Csaknem 10 hónappal a legtöbb építésügyi, településrendezési, illetve telekalakítási jogszabálymódosítás és az új Eljárási kódex 2024. október 1-jei hatálybalépése után, és alig 2 hónappal a TÉKA 2025. július 1-től kezdődött alkalmazását követően, a szaktárca által előkészített „finomhangolások” jelentek meg a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 25-én. Amint a módosító rendeletcsomag preambuluma is leszögezi, a rendelet célja egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek olyan tartalmú módosítása, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapvető szabályainak alkalmazását elősegíti, a településrendezési és építési követelményeknek az alkalmazását a különféle eljárásokban azonos szempontok szerint megköveteli, az építésügyi szakterületen használt fogalmakat egyértelművé, a településtervek készítésének és az építésügyi hatósági eljárásoknak a folyamatát átláthatóbbá teszi. A cikksorozat 1. részében a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) módosításait mutatjuk be. A cikkből egyebek mellett kiderül, hogy mi a határideje a településképi véleménnyel kapcsolatos kifogás elbírálásának.

A kormányzati igazgatási szünet azt jelenti, hogy egy meghatározott időszakban nem telnek az engedélyezési eljárási határidők. Az építési engedélyekhez szükséges településképi véleményeket a legtöbb esetben a települési önkormányzatok adják ki, amelyek nem kormányzati igazgatási szervek. A településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásokra a kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletet ezekre az eljárásokra nem lehet alkalmazni, de ettől függetlenül nagyon valószínű, hogy megálltak ezek az ügyintézések is.

Az új Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) előírásai módosították a település arculatának, a településkép alakításának szabályait is. A településképi véleményezési eljárás tekintetében az Eljárási kódex is tartalmaz előírást, de a két jogszabály előírásaiban nincs teljes összhang.  

Az Étv. 2021. július 1. napján hatályba lépett új rendelkezéseinek végrehajtására kiadott új Településrendezési kódex előírásai merőben új jogszabályi környezetet teremtettek a települések helyi építési szabályozásában. A települések épített környezetének szabályozásában azonban továbbra is megmarad a minőségi (arculati) és mennyiségi típusú szabályok ketté választása. A 2016. évben hatályba lépett szabályoknak megfelelően a jövőben is önálló dokumentumokban kerülnek meghatározásra a település arculatának, a településkép alakításának szabályai. Jelen cikkben összefoglaljuk a településkép-érvényesítési eszközökre vonatkozó új előírásokat is.  

A 2020. decemberi építésügyi változások között találhatunk egy olyan apró, de mégis nagy jelentőségű módosítást, amely minden építésügyi engedélyezési eljárást érinti. A kihirdetett veszélyhelyzet alatt hatályba lépő új, egyszerűsítést célzó jogszabálymódosítások mellett a Kormány az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendeletben a településképi vélemények engedélyezési hatóságok által történő értékelésének előírásait is átalakította.  

A Kormány a kiemelt nemzeti emlékhelyek védelme érdekében korábban a kulturális örökség elemei közé emelte a kiemelt nemzeti emlékhely és ahhoz szorosan kapcsolódó településkép-védelmi környezetének fogalmát is. Ezekre a településkép szempontjából fokozottan védett, kiemelt területekre vonatkozó egyedi településképi követelményeket, valamint azok érvényesítése érdekében a sajátos településképi eszközöket a kiemelt nemzeti emlékhely és településképi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet tartalmazza, amely 2019. április 24. napjától módosult.

A 13/2019. (II. 11.) Korm. rendelet olyan jogszabály-módosításokat is tartalmaz, amelyek rendezni hívatottak az építésügyben évek óta gyakorlati dilemmát jelentő jogalkalmazási kérdéseket. Az Eljárási kódexben rögzített változásokkal több tájékoztatóban is foglalkozunk. Az alábbiakban az engedély hatályának meghosszabbítására és a településképi véleményre vonatkozó új szabályokat mutatjuk be.

A Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet érintette a településképi véleményezési és bejelentési eljárás során vizsgálandó szempontokat is.

A Településképi törvény (2016. évi LXXIV. törvény) hatályba lépésével módosításra kerül az Étv. is. A módosítás indoka, hogy az új törvénybe integrált településképi előírások és eszközök ne két helyen legyenek szabályozva. A jogalkotó a településképi szempontokat, szabályokat kvázi kiemelte az Építési törvényből és teljesen új törvénybe foglalta össze egységesen, egyben az Étv.-ben is átvezetésre kerültek visszautalások az új törvényre. Ezzel egy új településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményt is hatályba lépett.

Az építésügyi rendszer és eljárások reformjai között a Kormány korábban már ígértet tett arra, hogy új jogszabálycsomag fog megszületni a településkép védelmének biztosítására, mellyel az egyes települések hatással lehetnek az épített környezet alakítására a saját közigazgatási határaikon belül. Az egyszerű bejelentés sajátos jogintézményének hatályba lépésével ez a települések részéről határozott igényként is felmerült, melynek első lépéseként az Országgyűlés elfogadta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (Településképi törvény).

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) egyes rendelkezései módosultak 2013. augusztus 1. napjától. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben (a Szakmagyakorlási rendelet) található változtatások a településképi véleményezési eljárást és a hatósági bizonyítvány kiállítását érintették, továbbá pontosították az építési és a bontási engedélyezési eljárás során a hatóság által vizsgálandó körülményeket.

A települési önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat, jogszabályban meghatározott esetekben és módon településképi véleményt adhat az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően. Az önkormányzat a településképi véleményében feltétellel, vagy anélkül javasolhatja, de el is utasíthatja a tervezett építési tevékenyéget. A véleményezési eljárás lefolytatásának azonban számos jogszabályi előírásokon alapuló előfeltétele van, melyeket mindenképpen ajánlott ismerni.