílászárók, kerítések, természeti környezet...stb. tervezése során.

A kézikönyv célja, hogy közérthető formában, jó és rossz példák bemutatásával kézzelfogható segítséget nyújtson az építtetők és építészek számára is annak érdekében, hogy esztétikus otthonok és épületek alakulhassanak ki [400/2016. (XII. 5.) Korm. rend. 4. §, 15. §; 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. §, 21 §].

2.
A települési környezet formálásának új eszköze: a településképi rendelet

A Településképi törvény hatálybalépésével már új településképi követelményt a helyi építési szabályzatokban nem lehet megállapítani, illetve a jelenleg hatályos helyi településrendezési eszközök településképi követelményei a településképi rendelet hatályba lépéséig, de legfeljebb 2017. december 31-ig alkalmazhatóak. Ezért is fontos a települési épített és természeti környezet vizuális megjelenésének szabályozása érdekében minél hamarabb megalkotni és elfogadni a helyi településképi rendeletet, amely a település építészeti arculatának alakítására, a településképet formáló építészeti és természeti elemekre vonatkozó előírásokat (településképi követelményeket), valamint a helyi építészeti védelemre vonatkozó előírásokat is tartalmazza.

Ahogy az arculati kézikönyv, úgy a településképi rendelet is a település teljes közigazgatási területére készül. A rendeletben meg kell határozni a jellegzetes építészeti és arculati értékeket, sajátosságokat hordozó, településkép szempontjából meghatározó területeket. A településképi rendeletben kell ezen túl megállapítani a helyi építészeti örökség védelmét (területi és egyedi védelmét), illetve ezek megszüntetését is. A helyi védelemmel érintett területet, illetve a településkép szempontjából meghatározó területet az arculati kézikönyv alapján kell meghatározni.

Fontos, hogy a helyi építési szabályzatban meghatározható építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket a településképi rendelet nem tartalmazhat [400/2016. (XII. 5.) Korm. rend. 15. §; 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 22. §].

LÁSD MÉG: Településképi követelmények

3.
A helyi védelemre vonatkozó előírások a településképi rendeletben kapnak helyet

A 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletet (itt elérhető a 2016.12.29. napján hatályos szövege) [400/2016. (XII. 5.) Korm. rend. 34. §].

A hatályos előírás alapján az épített környezet helyi védelmére vonatkozó előírásokat az arculati kézikönyv, valamint előzetesen készített értékvizsgálat alapján a településképi rendeletben kell meghatározni. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet meghatározása értelmében helyi védelem alatt áll az a (település szempontjából hagyományt őrző, településképet meghatározó) helyi építészeti örökség, melyet a települési önkormányzat – fővárosban a fővárosi vagy kerületi önkormányzat – a településképi rendeletében védette nyilvánít.

A helyi védelem a rendeletben védetté nyilvánított értékre terjed ki, mely lehet területi vagy egyedi védelem. A helyi védelem alatt álló elemekre az egyéb településképi követelmények hatálya akkor terjed ki, ha arról a településképi rendelet külön rendelkezik, vagyis a védett értékekre egyedileg meg kell határozni a településképi követelményeket. A védelemmel kapcsolatos kötelezettségek és jogok biztosíthatósága érdekében a védelmet be kell jegyeztetni a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba.

A településképi rendelet helyi védelmi előírásai között kell meghatározni
- a helyi építészeti örökség feltárására, számbavételére, védetté nyilvánítására, fenntartására, a védelem megszüntetésére,
- a védettséggel összefüggő korlátozásokra, kötelezettségekre, továbbá a védett helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó követelményeket,
- továbbá a helyrehozatali kötelezettség előírásának rendjét, a teljesítéséhez nyújtandó önkormányzati támogatást,
- valamint a védett építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségek megtérítését, a kedvezmények mértékét és módját.

Az építészeti értékek helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletek a településképi rendelet hatályba lépéséig, de legkésőbb 2017. december 31-ig alkalmazhatóak [400/2016. (XII. 5.) Korm. rend. 15. §; 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 23/A-23/D. §].

 

Építési jog 2017. – így tervezhetünk, építhetünk 2017 januárjától
Kulcsfontosságú évindító konferencia építőipari tervezők, kivitelezők, beruházók, önkormányzati szakemberek részére!

A 2017. JANUÁR 12-I IDŐPONTBAN A TEREM MEGTELT, EZÉRT A JELENTKEZÉSI LEHETŐSÉGET LE KELLETT ZÁRNUNK. AZ ELŐADÁSOK MEGTEKINTÉSÉRE AZONBAN HELYSZÍNI MEGJELENÉS NÉLKÜL IS LEHETŐSÉGE VAN, MIVEL ELÉRHETŐEK LESZNEK AZ ELŐADÁSOKRÓL KÉSZÍTETT VIDEÓFELVÉTELEK, VALAMINT A DIASOROK.

2017 januárja igazi „rendszerváltás” lesz az építésügyben, egy új szemlélet bevezetésének újabb lépései következnek. A tervezőknek, kivitelezőnek és az egyéb építőipari szakembereknek elengedhetetlen, hogy megismerjék a változásokat, mivel a rutinszerűen végzett tevékenység sok esetben már nem lesz jogszerű. Javasoljuk, hogy készüljön fel már az új esztendő első napjaiban a legfontosabb építési jogi változásokból, ismerje meg az új szabályok gyakorlati következményeit!

Konferenciánkon szakértő előadóink segítségével – akiknek Ön a helyszínen a kérdéseit is felteheti – fél nap alatt átláthatja az aktuális szabályozás lényegét. Így nem év közben, és főként nem a saját kárára kell szembesülnie a változásokkal. Vegyen részt a rendezvényen – vagy nézze meg az előadásokat videón –, hogy később csak a munkára kelljen koncentrálnia!

Részletes program, további információk, jelentkezés >>