03. Kivitelezési szerződés (2014.03.15-ig: Építési szerződés)

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.09.06. 16:09

Közzétéve: 2008.09.09. 18:35

Azt, hogy egy építkezés, felújítás során a feleknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, elsődlegesen a kötelező jogszabályi rendelkezésekből, másodlagosan az általuk megkötött szerződésből derül ki, és harmadlagosan a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv. vagy 2013. évi V. tv.) rendelkezéseiből derül ki. Az építési szerződés jogszabályi elnevezése – az új Ptk. hatályba lépése miatt – 2014. március 15. napjától kivitelezési szerződésre változott.

Részletek »

16. Vállalkozási szerződés

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.02.07. 08:36

Közzétéve: 2008.09.09. 18:34

Ha valaminek a megtervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására vagy megjavítására kötöttek a felek szerződést, az mindig vállalkozási szerződésnek fog minősülni. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezési (építési) és a tervezési szerződésekre a Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó, alábbiakban ismertetett általános szabályait is alkalmazni kell. A tájékoztatóban párhuzamosan összehasonlítjuk a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) és a Ptk. (2013. évi V. tv.) rendelkezéseit, ezzel is elősegítve a gyakorlatban használt vállalkozási szerződések felülvizsgálatát.

Részletek »

15.2. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek jogkövetkezményei

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.02.21. 16:38

Közzétéve: 2008.09.09. 18:30

2013. január 1-ig a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainál volt meghatározva az engedély nélküli vagy attól eltérő építés jogkövetkezménye. A 2012. évi CLVII. törvény a szankciórendszer szabályait is jelentősen átalakította. Az alábbi tájékoztatóból megtudhatja, hogy az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság milyen esetekben és milyen jogszabályi feltételek betartása mellett alkalmazhat szankciókat a szabálytalan építkezések kapcsán.

Részletek »

04.1.1. A 2007. és a 2009. évi Eljárási kódexek

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.01.31. 19:47

Közzétéve: 2008.09.09. 18:29

Az építésügyi hatósági eljárások szabályait az Eljárási kódexnek nevezett jogszabály tartalmazza. 1997 és 2007 között ugyanaz a jogszabály – természetesen esetenként módosításokkal – határozta meg az építési engedélyezés szabályait. 2007 óta azonban már a harmadik, teljesen új jogszabállyal kellett megismerkedniük az építőknek, építtetőknek és a hatóságoknak.

Részletek »

16. Fennmaradási engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.06.22. 11:20

Közzétéve: 2008.09.09. 18:26

Ha építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkeztünk, akkor az épületet csak úgy használhatjuk, ha arra fennmaradási engedélyt kapunk. Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik a szabálytalanul létrehozott épület sem, így az ingatlan-nyilvántartási térképen sem tüntethető fel. Az olyan ingatlannak, amely jogilag nem létezik, lényegesen kisebb az értéke, mint a legálisan létrehozott vagy legalizált épületnek.

Részletek »

06. Használatbavételi engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.10.26. 23:04

Közzétéve: 2008.09.09. 18:26

Használatbavételi engedély szükséges ahhoz, hogy a befejezett épületet használatba vehesse a tulajdonosa, azonban 2013. január 1-jétől, 2016. január 1-jétől, illetve 2016. október 14. napjától is jelentősen csökkent a használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre. A legtöbb esetben elegendő az ún. használatbavételi tudomásulvételi eljárás lefolytatása.

Részletek »

07. Bontási engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.08.23. 14:00

Közzétéve: 2008.09.09. 18:25

A korábbi jogszabályok alapján a bontási tevékenység is engedélyhez vagy bejelentéshez kötött volt, de 2013. január 1-jétől a bontási engedélyhez kötött épületek köre jelentősen szűkült, és a jogalkotó bevezette a bontási tudomásulvételi eljárást. A bontási tudomásulvételi eljárás azonban 2016. június 14. napjával megszűnt, és a bontási engedély előírásai is változtak.

Részletek »

05.2. Mihez nem szükséges építési engedély?

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2019.02.12. 09:53

Közzétéve: 2008.09.09. 18:24

Néhány éve csak azon kellett elgondolkodni, hogy egy építkezéshez, felújításhoz, bővítéshez szükséges-e építési engedélyt kérnünk vagy csak bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség. 2013. január 1-jétől pár évig ismét csak két kategória volt: az engedélyhez kötött és az e nélkül végezhető tevékenységek. A engedély nélkül végezhető tevékenységek listája a 2015. évben több alkalommal, illetve 2016. január 1. napjától is módosult, valamint a lakóépületek döntő többségének megépítését, bővítését megelőzően már csak az ún. egyszerű bejelentést kell megtenni. Lényeges, hogy 2017. január 1. napjától az engedélyhez kötött építési tevékenységek köre jelentősen csökkent.

Részletek »

04.2.7. Az építésügyi engedélyezési eljárások közös szabályai

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018.02.03. 20:45

Közzétéve: 2008.09.09. 18:23

Az egyes építésügyi engedélyezési eljárásoknak vannak olyan közös szabályaik, amelyeket a kérelemtől függetlenül valamennyi engedélytípusnál alkalmazni kell. Akár bontani, akár építeni szeretnék, azonosak például a kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályai. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az építésügyi engedélyezési eljárásokban is érvényesülnek az általános közigazgatási rendtartásról (2016. évi CL törvény, Ákr.) rendelkezései például a hiánypótlás vagy az eljárás felfüggesztésének körében.

Részletek »

03.1. Építési telek és egyéb fogalmak

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.09.17. 16:09

Közzétéve: 2008.09.09. 18:23

Az Építési törvény (Étv.) és az OTÉK számos olyan fogalmat határoz meg, amelyek az építési telekhez kapcsolódik. Kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelő építési teleken lehet épületet elhelyezni.

Részletek »

02.4. Építésügyi hatóságok

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 20:18

Közzétéve: 2008.09.09. 18:22

2010. január 1-jén még 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt építésügyi körzetközpont. A 2013. január 1-jétől kialakított hatósági rendszerben már több szinten oszlanak el az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök, és a hatóságok száma is jelentősen csökkent. Jelenleg 197, illetve 59 hatóság látja el a korábbi (és kiegészített) elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A Kormányhivatalok 2015. április 1. napjától megvalósuló integrációja az építésügyi hatósági rendszerben is változásokat eredményezett.

Részletek »

01. Az építésügyi igazgatás jogszabályai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.27. 12:49

Közzétéve: 2008.09.09. 18:21

Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Amennyiben a jogalkalmazó az építésügy területén felmerülő kérdésre keresi a választ, az esetek döntő többségében az alábbiakban felsorolt jogszabályokban található meg a megoldás. Jelen tájékoztatóban nyomon követhetők az Étv. és az OTÉK módosításai is.

Részletek »

08. Munkavédelmi előírások az építési munkahelyeken

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.07. 13:56

Közzétéve: 2008.09.09. 18:13

Az építőipari kivitelezési terv készítése és a kivitelezés során is közreműködik a munkavédelmi koordinátor. A kivitelezéshez kapcsolódó alapvető munkavédelmi előírásokat az alábbiakban mutatjuk be.

Részletek »

01. Mi az a szerződésszegés?

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.03.29. 09:30

Közzétéve: 2008.09.09. 17:55

Ha valaki nem teljesíti azt, amit a szerződésben vállalt, illetve nem akkor vagy nem úgy teszi meg, akkor szerződésszegést követ el. A szerződésszegés következményei attól függnek, hogy ki követte el, és a mulasztás, hiba bekövetkezéséért felelősséggel tartozik-e. Az új Ptk. módosította a szerződésszegéshez kapcsolódó általános előírások több pontját is.

Részletek »

17. A haszonélvezeti jog és a használat joga

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.28. 12:01

Közzétéve: 2008.09.09. 11:03

A haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A használat joga a haszonélvezethez képest korlátozottabb. A közérdekű használati jog pedig egy teljesen különálló fogalom, ez a jog csak az erre jogszabályban feljogosított személyeket, szervezeteket illetheti meg.

Részletek »

11. Hogyan védhetjük meg a tulajdonunkat?

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.02.18. 09:42

Közzétéve: 2008.09.09. 10:55

A tulajdonos a tulajdonát megvédheti jogos önhatalommal vagy peres eljárás megindításával. Fontos tudni, hogy a tulajdonjogi igények soha nem évülnek el, vagyis határidő nélkül kérhetjük a tulajdonunkat (1959. évi IV. tv. 115. §) [2013. évi V. tv. 5:35. §].

Részletek »

10.1. Hogyan védhetjük meg a birtokunkat?

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.04.13. 09:17

Közzétéve: 2008.09.09. 10:55

Ha a szomszéd folyamatosan hangoskodik, vagy a pihenésünket, nyugalmunkat zavaró magatartást folytat, megvannak a jogi lehetőségeink arra, hogy megakadályozzuk a további zaklatást. Ezeket az eszközöket a birtokvédelem szabályai biztosítják számunkra. Más birtokának megsértésével - például, ha bemegyünk valakinek a lakásába - akár bűncselekményt is el lehet követni.

Részletek »

09.1. A tulajdonos jogai és kötelezettségei

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.02.18. 10:15

Közzétéve: 2008.09.09. 10:54

A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. Aki tulajdonos, az előbb-utóbb szembesül azzal is, hogy adót kell fizetnie, legalább annyira köteles felújítania a házát, hogy a szomszédos épület épségét ne veszélyeztesse, vagy éppen nem hallgathatja olyan hangerővel a zenét, ahogyan kedve tartja.

Részletek »

01. Közös tulajdon, társasház, lakásszövetkezet

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.09.07. 09:07

Közzétéve: 2008.09.09. 10:37

A közös tulajdonban lévő házra és a társasházi lakásra vonatkozó szabályozás között nagyon sok hasonlóságot és számos eltérést találunk. Az alábbi tájékoztatóból megismerhető, hogy milyen előírásokat kell alkalmazni például a birtoklásra, a használatra vagy a költségviselésre. A jobb szemléltetés érdekében táblázatba foglalva mutatjuk be a lényegesebb előírásokat. Ezt követően összefoglaljuk a lakásszövetkezetekre vonatkozó jogszabályi előírásokat.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt