Az építésügy területére vonatkozó kormányzati szándékok

Miután a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy, azóta várható, hogy a vonatkozó jogszabályok rendszerében is jelentős változások lesznek. Konkrét módosító javaslatok még nem ismertek, de a Kormány két 2014. novemberi döntése jelzi, hogy a jogalkotó milyen célokat kíván elérni.

Magyar Közlöny: 2014. évi 152. szám, 2014. évi 150. szám
Közjogi szervezetszabályozó eszköz: 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat, 1602/2014. (XI. 4.) Korm. határozat
Hatályos: 2014. november 6., 2014. november 5.

1.
A "Digitális Nemzet Fejlesztési Program" és az építésügy kapcsolata

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia a magyar infokommunikációs szektor fejlesztési irányait, céljait határozza meg. A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia végrehajtásának négy pillére van: digitális kompetenciák, digitális gazdaság, digitális infrastruktúra, digitális állam. A Stratégia végrehajtása kapcsán született a 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat, amelynek egyik pontja érinti az építésügyet is.

A nemzeti fejlesztési miniszter felelős egyebek mellett azért, hogy gondoskodjon - a kormányzati célú és az újgenerációs hálózatok fejlesztésének összehangolása tekintetében a belügyminiszter és az érintett miniszterek bevonásával - részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről, amely az újgenerációs szélessávú hálózati infrastruktúra kiépítésére irányuló pályázati keretrendszer kidolgozását, a jogszabályi környezet akadálymentesítésének lehetőségeit, a technológia-semleges hálózati fejlesztések összehangolását, a versenysemlegesség és a versenytorzító hatások elkerülését, valamint a szolgáltatási, üzleti és üzemeltetési modell kidolgozását is magában foglalja [1631/2014. (XI. 6.) Korm. hat. 3. c) pont].

A Kormány a Miniszterelnökséget vezető minisztert – az érintett miniszterek bevonásával a fenti feladat kapcsán –jelölte ki egyebek mellett az alábbi célok megvalósításához szükséges jogszabálymódosítási javaslatok elkészítésére is:
a) az építésügyi jogszabályok egyszerűsítése,
b) az eljárások egykapussá tétele,
c) az építésügyi eljárási illetékek mérséklése [1631/2014. (XI. 6.) Korm. hat. 5. pont].

A határozat szerint az építésügyi jogszabályok rendszerének átalakítására megfelelő idő áll rendelkezésre, mivel a Kormány a javaslatok elkészítésére 2015. május 31-i határidőt állapított meg.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladataira vonatkozó szabályokat itt ismerheti meg.

2.
Az Államreform Bizottság

A Kormány az "Államreform II. - a bürokráciacsökkentés programja" egyes intézkedéseinek megvalósítása érdekében fogadta el a 1602/2014. (XI. 4.) Korm. határozatot. A döntés az Államreform Bizottság felállításáról szól, amely érinti az építésügyet is, hiszen az építésügyi hatósági rendszer is a közigazgatás része. Az építésügyre valószínűleg az alábbi célok megvalósítása hat ki a leginkább:
a) a kormányablakok - mint az állam és polgárai közötti találkozási pont - országos hálózatának kiépítése;
b) az állampolgárok és a vállalkozások széles körét terhelő fizetési kötelezettségeket keletkeztető adminisztratív terhek radikális egyszerűsítése vagy megszüntetése;
c) a területi közigazgatás átalakításának folytatása, így
- a szakigazgatási szervek működési és szervezeti kereteinek hatékonyabbá tétele;
- a kormányhivatali szervezetrendszeren kívül eső területi államigazgatási szervek - ide nem értve a rendvédelmi és adóigazgatási szerveket - kormányhivatalokba történő integrálása;
d) a jogszabályok deregulációs célú felülvizsgálata [1602/2014. (XI. 4.) Korm. hat. 1. pont].

Természetesen azt, hogy az egyes célok hogyan kapcsolódónak az építésügyi hatósági és jogszabályi rendszer átalakításához, csak a részletes jogszabályokból derül majd ki. A Kormány egyébként a 1602/2014. (XI. 4.) Korm. határozat a"Államreform II. - a bürokráciacsökkentés programja" egyes intézkedéseinek tudományos és társadalmi megalapozására javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenység elvégzésére létrehozta az Államreform Bizottságot [1602/2014. (XI. 4.) Korm. hat. 3. pont].

Az Államreform Bizottság elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lett, míg a Bizottság tagjait a Miniszterelnökséget vezető miniszter kéri fel. Az Államreform Bizottság működésével kapcsolatos döntés-előkészítési, ügyviteli és titkársági feladatokat a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára látja el. Ki kell emelnünk, hogy a Bizottság elnöke és tagjai a Bizottságban végzett tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek [1602/2014. (XI. 4.) Korm. hat. 4-9. pont].

3. A szakma várja a változásokat

Amennyiben a Miniszterelnökség átfogóan, a teljes építésügyi jogszabályrendszer felülvizsgálatát el fogja végezni, és a gyakorlati életben is alkalmazható, az eltérő jogalkalmazás lehetőségét kizáró jogszabályokat fog alkotni, az ténylegesen segítené az építőipar szereplőinek tevékenységét. A beruházók, kivitelezők, tervezők, és egyéb szakmagyakorlók már nagyon várják a jogszabályi előírások egyszerűsítését, de állandóságát is. Bárkivel beszélek, a vélemény egyöntetű: a jogszabályok változásának újra és újra történő elsajátítása helyett a szakemberek építeni, dolgozni szeretnének.

A jelenlegi szabályozás kétségtelenül átalakításra szorul, de hasznos lenne, ha a változások egyidőben, megfelelő felkészülési időt követően lépnének hatályba, és rövid időn belül ne legyen szükség az új előírások módosítására. Az építésügyi jogszabályi változások várható elemei kerülnek előtérbe a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar és az Artifex Kft. közös szervezésében megrendezésre kerülő 2014. november 27-i konferencián is, amelynek részleteit itt ismerheti meg.