Bevezették a kötelező fizetési határidőt. Nőtt a késedelmi kamat

Szerző: Építésijog.hu

Közzétéve: 2013.07.16. 22:26 | Utolsó frissítés: 2013.07.16. 22:29

Olvasási idő: 8 perc
kötelezetti késedelem2013Gazdálkodó szervezettörvényPtk.Polgári Törvénykönyv2013. július 1.késedelmes fizetésPolgári Törvénykönyv (Ptk.)fizetési határidőkésedelmi kamatgazdálkodó szervezet40 eurós költségátalánykötelezett késedeleme2013. július 12013. július 1.szerződő hatóság
Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született. A jogszabály-változásokról tájékoztató cikkeinkben található információk értelemszerűen a publikálás, illetve a frissítés időpontjában érvényesek.



Magyar Közlöny:
2013. évi 57. szám
Érintett jogszabály:
1959. évi IV. törvény
Módosította: 2013. évi XXXIV. törvény
Hatályos: 2013. július 1.

A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv alapján az Országgyűlés módosította a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) fizetési határidőre és a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseit.

1. A felszólítástól vagy a számla kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidő

Főszabály szerint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a felek eltérően nem állapodtak meg valamilyen feltételben. Ritka a Ptk-nak azon kötelmi jogi előírása, amely kötelező lenne a szerződőkre. Ilyen kivételes előírás lett a fizetési határidőre vonatkozó, 2013. július 1-jétől hatályba lépett kötelező előírás.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) új 292/A. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ezzel egyébként a kötelező előírás egyúttal lehetőséget is ad a feleknek arra, hogy ettől eltérő fizetési határidőt rögzítsenek a szerződésben. A rendelkezés jelentőségét az is csökkenti, hogy viszonylag ritka az olyan megállapodás, ahol a kifizetés dátumát ne határoznák meg a felek [1959. évi IV. tv. 292/A. § (1) bek.].

2. A teljesítéstől számított 30 napos fizetési határidő

A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha
a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét [1959. évi IV. tv. 292/A. § (2) bek.].

A teljesítéshez kapcsolódó fizetési kötelezettség vonatkozásában a rendelkezés nem tér ki arra, hogy az általános szabálytól eltérően ezt kötelező szabálynak minősíti-e a jogalkotó. Ilyen kifejezett rendelkezés nélkül ettől a bekezdéstől elméletileg a felek eltérhetnének, azonban a törvény indokolása rögzíti, hogy a jogalkotó az uniós irányelvnek megfelelően a pénzfizetésre, annak esedékességére vonatkozó szabályozást kógens, azaz kötelező rendelkezésként alkotta meg. A kógens rendelkezés miatt a felek a pénztartozás esedékességének szabályánál a jogosultra hátrányosabb határidőket nem is köthetnek ki a szerződésükben, kivéve, ha az az ügy körülményei szempontjából indokolt.

3. A 60 napnál hosszabb határidő érvénytelen lehet

A 30 és 60 nap közötti esedékességi határidőt a Ptk. a felek közötti szerződéses megállapodás részének tekinti, azokba történő beavatkozásra az általános szabályok alapján van lehetőség. A 60 napnál hosszabb határidővel szemben azonban már a jogosultat védő, speciális jogkövetkezményeket találhatunk.

A Ptk. hatályos rendelkezése szerint a gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben a hatvan napnál hosszabb esedékességi határidőt a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével kikötött határidőnek kell tekinteni. A jogszabályi vélelem azt jelenti, hogy adott esetben bizonyítható a hatvan napnál hosszabb határidő indokoltsága, de a bizonyítottság hiányában ez érvénytelen kikötés lesz [1959. évi IV. tv. 292/A. § (3) bek.].

A jogalkotó a hatvan napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési feltételt a megtámadhatósági okok közé sorolta, és a jogosult gazdálkodási szervezet érvénytelenségi pert kezdeményezhet. A pernyertessége esetében a bíróság a fizetési határidőt a Ptk. szerinti keretek között (30-60 nap) állapíthatja meg. Mivel erre csak peres eljárást követően kerülhet sor, nagyobb jelentősége van annak, hogy a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó civil szervezet közérdekű per is kezdeményezhető az ilyen típusú általános szerződési feltételeket kikötő gazdálkodó szervezettel szemben. A megtámadás alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja, továbbá kötelezheti arra is aszerződési feltétel alkalmazóját, hogy közleményt tegyen közzé a tisztességtelenség megállapításáról [1959. évi IV. tv. 292/A. § (4)-(5), (7) bek.; 1978. évi 2. tvr. 5/D. § (1) bek.].

4. 40 eurós költségátalány

A késedelmesen teljesítő fél számíthat arra is, hogy a jogosult részére a jövőben köteles lesz legalább 40 eurónyi költségtérítést is fizetni. A hitelező behajtási költségeinek fedezeteként szolgáló 40 euró csak egy átalány összeg, ennél kevesebbet akkor sem lehet költségként fizetni a jogosultnak, ha egyébként semmilyen igazolható költsége nem volt. Ha a behajtási költség meghaladja a 40 eurót a jogosult természetesen érvényesítheti az ezen mértéken felüli költségeit is [1959. évi IV. tv. 301/A. § (3) bek., 301/B. § (4) bek.].

5. A kötelezetti késedelem új esete


A szerződésszegések Ptk. szerinti egyik esete a kötelezett késedelme. A kötelezett késedelembe esik (vagyis megsérti a szerződést),
a) ha a szerződésben meghatározott teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
b) ha a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
c) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.

2013. július 1-jétől a kötelezett késedelme kiegészült a jogszabályban meghatározott teljesítési idő szerinti szerződésszegés lehetőségével is [1959. évi IV. tv. 298. §].

6. Nőtt a késedelmi kamat, változott a számítás szabálya

A 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv alapján az Országgyűlés több lényegi ponton módosította a késedelmi kamat számításának szabályait.

a) A késedelmi kamat mértéke növekedett. A jövőben gazdálkodó szervezetek között a késedelemi kamat a jegybanki alapkamat 8 (nyolc) százalékponttal növelt összege lett (2013. július 1-je előtt a jegybanki alapkamat plusz 7 (hét) százalékpont volt a kamat) [1959. évi IV. tv. 301/A. § (2) bek.].

b) A késedelmi kamat számításának alapja a késedelemmel érintett év első félévében az adott év január 1-jén érvényes jegybanki alapkamat, illetve ha a késedelem az adott év második félévét érinti, az adott év július 1-jén érvényes jegybanki alapkamat lett (2013. július 1-je előtt a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat volt a késedelmi kamat számításának alapja) [1959. évi IV. tv. 301/A. § (1) bek.].

c) Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles [1959. évi IV. tv. 301/A. § (2) bek.]. Szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő személlyel kötött szerződésében a késedelmi kamatot korlátozó rendelkezés is semmisnek minősül, kivéve, ha a kötelezett késedelmi kötbért vállalt [1959. évi IV. tv. 301/B. § (2) bek.].

7. Eltérő esedékességi és kamatszabályok vonatkoznak az államra, állami cégekre

Az uniós irányelv alapján módosult a Ptk. 685. § c) pontjában szereplő gazdálkodó szervezet fogalma is. A törvény a pénztartozás esedékessége (292/A-292/B. §), a késedelmi kamat (301/A-301/B. §), az átadás-átvétel (405. § (1) bekezdés) és a próbaüzem lefolytatása (407/A. § (1) bekezdés) alkalmazása szempontjából kivette a gazdálkodó szervezetek fogalma alól az ún. szerződő hatóságnak minősülő gazdálkodó szervezeteket.

A szerződő hatóság az, amelyik a közbeszerzésekről szóló törvény értelmében ajánlatkérőnek minősül [1959. évi IV. tv. 685. § f) pont]. A közbeszerzésekről szóló törvény értelmében ajánlatkérőnek minősül egyebek mellett a minisztérium, az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány [2011. évi CVIII. tv. 6. § (1) bek.]. Az új Ptk-s fogalomnak megfelelően a közbeszerzési értékhatár feletti szerződések esetében nem a Ptk., hanem a Közbeszerzési törvény határozza meg a pénztartozás esedékessége (292/A-292/B. §), a késedelmi kamat (301/A-301/B. §), az átadás-átvétel (405. § (1) bekezdés) és a próbaüzem lefolytatása (407/A. §) szabályait [1959. évi IV. tv. 685. § f) pont]. A Közbeszerzési törvény hatálya alatt maradó szerződések vonatkozásában azonban a szerződő hatóságokra is a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A gazdálkodó szervezet hatályos fogalma: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz; a 292/A-292/B. §, 301/A-301/B. §, 405. § (1) bekezdés, valamint a 407/A. § (1) bekezdés tekintetében nem minősül gazdálkodó szervezetnek az, aki a közbeszerzésekről szóló törvény értelmében ajánlatkérő (szerződő hatóság) [1959. évi IV. tv. 685. § c) pont].

Az új fogalom fontos változtatása az is, hogy az emelt mértékű késedelmi kamatot csak az állam, önkormányzat (és egyéb ún. szerződő hatóság) esetében kizárólag a polgári jogi szerződések viszonylatában lehet alkalmazni. Így például szerződésen kívüli kártérítés megállapítása esetében az állam nem köteles a jegybanki alapkamat 8 %-kal növelt mértékű késedelmi kamatot fizetni.

8. Milyen szerződésekre alkalmazhatók az új kamatmértékek és az egyéb rendelkezések

A 2013. évi XXXIV. törvény a Ptk-ban rögzített változások tekintetében nem tartalmaz külön rendelkezést arra, hogy a 2013. július 1-je előtt megkötött szerződések vonatkozásában is kell-e alkalmazni például az új késedelmi kamat számítási módokat. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szabályozása szerint a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra kell alkalmazni [2010. évi CXXX. tv. 15. § (1) bek.]. A két jogszabály összevetéséből én arra a következtetésre jutottam, hogy kizárólag a 2013. július 1-je után megkötött szerződésekre lehet alkalmazni valamennyi új rendelkezést, akkor is, ha például a késedelem csak a hatálybalépést követően történik meg.

Építésijog.hu 2025 - Minden, amit a TÉKA szabályairól tudni kell

Konferencia 2025. június 12-én, személyes és online részvételi lehetőséggel

A TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 2025. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseinek nagy részét ténylegesen 2025. július 1-től kell alkalmazni. Az Építésijog.hu konferenciája lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átlássák, júliustól mit kell másképpen csinálniuk, mennyiben változnak meg a munkájuk keretei.
Helyszín: AVKF Budapesti Campus
Online részvétel: https://epitesijog.hu/tanfolyam/268
Időpont: 2025. június 12., 10.00 órától (regisztráció 9.30-tól). Az előadásokról készült videófelvételeket június 30-ig meg lehet tekinteni.

Hasznos segédanyagok 

National Fire Protection Regulation in Hungary

National Fire Protection Regulation in Hungary

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva.

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Az Építésijog.hu szerzői által összeállított szerződésminta az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapj...

07.3.1. Kivitelezési szerződés felújításokhoz, átalakításokhoz - Szerződésminta

07.3.1. Kivitelezési szerződés felújításokhoz, átalakításokhoz - Szerződésminta

Jelen tájékoztató mellékleteként letölthető az Építésijog.hu által összeállított Kivitelezési szerződés mintáj...

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Az Építésijog.hu portálon elérhető szerződésminta hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz...

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésmintát az Építésijog.hu portálról tölth...