A Településképi törvény végrehajtási rendelete

Utolsó frissítés: 2017. május 19. péntek, 12:45

Közzétéve: 2016. december 19. hétfő, 10:07

Szerző: Valánszki Sára

A Magyar Közlöny 191. számában jelent meg a Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet. A 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet tartalmazza az egyes településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő szabályok módosítását. A változásokat részletesen, azok terjedelmére és jelentőségére tekintettel külön cikksorozatban fogjuk ismertetni, jelen cikkben összefoglaló jelleggel írunk a változásokról.


Magyar Közlöny: 2016. évi 191. szám
Érintett jogszabály: 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet
Hatályát veszti: 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet
Módosító jogszabály: 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet
Hatályos: 2016. december 30.

1.
A Településképi törvény


Az Országgyűlése megalkotta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (Településképi törvény), mely 2016. július 23-án lépett hatályba. A Településképi törvényről az Építésijog.hu oldalon tájékoztatót itt olvashat.

A Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet(ek)re azonban várni kellett, így a konkrét jogalkalmazás még nem indulhatott meg. A 2016. december 5-i Magyar Közlönyben jelent meg a 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet, amely már tartalmazza az egyes településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő szabályok módosítását. A Kormány végül nem külön településképi rendeletet alkotott, hanem salátarendelettel módosította, kiegészítette a vonatkozó jogszabályokat.

Fontos, hogy az új salátarendelet 2016. december 30. napjától hatályos.

2.
A főépítész új, településkép-védelemmel kapcsolatos feladatokat kap


A Településképi törvény előírásaival összhangban módosításra kerül a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. A módosítás alapján a főépítész által ellátott feladatok a településképi követelmények érvényesítésével összefüggő, új teendőkkel egészülnek ki. Ennek alapján a főépítész feladatai közé kerülnek többek között a településkép védelmével kapcsolatos szabályozással (vagyis a települési arculati kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésével) összefüggő teendők, és a településképi rendeletben foglaltakról történő tájékoztatás, szakmai konzultáció biztosítása.

A Településképi törvény értelmében ugyanis a településképi követelményekről, illetőleg a helyi építészeti értékvédelemről, valamint a településkép érvényesítési eszközökről (sajátos jogintézmények) egyaránt a helyi településképi rendeletekben kell majd rendelkezni, vagyis településképi követelményeket a helyi építési szabályzatok a továbbiakban nem tartalmazhatnak [2016. évi LXXIV. tv. 14. § (1) bek.].

Fentiek miatt tehát pontosításra került a főépítészi tájékoztatás, konzultáció témaköre is. Míg eddig a településrendezési eszközökben foglalt előírásokról – a beépítési előírásokról is –a főépítész adott, adhatott tájékoztatást, a módosítás után a főépítészi konzultáció, tájékoztatás már elsősorban a településképi követelményekre terjedhet ki a településkép védelme érdekében. Ez az előírás logikus, hiszen a településképi rendelet megalkotása után a helyi építési szabályzatok (fővárosban kerületi építési szabályzatok) már csak egzakt, a településkép építészeti arculatát nem befolyásoló beépítési előírásokat tartalmazhatnak [400/2016. (XII. 5.) Korm. rend. 1-2. §; 190/2009. (IX.15.) Korm. rend. 1. §, 10. §].

3.
A Településkép-védelem
új eszközei

3.1. A településképi rendeletek 2017. évben érdemes megalkotni

A Településképi törvény végrehajtásával kapcsolatban radikális módosításon ment keresztül a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet.

A települési épített és természeti környezet vizuális megjelenésének formálására, szabályozására vonatkozóan, új elemekkel bővül a települések saját területükre kiterjedő szabályozási lehetősége. A település építészeti karakterének minőségi alakulása érdekében, a településképet formáló építészeti és természeti elemekre vonatkozó előírásokat (településképi követelményeket) a települések által megalkotott és elfogadott településképi rendeletben kell ezen túl szabályozni, mely rendelet tartalmazza egyidejűleg a helyi építészeti védelemre vonatkozó előírásokat is. A településképi rendelet megalkotása után a helyi építési szabályzat már településképi követelményeket nem tartalmazhat.

A településképi rendelet megalapozását szolgálja a települési környezet megjelenését meghatározó jellemzőket és elvárásokat összefoglaló településképi arculati kézikönyv. Tekintettel arra, hogy a Településképi törvény rendelkezései alapján a helyi építési szabályzatok településképi előírásai, valamint az építészeti értékek helyi védelméről, továbbá a településképi eljárásokról szóló önkormányzati rendeletek 2017. december 31-ig alkalmazhatóak, eddig a határidőig célszerű megalkotni a településképi rendeleteket. Az önkormányzatok, főépítészek tehát jövő évben nem kicsi, de annál izgalmasabb feladat elé néznek [400/2016. (XII. 5.) Korm. rend. 15. §; 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. V. fejezet, 21-23/H. §; 2016. évi LXXIV tv. 14. § (2) bek.].

3.2. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

A főépítészi véleménykérés és konzultáció eddig is egy igénybe vehető lehetőség volt a tervező, építtető számára, de ez csak lehetőségként működött, és nem volt részletesen szabályozva. A véleményben foglaltaknak az engedélyezési eljárásokban eddig nem volt kötelező ereje sem a kérelmezőkre, sem az önkormányzatokra nézve.

A településrendezés sajátos jogintézményei között új településkép-érvényesítési eszközként megjelent a településképi követelményekkel kapcsolatos településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, melyet kérelemre az önkormányzat főépítésze (illetve amennyiben a település nem rendelkezik főépítésszel, a polgármester) biztosít. A jogszabály a kérelem beérkezésétől számított 8 napos határidőt rögzített a főépítész részére. A településképi rendeletben kötelezővé is tehető konzultáción elhangzott javaslatok és lényeges nyilatkozatok a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárások során kötik az önkormányzatot, tehát egyfajta biztosítékot jelenthet a tervezőknek, építtetőknek is az előzetes konzultáció igénybevétele [400/2016. (XII. 5.) Korm. rend. 15. §, 18/A alcím; 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 25. §].

4.
Új eljárási szabályok a településrendezési eszközök készítése, elfogadása során


Jelentős változáson esnek át a településrendezési eljárások megalkotására, egyeztetésére és elfogadására vonatkozó szabályok is. Pontosításra kerülnek a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök részletezettségére, illetve a megalapozó vizsgálatok felhasználhatóságára, aktualizálására vonatkozó előírások. A jövőben a főépítész feladata lesz – a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásainak keretei között – eldönteni a korábbi meglapozó vizsgálatok felhasználhatóságát, illetve hogy milyen tartalommal és részletezettséggel kell kidolgozni a koncepció, stratégia és a településrendezési eszközök egyes elemeit.

Az új rendelkezés továbbá pontosan meghatározza a korábban készült megalapozó vizsgálatok felhasználhatóságának idejét, és az esetleg szükségessé vált aktualizálás szempontjait is. A jelenlegi szabályozás a megalapozó vizsgálatok szükség szerinti aktualizálását írja elő, de nincs meghatározva, hogy ezt minek a figyelembevételével kell megtenni, így a gyakran elavult vizsgálatok időmegkötés nélkül felhasználhatók. A módosuló szabályozás ezt a problémát kezeli [400/2016. (XII. 5.) Korm. rend. 6-8. §, 10. §; 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 3/A-3/C. §, 5. §, 6. §, 9. §].

A módosítás után a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet lehetőséget ad arra, hogy idő- és költségtakarékosság érdekében a fejlesztési dokumentumok és a rendezési eszközök egyszerre, párhuzamosan készülhessenek. Közös szabályok kerültek kidolgozásra az integrált településfejlesztési stratégia és a településfejlesztési koncepció készítésére, módosítására vonatkozóan. Meghatározásra kerülnek a településképi rendelet és arculati kézikönyv készítésének vagy módosításának részletszabályai, valamint pontosításra kerülnek a partnerségi egyeztetés szabályai is. Annak érdekében, hogy a partnerségi egyeztetés jelenleg önkormányzatonként eltérő szabályai közelítsenek egymáshoz, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet meghatároz minden esetben betartandó keretszabályokat [400/2016. (XII. 5.) Korm. rend. 17. §; 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 28-30. §].

A módosítások alapján a településrendezési eszközök, valamint az arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítése és módosítása során nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi nyilvánosság bevonása, és a Kormány ennek érdekében garanciális szabályokat is megállapított [400/2016. (XII. 5.) Korm. rend. 22. §; 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 43. §].

5.
Állami főépítészi eljárás - a településrendezési eszközök módosításának új és legegyszerűbb módja

A településrendezési eszközök készítésére, módosítására, egyeztetésére és elfogadására vonatkozó részletszabályok módosításai mellett megjelent egy új eljárási forma, amely az apróbb, technikai jellegű módosításokat kezeli. A bevezetésre kerülő új, állami főépítészi eljárás lehetőséget ad arra, hogy a technikai módosítások gyors, de szakmailag kontrollált folyamatban a lehető leggyorsabban megtörténhessenek. Az állami főépítészi eljárás keretében módosítható a településrendezési eszköz a magasabb rendű jogszabályi változás átvezetése, vagy jogharmonizáció érdekében, továbbá pontatlanság javítása, valamint a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a helyi építési szabályzatban meghatározott előírás vagy szabályozási elem pontosítása érdekében is. Ezzel párhuzamosan, értelemszerűen kikerül a tárgyalásos eljárás esetkörei közül az elírás javítása, vagy a jogszabályi harmonizáció érdekében történő módosítás, viszont az uniós és hazai pályázatokkal összefüggő módosítások meggyorsítása érdekében a tárgyalásos eljárás esetkörei kiterjesztésre kerülnek a képviselő-testületi döntéssel kiemelt fejlesztési területekké nyilvánított területekre [400/2016. (XII. 5.) Korm. rend. 18-21. §; 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 32-42/A. §].

LÁSD MÉG:

- A településrendezési eszközök továbbra is módosíthatók a 2012. évi OTÉK előírások alkalmazásával

- Települési örökségvédelmi hatástanulmány



Építési jog 2017. – így tervezhetünk, építhetünk 2017 januárjától
Kulcsfontosságú évindító konferencia építőipari tervezők, kivitelezők, beruházók, önkormányzati szakemberek részére!

2017 januárja igazi „rendszerváltás” lesz az építésügyben, egy új szemlélet bevezetésének újabb lépései következnek. A tervezőknek, kivitelezőnek és az egyéb építőipari szakembereknek elengedhetetlen, hogy megismerjék a változásokat, mivel a rutinszerűen végzett tevékenység sok esetben már nem lesz jogszerű. Javasoljuk, hogy készüljön fel már az új esztendő első napjaiban a legfontosabb építési jogi változásokból, ismerje meg az új szabályok gyakorlati következményeit! Január 12-i konferenciánkon szakértő előadóink segítségével – akiknek Ön a helyszínen a kérdéseit is felteheti – fél nap alatt átláthatja az aktuális szabályozás lényegét. Így nem év közben, és főként nem a saját kárára kell szembesülnie a változásokkal. Vegyen részt a rendezvényen – vagy nézze meg az előadásokat videón –, hogy később csak a munkára kelljen koncentrálnia!

Részletes program, további információk, jelentkezés >>