Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A háborús veszélyhelyzet alatt a közbeszerzéseknél is lehet árat emelni

A Kormány az orosz–ukrán háború okozta építőipari alapanyagár-növekedés hatásait szeretné csökkenteni egy 2023 januári veszélyhelyzeti rendelettel. A jogszabály lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek mellett a vállalkozók részéről vállalt normál üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények erejéig a közbeszerzés alapján megkötött szerződések tekintetében szerződésmódosításra kerüljön sor. Ez azt jelenti, hogy a kivitelező egy bizonyos mértékig árat emelhet. A közbeszerzési törvény egyébként nagyon szigorú feltételek mellett teszi lehetővé a szerződésmódosítást, ezektől lehet eltérni a veszélyhelyzet ideje alatt.

Magyar Közlöny: 2023. évi 12. szám
Módosító jogszabály: 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet
Érintett jogszabály: 2015. évi CXLIII. törvény.
Hatályos: 2023. január 25.

Az építési beruházások szerződéseit lehet egyedi szabályok szerint módosítani

A Magyar Közlöny 2023. évi 12. számában jelent meg az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet. A veszélyhelyzeti kormányrendelet a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény. (Kbt.) szerinti építési beruházás megvalósítására kötött szerződések tekintetében állapít meg speciális szabályokat. A jogszabály célja a sajnálatos módon mind a mai napig tartó orosz-ukrán háború miatt kialakult gazdasági nehézségek – azon belül is az építőipari termékek piaci áremelkedésének valamilyen formában történő – mérséklése, illetve az ebből fakadó pénzügyi kitettség/kockázat szerződő felek közötti megosztása, előre meghatározott keretek között.

A Kbt. 141. § rögzíti azokat a szigorú részletszabályokat, amelyek alapján lehetőség van a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések módosítására [2015. évi CXLIII. tv. 141. § (1)-(8) bek.].  Az e §-ban foglalt eseteken kívül csak új közbeszerzési eljárás eredményeként módosítható a szerződés, ha pedig arra mégis a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, akkor a módosítás a 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis [2015. évi CXLIII. tv. 137. § (1) bek.].

Fentieken túl a Kbt. 142. § (3) bekezdése is rögzít semmisségi okot, amikor kimondja, hogy „semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei - ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását - alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat.” [2015. évi CXLIII. tv. 142. § (3) bek.].

A Kbt. tehát tiltja azt, hogy az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében az ajánlattevőtől bármilyen olyan kockázatot átvállaljon, amellyel az adott közbeszerzés tárgyával összhangban a közbeszerzési eljárás, valamint a szerződéskötés során reálisan számolnia kellett (többletmunka).

A kormányrendelet a Kbt. szerinti építési beruházás megvalósítására kötött szerződések módosítására vonatkozóan határoz meg szabályokat, amelyek alapján a Kbt. rendelkezéseitől bizonyos fokig el lehet térni.

Lényeges, hogy a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet előírásai a hatálybalépését megelőzően megindított közbeszerzések eredményeként, a 2023. január 25-e előtt megkötött szerződésekre is alkalmazhatók [13/2023. (I. 24.) Korm. rend. 3. §].

 

Átvállalhatja a megrendelő a többletköltségek egy részét

A 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet „legfőbb rendelkezése”, hogy a Kbt. szerint a semmiség alól ad felmentést, azzal, hogy kimondja, hogy „a Kbt. 142. § (3) bekezdésének alkalmazásában nem minősül indokolatlan kockázatátvállalásnak az ajánlatkérő részéről, ha a szakvéleményben meghatározott, a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekedés legfeljebb 50%-át – az eredeti szerződéses érték 15%-át nem meghaladó összeg erejéig – átvállalja.” [13/2023. (I. 24.) Korm. rend. 2. § (5) bek.].

A jogszabály időbeli feltételeket is meghatároz az alábbiak szerint:
Az átvállalt költségnövekedés nyertes ajánlattevő részére történő megfizetésére
a) 2024. június 30. előtti teljesítési véghatáridejű szerződések esetében
- egy alkalommal,
- a végszámla kiállításakor van lehetőség.

b) 2024. július 1. napját követő teljesítési véghatáridejű szerződések esetén
- egy részszámlában és a végszámlában van lehetőség,
- a részszámla kiállításának feltétele a kivitelezési munkák legalább 50%-os teljesítési készültsége [13/2023. (I. 24.) Korm. rend. 2. § (6) bek.].

