A 522/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet egyidejűleg enyhített a szakmagyakorlók továbbképzési terhein, és szigorított a cégek működési feltételein.

A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) által bevezetett változásokhoz kapcsolódóan átalakult az összeférhetetlen tevékenység végzésének jogkövetkezménye is, így például már nem az építésfelügyeleti hatóság bírságol e miatt. A szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségi szabályaiban bekövetkezett változások áttekinthetősége érdekében táblázatos formában is összehasonlítottuk a 2014. január 1-je előtti és utáni előírásokat. A tervezőre vonatkozó szabályok nem változtak (kivéve a településrendezési tervezői tevékenységet), a beruházáslebonyolító kötelezettségei eltűntek a jogszabályból, a műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető pedig részben új szabályokkal ismerkedhet. Az energetikai tanúsító esetében változatlanul nincs összeférhetetlenségi előírás.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) egyes rendelkezései módosultak 2013. augusztus 1. napjától. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben (a Szakmagyakorlási rendelet) található változtatások a településképi véleményezési eljárást és a hatósági bizonyítvány kiállítását érintették, továbbá pontosították az építési és a bontási engedélyezési eljárás során a hatóság által vizsgálandó körülményeket.

Az Építési törvény kiegészítése adott felhatalmazást arra fővárosi önkormányzat képviselő-testületének, hogy elfogadja Duna-parti építési szabályzatot. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletbe (a Szakmagyakorlási rendelet) építve találhatjuk meg a Duna-parti építési szabályzat bevezetése miatti jogszabálymódosításokat.

A jogalkotó a tervezési szerződés kötelező tartalmi elemeit a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.), a Kivitelezési kódexben (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) és az Építési törvényben (1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) rögzítette. 2013. augusztus 1-jétől a tervezési szerződés tartalmára vonatkozóan már az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) is tartalmaz előírásokat. Az új jogszabály meghatározza azt is, hogy minek kell szerepelnie a tervezési programban, és hogy mit kell tartalmaznia a tervezési díjnak.

A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv – a vállalkozási szerződés szabályai között és a tervezési szerződés külön is nevesítve –, a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), és az Építési törvény határozza meg. A tervezői feladatokat és felelősséget meghatározó új jogszabály az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet), amelyet a tervezőknek már 2013. augusztus 1. napjától alkalmazni kell.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet egyik már hatályba lépett rendelkezése a cégek által végezhető szakmagyakorlási tevékenységek részletes feltételeit rögzíti. A cégek esetében a jogszabály egyebek mellett generálisan előírja az írásbeli szerződési kötelezettséget.

A Magyar Közlöny 119. számában hirdették ki az építésügy szereplői által nagy izgalommal várt új szakmagyakorlási rendeletet. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet mindenkit érint, aki a tervezés vagy kivitelezés során részt vesz az építmények létrehozásában.