2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.). A Ptk. a polgári jog szinte valamennyi területét, így az ingatlan-nyilvántartást is szabályozza. Jelen cikk csak az ingatlan-nyilvántartást érintő jogintézmények nagyobb horderejű módosításainak figyelemfelhívására tesz kísérletet.

A polgári jog az a jogág, amellyel mindenki nap mint nap találkozik, de ezt tudatosan nem is észleli. A Polgári Törvénykönyv - amelynek rövidítése: Ptk. - a leggyakrabban alkalmazott törvényünk, ezért nem árt megismerkedni a felépítésével. A Ptk. elején található alapelvek meghatározzák az egyes szerződések során és a szerződésen kívül tanúsítandó magatartás kereteit is.

A fogyasztók védelme érdekében az új Ptk. részben a korábbitól eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Az általános szerződési feltételek fogalma és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek is változnak 2014. március 15-étől.

A Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) 2014. március 15. napjától váltja fel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt (régi Ptk.). Fontos tudni, hogy milyen esetekben kell a korábbi, és milyen esetekben az új rendelkezéseket alkalmazni. A Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény tartalmazza.

A megbízási szerződés alapján a megbízott valamilyen tevékenység, feladat elvégzésére köteles (pl. egy építkezés műszaki ellenőrzésére, felelős műszaki vezetésre), amelyért cserébe megbízási díj illeti meg. A megbízási szerződés előírásai is változtak 2014. március 15-étől, amikor is hatályba lépett az új Ptk (2013. évi V. tv.). Jelen tájékoztatóban foglalt rendelkezéseket valamennyi megbízási szerződésre alkalmazni kell. Az anyagot úgy készítettem el, hogy a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. szabályait összehasonlítottam, ezzel is segítséget nyújtva a régi Ptk. által készített szerződésminták felülvizsgálatához.

Az elévülés lényege, hogy a jogszabályban meghatározott időtartam eltelte után a követelések bírói úton történő érvényesítésére már nincs lehetőség, akkor sem, ha egyébként ténylegesen fennáll a tartozás. A kötelezett sem követelheti vissza azonban a már elévült követelés teljesítését. Azt is érdemes tudni, hogy az egyes követelések elévülési ideje eltérő lehet, ami azért fontos, mert az elévülési időn túl már nem lehet a peres eljárás alapján kikényszeríteni a teljesítést. A Ptk. (2013. évi V. tv.) 2014. március 15. napjától lényeges változást eredményezett az elévülési idő számításának szabályaiban is.

A szerződéseket többféle módon szokták csoportosítani, az új Ptk. már a szerződésekre vonatkozó speciális szabályokat is egyfajta csoportosítás alapján tartalmazza. Jelen tájékoztatóban megtalálhatók az új Ptk. által meghatározott szerződésfajták, összehasonlítva a régi Ptk. előírásaival. Fontos tudni, hogy mi a különbség az érvényes és hatályos szerződés között, és hogy a hatályt milyen módokon lehet meghatározni.

A gyakorlatban gyakran felmerül, hogy mi alapján lehet meghatározni, hogy a felek egyáltalán kötöttek-e szerződést egymással, illetve, hogy milyen szabályok alapján lehet értelmezni a megállapodásukat. A köznyelvben a szerződésre használják egyebek mellett a megállapodás, az egyezmény, az egyezség, a kontraktus elnevezést is. A Ptk-ban a szerződés, míg az új Ptk-ban a szerződés mellett a kötelem előírásai között is találunk a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket.

A polgári jog az a jogág, amellyel mindenki nap mint nap találkozik, de ezt talán nem is észleli. A Polgári Törvénykönyv - amelynek rövidítése: Ptk. - a leggyakrabban alkalmazott törvényünk, ezért nem árt megismerkedni a felépítésével. A Ptk. elején található alapelvek meghatározzák az egyes szerződések során és a szerződésen kívül tanúsítandó magatartás kereteit is.