A kormányrendelet tartalmaz még egy fontos szabályozást a 2022. február 24. napjáig megkötött építési beruházási tárgyú szerződések vonatkozásában. Az orosz-ukrán háború első napjáig aláírt szerződésekben nyertes ajánlattevőként szerződő fél – a Kbt. 141. §-ában foglaltak figyelembevételével – e rendelet szerint is kezdeményezheti a szerződés módosítását, ha
- az érintett szerződés alapján lefolytatandó valamennyi műszaki átadás-átvételi eljárás lezárására még nem került sor, illetve
- az veszélyhelyzeti rendelet szerinti rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény következett be [13/2023. (I. 24.) Korm. rend. 2. § (1) bek.].

Összefoglalva megállapítható, hogy a veszélyhelyzeti rendelet elősegítheti azt, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő megossza a rendes üzleti kockázat mértéket meghaladó költségnövekményt (egészen pontosan legfeljebb megfelezze azt a felek között) abban az esetben, ha ezen költségnövekmény az eredeti szerződéses összeg 15 %-át nem haladja meg.

A fentiek várhatóan elősegítik azt, hogy egyes – akár uniós forrásból finanszírozott – építési beruházások esetében „egyszerűbb” legyen a szerződést módosítani (ide értve példának okáért akár a Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti módosítási igény megrendelő általi nagyobb hajlandósággal történő elfogadását, vagy a Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) alpontja szerinti feltétel indokolhatóságát). Az építőipari termékek piaci áremelkedése is valamennyivel kezelhetőbb lesz azáltal, hogy az ajánlatkérők is részt vállalhatnak az áremelkedés negatív hatásainak mérséklésében.

Azt azonban fontos megjegyezni, hogy ettől függetlenül a Kbt. és a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezései továbbra is irányadóak, így a Felek kölcsönös akaratnyilvánítása elengedhetetlen a szerződésmódosítások létrejöttéhez.
 

Mi tartozik a rendes üzleti kockázat körébe?

A veszélyhelyzeti rendelet a fentieken felül egy fontos fogalmat is meghatároz, amely a jelenlegi gazdasági viszonyok között sok közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés teljesítése során felmerül, nevezetesen azt, hogy milyen költségnövekmény minősül a rendes üzleti kockázat körébe tartozónak.
 
A szabályozás alapján minden olyan költségnövekményt a rendes üzleti kockázat körébe tartozónak kell tekinteni,
a) amelynek mértéke nem haladja meg a szerződés teljesítése során felhasznált az orosz–ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek piaci áremelkedésének azon együttes mértékét,
b) amellyel az ajánlattevő a szerződéses összeg egésze tekintetében a szerződés megkötésekor számolhatott [13/2023. (I. 24.) Korm. rend. 1. § (1) bek.].
 

A részleteket a 4/2023. (II. 23.) ÉKM rendelet tartalmazza

Kiemelten fontos szerep jut az építési és közlekedési miniszternek több tekintetben is, hiszen ő teszi közzé rendeletben az áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek listáját, illetve miniszteri rendelet fogja tartalmazni az építőanyagok és termékek költségének mértékét [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 95. § 2. pont; 13/2023. (I. 24.) Korm. rend. 1. § (2)-(3) bek.].

A miniszter egy különleges szerepet is betölt a szabályozásban. A rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés, valamint - amennyiben az ajánlatadás során számolt költség mértéke más módon nem igazolható - az ajánlatadáskori költség mértékét az építésgazdaságért felelős miniszter szakvéleményében határozza meg. Az építési és közlekedési miniszter az ajánlatkérő megkeresése alapján adja ki ezt a speciális szakvéleményt [13/2023. (I. 24.) Korm. rend. 2. § (4) bek.].

Az építőanyagok és termékek listáját, illetve a speciális miniszteri szakvélemény kiadásának részleteit 4/2023. (II. 23.) ÉKM rendelet tartalmazza. A miniszteri rendeletről szóló tájékoztatónkat lásd ITT.
 

Közbeszerzést érintő kérdéseivel forduljon bizalommal a Procport Consulting Kft. szakértőihez, munkatársaihoz: