Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Engedélyezési eljárás szabályainak pontosítása. A hatósági bizonyítvány kiállításának új szabályai

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) egyes rendelkezései módosultak 2013. augusztus 1. napjától. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben (a Szakmagyakorlási rendelet) található változtatások a településképi véleményezési eljárást és a hatósági bizonyítvány kiállítását érintették, továbbá pontosították az építési és a bontási engedélyezési eljárás során a hatóság által vizsgálandó körülményeket.

Magyar Közlöny: 2013. évi 119. szám
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. augusztus 1.

1. A főpolgármester településképi véleményének feltöltése sem indítja meg az eljárást

Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást folytathat le. A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. A fővárosban az Építési törvény (Étv.) rendelkezései alapján fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági eljárásokhoz a főpolgármester adhat településképi véleményt [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 21. § (1)-(2) bek.]. A Szakmagyakorlási rendelet kiegészítette azzal az Engedélyezési kódexet, hogy önmagában a főpolgármester településképi véleményének az elektronikus feltöltő tárhelyre történő feltöltése sem nem indítja meg az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § (7) bek.]. Ez egy pontosítás volt, mivel a települési önkormányzat településképi véleményét már tartalmazta a jogszabály, de valamiért a főpolgármesteri innen korábban kimaradt.

2. Hatósági bizonyítvány kiadásának új szabályai

2.1. Hatósági bizonyítvány a telken építmény meglétére vagy hiányára, illetve az építmény jogszerűségére kérhető

Az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) alapján az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából
a) a tervezés elősegítése érdekében, vagy
b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki [1997. évi LXXVIII. tv. 34. § (5) bek].

Az Eljárási kódex csak annyit rögzített, hogy adat, tény, állapot igazolása céljából az Étv. 34. § (5) bekezdése alapján az építésügyi hatóság az ügyfél kérelmére, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén hatósági bizonyítványt állít ki. Ez nagyon tág értelmezést adott, hiszen nem konkretizálta a jogszabály, hogy milyen tartalmú hatósági bizonyítvány állítható ki.

A Szakmagyakorlási rendeletben található módosítás 2013. augusztus 1-tétől egyértelműsíti azt, hogy mire vonatkozóan kérhető a hatósági bizonyítvány, illetve az építésügyi hatóság mellett az építésfelügyeleti hatóság is hatáskört kapott. A hatályos előírások szerint kérelemre, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az Országos Építésügyi Nyilvántartásból (OÉNY) megismerhető adat, tény, állapot, vagy helyszíni szemle alapján
a) a telken építmény meglétére vagy hiányára az építésfelügyeleti hatóság,
b) a telken meglévő építmény vagy önálló rendeltetési egység jogszerűségére az építésügyi hatóság
vonatkozó adat, tény igazolása céljából az Étv. 34. § (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt állít ki [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 56. § (1) bek.].

Ha az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány értelemszerűen tartalmazni fogja az építmény meglétére vonatkozó igazolást is, hiszen csak úgy lehet valaminek a jogszerűségét igazolni, hogy egyúttal a hatóság az építmény fennállásáról is nyilatkozik. Kérdés, hogy nem fog-e építésfelügyeleti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványokat is megkövetelni a járási földhivatal, ha az Eljárási kódex szerint az épület meglétéről csak az építésfelügyeleti hatóság nyilatkozhat.

2.2. Hatósági bizonyítványt az építésfelügyeleti hatóság is kiadhat

A fentiekből már kiderült, hogy kizárólag az építésfelügyeleti hatóság adhat ki a telken építmény meglétére vagy hiányára vonatkozó hatósági bizonyítványt. Ha valakinek tehát arról kell hatósági bizonyítvány, hogy az adott telken van-e építmény, akkor az illetékes kiemelt építésügyi hatóságot kell felkeresnie (Járási Építésügyi Hivatal; Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 56. § (1) bek.]. Ennek a típusú hatósági bizonyítványnak valószínűleg csak akkor lesz igazán értelme, ha az ingatlan-nyilvántartási térkép nem a valós állapotot tükrözi (például a telken a valóságban nincs épület feltüntetve, de a térképen még szerepel), és ennek földhivatali rendezéséhez van szükség a hatósági bizonyítványra. A kérdés majd csak az lesz, hogy az építésfelügyelet hatósági bizonyítványa alapján törölhető lesz a térképről például az évekkel ezelőtt szabálytalanul lebontott épület.

Az Eljárási kódex kizárólag az építésügyi hatóságnak teszi lehetővé, hogy a hatósági bizonyítvány kiadásához szükséges dokumentumokat, és a személyes adatok kivételével az OÉNY által nem tartalmazott adatokat és dokumentumokat bekérje az ügyféltől. Ezek szerint az építésfelügyeleti hatóság hatósági bizonyítványa valószínűleg csak az OÉNY adataira fog támaszkodni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 56. § (2) bek.]. Azt a jogszabály nem tartalmazza, hogy az építésfelügyeleti hatóság köteles lenne helyszíni szemlét tartani, bár ha érdemi hatósági bizonyítványt szeretnének kiállítani, arra mindenképpen szükség lesz.

3. Az építésügyi hatóság vizsgálhatja a cégek jogosultságát is

Az építésügyi hatóság az építési vagy bontási engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett egyebek mellett vizsgálja, hogy a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is) jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre. A cégként is végezhető tervezési tevékenységre tekintettel 2013. augusztus 1-jétől a hatóság általi vizsgálat kiterjed arra is, hogy a vállalkozás (a cég) jogosult-e a tervezési tevékenységre [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 18. § (1) bek. f) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 46. § (2) bek. d) pont].

Az Eljárási kódex a vállalkozás jogosultságának vizsgálatát biztosítja, azonban a Szakmagyakorlási rendelet a vállalkozás fogalma helyett a cég fogalmát használja. A 2014. január 1-jétől hatályos szakasz szerint cég alatt gazdasági társaságot, költségvetési szervet, egyéni vállalkozót és egyéni céget kell majd érteni [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 2. § 2. pont]. Véleményem szerint szükséges lesz majd a két jogszabály fogalmait összhangba hozni a problémamentes jogalkalmazás érdekében.

Az építésügyi hatóság – a természetes személyek mellett – 2013. augusztus 1-jétől azon vállalkozásokat is 100.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja, akik vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végeznek építési engedélyhez vagy bontási engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 18. § (6) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 46. § (5) bek.].