Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Különleges eljárási fordulatok a Magyar Rádió épületei ügyében (Frissítve: 23.12.23.)

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) összevont campust hozna létre a józsefvárosi Palotanegyedben. A beruházás megvalósításához Budapest VIII. kerületében, a Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt területen nyolc épületet kell teljesen vagy részlegesen elbontani. A Magyar Rádió egykori épületeinek bontási engedélyezési ügye azonban nem általános mederben zajlik. Az illetékes építésügyi hatóság az eljárás kezdetén a kizárását kérte, az önkormányzat pedig igyekszik megakadályozni a bontások egy részét. 2023. december 11-én egy közmeghallgatás végül képviselő-testületi döntéssel zárult, majd pár órával később az építésügyi hatóság újra döntött az ügyben. Pár napon belül megszületett már a második bontási engedély is. A cikkünket az egyes eljárási cselekményeket követően folyamatosan frissítjük.

 

A Magyar Rádió legendás épületei

Az epiteszforum.hu ide kattintva elérhető cikkéből ismerhetjük meg, hogy a megszüntetése előtt a Magyar Rádió milyen épületekben működött:
- a szerkesztőségeknek otthont adó Bródy-épületben (1),
- a világ első stúdiópalotájaként emlegetett Stúdióépületben (2),
- a Hangarchívumnak és az adóstúdióknak kialakított Üzemépületben (3),
- a Puskin-épületnek hívott Esterházy-palotában (4),
- a bunkerstúdió betonkockájában (5),
- a központi irodaházként szolgáló Pollack-épületben (6),
- a külön épületként álló 6-os stúdióban (7),
- a hátsó utcáról elnevezett, három házat magában foglaló Szentkirályi-épületben (8),
- az Olasz-épületként emlegetett Károlyi-palotában (9) és
- a mára már lebontott Fogas-épületben (10), ahol a műhelyek voltak. 

Forrás: https://epiteszforum.hu/utolso-seta-korkep-a-magyar-radio-legendas-epuleteirol

 

A PPKE campus beruházása

Már 2020 tavaszán kiderült, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a budapesti Palotanegyedbe, a Magyar Rádió egykori épületeibe költözik, és annak nagymértékű átépítését tervezi. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába került területért cserébe az államnak adta az egyetem által eddig használt piliscsabai campusát kapta meg.

Az epiteszforum.hu oldalon megjelent tájékoztatás szerint a campus tervezésére a Budapest Fejlesztési Központ építészeti tervpályázatot írt ki, és 2021. november 11-én hirdettek eredményt. A tervpályázatot a KÖZTI és a Hamburg C Kft. párosa nyerte. A tervpályázat részleteit Vitézy Dávid Facebook oldalán IDE kattintva ismerhetjük meg.
 

Kép forrása: epiteszforum.hu

Az önkormányzat főépítészének véleménye szerint a nyertes pályamű alkalmas arra, hogy továbbtervezésével a kiírás szellemisége még jobban érvényesüljön. A bíráló bizottság több kiegészítő javaslatot fogalmazott meg számukra, melyek betartását az elkövetkező folyamatban figyelemmel kísérjük.

A Kormány 2021 áprilisában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházást kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította. A 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet sajátos építésügyi előírásai például, hogy a Budapest VIII. kerület, belterület 36582. helyrajzi számú ingatlanon:
a) az utcavonalra vonatkozó előírást nem kell alkalmazni,
b) a párkánymagasság mértéke: legfeljebb 28 méter,
c) a terepszint feletti beépítettség legnagyobb mértéke: 65%,
d) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke: 75%,
e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15%,
f) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m2/m2 [195/2021. (IV. 26.) Korm. rend. 6. § (3) bek.].

A járművek elhelyezésére vonatkozó követelmények 2023 júliusában módosultak, azzal, hogy a Beruházással összefüggésben a Budapest VIII. kerület, belterület 36582 helyrajzi számú ingatlan rendeltetésszerű használatához személygépjármű elhelyezését, valamint gépjármű- és autóbuszparkoló- és várakozóhelyet nem kell biztosítani [195/2021. (IV. 26.) Korm. rend. 6/A. §].

