Átalakították az építésügyi szervezetrendszert: új hatósági elnevezések és másodfokú illetékességi szabályok

A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával kapcsolatos kormányrendeletek sok helyen érintik az építésigazgatási feladatokat, a feladatok címzettjét, valamint az eljárások rendjét. Az alábbi részletek azokat a különösen érdekes változásokat tárgyalják, amik újdonságként jelentek meg a szabályozásban, és így az építésügy minden részvevőjét érintik.

Magyar Közlöny: 2015. évi 43. szám
Új jogszabály: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
Érintett jogszabály: 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
Hatályos: 2015. április 1.

1.
Új építésügyi szervezetrendszer

A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet újraszabályozta a területi államigazgatási szerveknél lévő építésügyi, és örökségvédelmi hatásköröket első és másodfokon, valamint az építésfelügyeleti feladatellátás I-II fokú helyét, az építési, örökségvédelmi és sajátos építményfajtákra kiterjedően.

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Építésügyi kormányrendelet) 1. melléklet I. része rögzíti az egyes járási hivatalok építésügyi hatósági illetékességi területét I. fokon. A Járási Építésügyi Hivatalok (mint önálló szakigazgatási szervek) megszűntek, így a feladatok ellátója a Kormányhivatalok területileg illetékes Járási Hivatal lett, szakirányú képesítésű munkatársakkal dolgozó osztályszerkezetben. A rendelet melléklete már az új feladatellátó szervezetek megnevezését tartalmazza. A Kormányhivatalok integrációját követően az egyes hatóságok új elnevezésére példa: Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal – korábbi elnevezés: Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala.

A megyei kormányhivatalok keretében megyénként több járási hivatal is rendelkezik építésügyi hatósági, építésfelügyeleti hatáskörrel, azonban megyénként csak egy járási hivatal járhat el az örökségvédelmi hatósági ügyekben is az építésügyi és építésfelügyeleti feladatai mellett: a megyeszékhelyeken, az Érdi Járási Hivatalnak, illetve a Budapest I. és az V. kerületi hatóságnak van örökségvédelmi feladatköre is [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (3) - (5) bek.; 70/2015. (III. 30.) Korm. rend. 91. § (1)-(2) bek.].

Az általános és a kiemelt elsőfokú építésügyi hatóság elkülönültsége megmaradt, például: Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály (kiemelt építésügyi hatóság) és Belváros-Lipótváros Önkormányzat Jegyzője (általános építésügyi hatóság).

2.
A kiemelt építésügyi hatóságok hatáskörének pontosítása

Az Építésügyi kormányrendelet megjelenő egyik változás lényege, hogy az Építésügyi kormányrendelet 1. számú mellékletében kijelölt építésügyi hatóságként eljáró járási hivatalok járnak el minden esetben a külön kormányrendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított építésügyi hatósági ügyekben elsőfokú hatóságként. A korábbi előírás még lehetőséget adott arra, hogy a kiemelt üggyé nyilvánító rendelet más hatóságot jelöljön ki.

Az új előírás egyértelművé tette, hogy a jegyző, mint általános építésügyi hatóság kizárása esetében járnak el a járási hivatalok. A pontosítás beemelte a rendeletbe a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 42.§ (5) bekezdésére való hivatkozást, ezzel kizárva, hogy a kizárási ok fennállása esetén történő kijelölés a kiemelt építésügyi hatóságokra (vagyis a kormányhivatal járási hivatalára) is vonatkozzon.

A kiemelt építésügyi hatóságok - Építésügyi kormányrendeletben meghatározott - egyéb kijelölési feltétele változatlan maradt [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (2)-(6) bek.; 70/2015. (III. 30.) Korm. rend. 91. § (1)-(3) bek.].

3.
Az építésügyi hatóságok illetékességi területe

A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklet I. része rögzíti az egyes járási hivatalok építésügyi hatósági illetékességi területét I. fokon. A Járási Építésügyi Hivatalok (mint önálló szakigazgatási szervek) megszűntek, így a feladatok ellátója a Kormányhivatalok területileg illetékes Járási Hivatala lett, szakirányú képesítésű munkatársakkal dolgozó osztályszerkezetben. A rendelet melléklete már az új feladatellátó szervezetek megnevezését tartalmazza [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. melléklet I. rész].

A járási hivatalok illetékességi területét is új jogszabály rögzíti, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015.(III. 30.) Korm. rendelet, amivel egyidejűleg hatályon kívül helyezte a korábbi 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendeletet [66/2015.(III.30.) Korm. rend. 31. § b) pont]. Érdekesség, hogy az Építésügyi kormányrendelet jelen tájékoztató készítésének időpontjában (2015. május 21.) még a hatályon kívül helyezett a 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendeletre hivatkozva határozta meg a járási hivatalok illetékességét.

4.
Másodfokú hatóságok kijelölése

Fontos változás a jogszabályban, hogy a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként egy új, 7. számú mellékletben kerületek kijelölésre fővárosi és megyei kormányhivatalok, arra az esetre, ha az elsőfokú eljárásban már szakhatóságként eljártak. Erre szabályozásra azért volt szükség, hogy ne fordulhasson elő, hogy az elsőfokú eljárásban résztvevő kormányhivatal ne járhasson el ugyanabban az ügyben másodfokon is. Például, ha Békés megyei területén illetékes Járási Hivatal az elsőfokú építésügyi hatóság, akkor a Csongrád Megyei Kormányhivatal lesz a másodfokú hatóság. A budapesti Járási Hivatalok által elbírált ügyekben a másodfokú hatósága a Komárom-Esztergomi Kormányhivatal lesz.

A korábban több, külön illetékességi területen működő és másodfokú hatósági feladatokat, építésügyi és örökségvédelmi feladatkörben ellátó kormányhivatalok (illetve azok szakigazgatási szerveik) helyett a jövőben a nyilvántartott műemléki értékkel és műemléki építménnyel kapcsolatos másodfokú építésügyi hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el, országos illetékességgel [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (5a) - (6) bek.; 70/2015. (III. 30.) Korm. rend. 91. § (3)-(4) bek.].

5.
Építésfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságok

Az építésfelügyeleti hatósági feladatokra, a kormányhivatalok átalakításának részeként és a szakigazgatási szervek megszűntetése után, az Építésügyi kormányrendelet 1. számú mellékletének I és II. részében meghatározott építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben eljáró járási hivatalok kerültek kijelölésre, a mellékletben meghatározott székhellyel és illetékességi területtel.

A sajátos építményfajták építésfelügyeletei feladatainak tekintetében változás nem történt.

A műemlékekkel (műemléki érték és műemléki építmény vonatkozásában, valamint műemléki környezetben vagy műemléki jelentőségű területen) kapcsolatos építésfelügyeleti hatósági feladatokra az Építésügyi kormányrendelet 1. számú mellékletének II. részében felsorolt járási hivatalok kerültek kijelölésre, ami a korábbi – 2015. március 12-étől hatályos átalakítást követő – jogszabályi rendelkezést nézve érdemi változást már nem jelent.

A másodfokú építésfelügyeleti hatósági eljárások tekintetében viszont történt változás, mivel itt Budapest Főváros Kormányhivatala került kijelölésre országos illetékességgel. A korábbiakhoz képest tehát csak egy hivatal maradt mint másodfokú hatóság [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3. § (1) - (3) bek., 1. mell.; 70/2015. (III. 30.) Korm. rend. 91. § (4) bek.].

6.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ellenőrzési feladatai

A szakmai irányító szervről rendelkező jogszabályhely is változott az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági terület felett: összhangban az államigazgatási változtatásokkal pontosításra került, hogy a megszüntetett szakigazgatási szervek helyett, a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az építésügyért felelős miniszter már az építésügyi feladatokat ellátó kormányhivatal feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben gyakorolja [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3/A. §; 70/2015. (III. 30.) Korm. rend. 91. § (5) bek.]. Az építésügyért felelős miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az építésügyi igazgatásban dolgozók foglalkoztatási feltételeinek változásait itt megismerheti.

A kormányhivatalok szervezeti átalakulásához kapcsolódó Eljárási kódex módosítást itt megismerheti.