A felelősségbiztosítás jelentősége – minden szereplő alapvető érdeke
Szerző: 
Dr. Püski András
Utolsó frissítés: 2020.02.18. 14:30
Közzétéve: 2019.10.28. 15:10
2019. október 24. napi hatállyal módosult a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, amely az esetek döntő többségében kivezette a felelősségbiztosítási kötelezettséget. Véleményem szerint ez hiba volt, és a leginkább veszélyeztetett építtetői kört, a természetes személyként lakóházat építtetőket fosztja meg egy biztosítéktól. Valószínűleg az autótulajdonosok is örülnének annak, ha a kötelező felelősségbiztosítást nem kellene fizetniük, kérdés, mit gondolnának erről a változásról, ha náluk keletkezen kár.
Magyar Közlöny: 2019. évi 171. szám
Érintett jogszabály: 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
Hatályos: 2019. október 24.
A 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet módosította a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) által előírt, kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosításra vonatkozó kötelezettséget.
A módosított Kormányrendelet 4 § (3) bekezdése kimondja, hogy ha az egyszerű bejelentés a saját lakhatás biztosítása céljából valósul meg, akkor az építési tevékenység
a) építési napló vezetése és az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérés bejelentése,
b) tervezői művezetés, valamint
c) tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás
nélkül végezhető.
A Kormányrendelet módosításával párhuzamosan azonban a szakmai szereplők felelőssége nem módosult, minden esetben, az eddigiekkel megegyező módon felelnek az általuk okozott hibákért, legyen az tervezői műhiba vagy kivitelezéssel kapcsolatos károkozás. A felelősségbiztosítás minél szélesebb körben történő elterjedése több okból is kedvezően hatott a hazai építőiparra:
a) Biztonságban van az építtető, hiszen a tervezői, kivitelezői felelősségbiztosítási szerződés megléte mellett, a neki okozott károk nagyobb eséllyel térülnek meg. Egy szakmai műhiba kapcsán nincs kiszolgáltatva a tervező, kivitelező fizetőképességének, fizetési hajlandóságának.
b) Biztonságban van a tervező és a kivitelezői is, hiszen az egyszerű bejelentéssel nagyon sok szakmai műhiba csak akkor derül ki, amikor annak elhárítása, a károk csökkentése igen jelentős költségterhet ró a vállalkozóra. Biztosítás hiányában az összes ilyen kárt, a vállalkozó saját maga kell, hogy viseljen. c) Tisztább piaci viszonyok keletkeznek, hiszen a felelős szakmai szereplők még külön ki is emelik, hogy felelősségbiztosítás mellett folytatják tevékenységüket, szorosan elhatárolódva a fekete, illetve szürke zónában tevékenykedő építőipari vállalkozásoktól.
Mindezeken túl, illúzió azt hinni, hogy felelősségi károk nem történnek. Még a klasszikusan alacsony biztosítottságú Magyaroroszágon is, a 2018. évben, 11.700 db felelősségi kár történt, melyben mintegy 14 milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosító társaságok, ide nem értve természetesen a gépjármű biztosításokat.
Nehezen képzelhető el olyan építtető, aki nem akar legalább minimális mértékű biztosítékot az építkezéséhez. Nem véletlen, hogy nem létezik olyan nagyberuházás, ahol az építtető, megrendelő ne követelne meg a projekt résztvevőitől (tervező, kivitelező, beruházáslebonyolító) komoly szakmai felelősségbiztosítási hátteret, sőt, a közbeszerzéssel érintett beruházások esetében az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a alapján a felelősségbiztosítás kötelező.
A szakmai szereplőket segítve, az utóbbi években a biztosítási díjak is jelentős mértékben csökkentek, bőven 30.000,- Ft/év alatt elérhetőek már felelősségbiztosítások, és mind a Magyar Építész Kamara, mind a Magyar Mérnöki Kamara kínál tagjai részére szolgáltatásban és díjban is egyedien kedvező konstrukciókat. A hosszú hónapok alatt kialakított, a tervezők számára előnyös konstrukciók alapja dőlt meg a kötelezettség indokolatlan eltörlésével.
A 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet egyéb módosításairól itt tájékozódhat.