Az Index információi szerint 2027 őszén adják át a PPKE új campusát Budapest VIII. kerületében. A Palotanegyedben, az egykori Magyar Rádió területére tervezett új egyetemi épülettel jelentősen nő a zöldfelület, megújul az Esterházy- és a Károlyi-palota, valamint az egyetemi negyed több utcája is. Az építkezés összesen 200 milliárd forintba kerül.
 

A PPKE új campus építéséhez szükséges bontási munkák

A Közbeszerzési Értesítő 2023/238. számában találhatjuk meg a PPKE új campus építéséhez szükséges bontási munkákra vonatkozó hirdetményt (IDE kattintva is letölthető).

A hirdetmény szerint Budapest VIII. kerület Palotanegyedében, a Bródy Sándor utca - Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt területen található, különféle rendeltetésű 8 db épület, melyeknek teljes és részleges bontása és hozzá kapcsolódó egyéb bontási tevékenységek elvégzése történik majd. Egy db épület egy része elbontásának az utcai homlokzat megtartása miatt az építés kivitelezése alatt kell megtörténnie.

A hirdetményben D/1 épületként megjelölt Bródy Sándor 5-7. szám alatt található épület két épületrészből álló építmény 3 emeletes, U-alakú, zártsorúan kapcsolódik egymáshoz és a szomszédjaihoz, alapterülete cca. 1 800 m2. Az utcai homlokzat és az utcai traktus nem bontható. Az epiteszforum.hu cikkéből az derül ki, hogy az utcafronti épületnek különösebb építészeti értéke nincs, azonban a homlokzata az 1956-os forradalom kapcsán országszerte ismertté vált.

Az összes bontással érintett épület az Országos Építésügyi Nyilvántartásban azonosítóval bejegyzett műemléki környezetben, egy helyrajzi számon található (a 1088 Budapest, VIII. kerület, 36582. helyrajzi számú ingatlan), melyen bontással egyebekben nem érintett műemlék épületek is elhelyezkednek.

A hirdetmény alapján a területen található bontandó épületek (Összesen: 32 600 m2, 37 500 m3):
- B/1 Magyar Rádió épülete, kazánház, bunker: 8 400 m2, 7 600 m3
- D/1 Rádió épülete: 1 800 m2, 1 400 m3
- D/2 Rádió Archívum és stúdiók: 6 500 m2, 7 500 m3
- D/3 Rádió Archívum és stúdiók: 4 200 m2, 6 200 m3
- D/4-6 Rádió Archívum és stúdiók: 3 300 m2, 5 200 m3
- D/5 Rádió Archívum és stúdiók: 2 600 m2, 2 700 m3
- D/7 Rádió Archívum és stúdiók: 4 000 m2, 5 500 m3
- D/8 Garázs és műhely: 1 800 m2, 1 400 m3

A nyertes ajánlattevő nevesítetten is kiemelt feladatát képezi majd továbbá a bontási területen jelenleg található, földfelszín alatti olajtartály(ok) feltárása és eltávolítása, a bontandó épületek és kapcsolódó szerkezetek azbesztmentesítése, a külső szolgáltatók hatáskörébe tartozó közműnyilatkozatok aktualizálása (az Antenna Hungária által bérelt, vagy tulajdonolt közművekre is), valamint a Telekom tulajdonában álló (az Antenna Hungária által bérelt) mobil adótorony költöztetése is.

A Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesterének számítása szerint 35 ezer köbméter sittet kell majd a területről elszállítani, és ennyi sitt elszállításához 24 ezer 3,5 tonnás teherautóra lesz majd szükség.
 

Az első bontási engedély: 2023. november 22.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium mint építtető 2023. október 27. napján nyújtotta be a bontási engedély iránti kérelmet.

Az építésügyi hatóság a bontási engedély iránti kérelmet 2023. november 3-án visszautasította. A visszautasítás okát nem ismerjük, de valamilyen adminisztratív ok lehetett, ami miatt az érdemi vizsgálatra sem kerülhetett sor.

Az első érdemi döntés 2023. november 22-én született meg: a Pest Megyei Kormányhivatal a Budapest, Bródy Sándor utca 5. szám alatti ingatlanra vonatkozó bontási engedélyt kiadta.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a Budapest Főváros Kormányhivatala adta ki a bontási engedélyt, amely az illetékes hatóság? Ennek csak az lehet az oka, ha az illetékes hatóság a kizárását kérte az ügyből, vagy kizárták. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szerint az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, vagy amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel [2016. évi CL. tv. 23. § (3)-(5) bek.].
 

Az ÉTRD általános felületén elérhető hirdetményi terveken - IDE kattintva is letölthetők: (1), (2) - feltüntetett bontandó épületek:

 

A Józsefvárosi Önkormányzat tiltakozott a bontások ellen

Az Önkormányzat honlapján megjelent állásfoglalás szerint az Önkormányzat és a helyi aktív polgárok folyamatosan és következetesen jelezték a lakossági bevonás szükségességét a lebonyolítók és megrendelő felé egyaránt, azonban erre nem került sor, még egy több zöld érdekében a Civilek a Palotanegyedért Egyesület által kezdeményezett, több mint 4000 fős petíció ellenére sem.

A Józsefvárosi Önkormányzat 2023. november 23-án határozatot fogadott el arról, hogy nem ért egyet a 36582 helyrajzi számú ingatlanon található B/l Magyar Rádió épülete, kazánház, bunker, D/l Rádió épülete, D/2 Rádió Archívum és stúdiók, D/3 Rádió Archívum és stúdiók, D/4-6 Rádió Archívum és stúdiók, D/5 Rádió Archívum és stúdiók, D/7 Rádió Archívum és stúdiók, D/8 Garázs és műhely épületek társadalmi egyeztetés nélküli lebontásával. A 334/2023. (XI. 23.) számú határozata szerint a képviselő-testület felkérte a polgármestert, hogy tájékoztassa erről a döntésről Lázár Jánost az építési és közlekedési minisztert, és kezdeményezzen társadalmi egyeztetést.

A határozat szerint az Önkormányzat megvizsgálja a kiadott bontási engedéllyel kapcsolatos jogi lehetőségeit is.

Az állásfoglalásból kiderül az is, hogy a terület védelme érdekében Józsefváros polgármestere 2023. november 7-én ideiglenes helyi védelem alá helyezte a 36582. helyrajzi számú ingatlanon található épületeket. Az ideiglenes helyi védelem azonban még nem jelent helyi védettséget. Az is kérdés jelen ügyben, hogy ha az Önkormányzat örökségvédelmi szempontból értékesnek tartja a Magyar Rádió épületeit, vagy azok egy részét, akkor legkésőbb miért nem a projekt előkészítésének kezdetén döntött az értékek védettségéről?

Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 2/2022. (I. 20.) önkormányzati rendelete (Tkr.) szerint azonban – a főépítész javaslatára – a polgármester csak kezdeményezheti a helyi egyedi védelemre javasolt érték ideiglenes védelem alá helyezését, azonban a döntés a Képviselő-testület hatásköre. A Képviselő-testület legfeljebb egyéves időtartamra adja meg az ideiglenes védelmet, melyet indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbíthat. Az ideiglenes védelem legkésőbb a helyi egyedi védelemről szóló képviselő-testületi döntés hatályba lépésével szűnik meg [2/2022. (I. 20.) önk. rend. 14. § (6)-(7) bek.].

Legjobb tudomásunk szerint a képviselő-testület még nem döntött az ideiglenes védelem alá helyezésről. A Tkr. alapján az egyedi, illetve ideiglenes védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a védettség megszűnését követően lehet lebontani [2/2022. (I. 20.) önk. rend. 21. § (2) bek.].

Az egy külön jogi érdekesség, hogy az országos jogszabályok nem ismerik az ideiglenes védelem alá helyezés fogalmát, és erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket nem találunk a Településképi törvényben vagy a Településrendezési kódexben sem.
 

A Fővárosi Önkormányzat is foglalkozott a beruházással

Józsefváros Polgármesterének előterjesztésére 2023. november 29-én a Fővárosi Közgyűlésben is tárgyalták a PPKE új campusának ügyét (az ITT elérhető jegyzőkönyvben 70-74. oldalon található az előterjesztő felszólalása). A Fővárosi Közgyűlés magát a beruházást támogatja, ha fenntartható, a zöldfelületek nagyságát érdemben nem növelő, a városszerkezetbe is illeszkedő közösségi tér is létrejönne, illetve egyéb szempontokat is megjelöltek.

Az elfogadott határozatok szerint a környék lakóival való érdemi társadalmi egyeztetés lefolytatásáig, valamint a bontással és az építkezéssel járó forgalomszervezési és porszennyezési problémák megnyugtató megoldásáig a Fővárosi Közgyűlés nem ért egyet a bontási munkálatok megkezdésével. A 922-928. (XI. 29.) Főv. Kgy. határozatokat az ITT elérhető jegyzőkönyv 73-74. oldalon találhatják meg. Pikó András polgármester a Facebook oldalára kitette az előterjesztésének bemutatását.
 

A hatóság visszavonta az első bontási engedélyt: 2023. december 5.

A kormanyhivatalok.hu oldalon megjelent hirdetményből derült ki, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal 2023. december 5. napján visszavonta az első bontási engedélyt. A hirdetményből sajnos nem derült ki a visszavonás oka, azonban Pikó András polgármester Facebook oldalán IDE kattintva olvasható a döntés.

Az indokolás azt tartalmazza, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal azért vonta vissza a döntését, mert nem vette figyelembe a Józsefvárosi Önkormányzat Polgármestere döntését a Magyar Rádió korábbi épületei ideiglenes védelem alá helyezéséről. A Polgármester azzal indokolta a visszavonást, hogy „a bontási engedély visszavonására megadott indok, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat november 7-én az egyes érintett épületek helyi védelem alá helyezéséről döntött”. A közzétett döntésből viszont látható, hogy nem az Önkormányzat képviselő-testülete által hozott rendelet született, hanem a Polgármester által hozott határozatban döntöttek az ideiglenes védelem elrendeléséről. Álláspontunk szerint az ideiglenes védettséghez is szükséges lett volna a képviselő-testület döntése.

A Polgármester álláspontja szerint a projekt kapcsán született meg egy veszélyhelyzeti kormányrendelet is, amely korlátozza a helyi örökségvédelmi szempontok érvényesítését (a 523/2023. (XI. 30.) Korm. rendeletről szóló tájékoztatónkat lásd ITT).

 

Közmeghallgatás 2023. december 11-én

A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Palotanegyedbe tervezett új campusával kapcsolatos fejlesztésről 2023. december 11. közmeghallgatást is tartott. A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői személyesen a helyszínen közérdekű kérdéseket tehettek fel, illetve közérdekű javaslatot tehettek (ITT talának egy videót a közmeghallgatásról)..

Az Önkormányzatól a közmeghallgatásra meghívást kapott Lázár János, építési és közlekedési miniszter; Lánszki Regő, építészeti államtitkár; Nyul Zoltán, magasépítésért felelős helyettes államtitkár; Dr. Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora; Becker Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fejlesztési főigazgatója; Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, illetve a Pest Vármegyei Kormányhivatal is.

A telex.hu tájékoztatás szerint a közmeghallgatáson Lánszki Regő építészeti államtitkár, Nyul Zoltán magasépítésért felelős helyettes államtitkár és Becker Pál, a Pázmány Péter Egyetem fejlesztési főigazgatója jelent meg.

Kép forrása: telex.hu

A közmeghallgatás különlegessége volt, hogy egyben képviselő-testületi ülésnek is minősült. Pikó András polgármester egy javaslatot nyújtott be, amivel változtatási tilalmat vezetnek be a Pázmány Campus fejlesztésével érintett ingatlanokra.

A többség támogatta a változtatási tilalom bevezetését, amely még ezen a napon, 23 óra 30 perckor hatályba is lépett. Látható, hogy a 41/2023. (XII. 11.) önkormányzati rendelet kihirdetése az elfogadását követő pár perccel később már meg is történt. A sietséget valószínűleg az indokolta, hogy az Önkormányzat mindenképpen szerette volna azt elkerülni, hogy még a változtatási tilalom hatályba lépése előtt szülessen valamilyen hatósági döntés az ügyben. Mint a következő bekezdésből láthatják, nem biztos, hogy ez sikerült az Önkormányzatnak.
 

Megszületett a második bontási engedély: 2023.12.12.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal 2023. december 12-én tette közzé a hirdetményét arról, hogy bontásra vonatkozó határozatot hozott a Budapest VIII. ker. 36582 hrsz-ú ingatlanon 9 db épület és 10 db gépészeti felvonó berendezés bontásának bontási engedélyezési eljárásban.

Vagyis magából a hirdetményből két rendkívül fontos körülmény nem derül ki:
a) a bontást engedélyezték vagy az építtető kérelmet elutasították?
b) a hatóság mikor hozta meg a döntését?

Ha a döntés elutasító, akkor a beruházás ellenzői egy kis levegőhöz jutnak, hiszen nincs végrehajtható bontási engedély.

Ha a hatóság a bontási engedélyt kiadta, akkor pedig az lesz az első vizsgálandó kérdés, hogy maga a döntés mikor született meg: a változtatási tilalom hatályba lépése előtt, vagy után.

A cikkünk frissítését követő pár órával később Józsefváros Önkormányzat Polgármesterének Facebook közleményéből kiderült, hogy a hirdetményben szereplő döntés az újabb bontási engedélyről szól. A másik kérdés - vagyis a döntés dátuma - még nem ismert számunkra, mivel a Polgármester csak a döntés első oldalát tette közzé.

A jozsefvaros.hu oldalon közzétett tájékoztatás szerint a második bontási engedély a változtatási tilalomról született döntést követően, december 12-én született meg. A Józsefvárosi Önkormányzat álláspontja szerint az engedély nem vette figyelembe a már érvényben lévő változtatási tilalmat, ezért az újra szabálytalan, és újra vissza kell vonni.

Nem számítunk rá, hogy az ügyben a második építési engedély lesz az utolsó hatósági döntés.
 

Módosult a veszélyhelyzeti kormányrendelet (2023.12.23.)

Amint korábban már írtunk erről, a 523/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet egyebek mellett korlátozza a helyi örökségvédelmi szempontok érvényesítését (a veszélyhelyzeti rendeletről szóló tájékoztatónkat lásd ITT). A 626/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet szenteste előtti napon lépett hatályba, és új kedvezményeket biztosított az oktatási célú, kiemelten közérdekű beruházássá vagy közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben (626/2023. (XII. 22.) Korm. rendeletről részletes tájékoztatás ITT olvasható).

Az új kedvezmények egyik köre a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) egyes rendelkezései alól emeli ki az adott beruházást, míg a másik csoportja szerint az érintett ingatlan vonatkozásában változtatási tilalom, valamint telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható. Az elrendelt tilalmat az eljáró hatóság figyelmen kívül hagyhatja, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység az elrendelt tilalom ellenére végezhető [523/2023. (XI. 30.) Korm. rend. 2. § (1) bek. (ac) bek.; 626/2023. (XII. 22.) Korm. rend. 2. §].

Józsefváros Polgármesterének Facebook oldalon közzétett álláspontja szerint a módosításokat a Magyar Rádió épületeinek bontási engedélyezési eljárása kapcsán fogadta el a Kormány, ezért a 626/2023. (XII. 22.) Korm. rendeletet Lex Pázmánynak nevezte el. Amint az a cikkünk első fejezetéből is kiderült, a 2023. december 23-ától hatályos veszélyhelyzeti rendelet biztosan nem csak a PPKE új campus építéséhez szükséges bontási munkák engedélyezésére vonatkozik, így a polgármester által adott elnevezés biztosan nem pontos, de kétségtelenül alkalmazható a beruházásra is.

Az eljáró hatóságok a változtatási tilalmat a 626/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is figyelmen kívüli hagyhatják. A Magyar Rádió épületeinek második bontási engedélye azonban 2023. december 23-án már biztosan megszületett, ezért a bontási engedély jogszerűségét az új veszélyhelyzeti rendelet – a jelenlegi megfogalmazásával – még nem dönti el [523/2023. (XI. 30.) Korm. rend. 7. §; 626/2023. (XII. 22.) Korm. rend. 4. §].

Amint bármilyen eljárási fejlemény történik az ügyben, azt jelen cikk frissítésével közzétesszük.