Fél tucat beruházással bővült a kiemelt jelentőségű ügyek listája

Szerző: Építésijog.hu

Közzétéve: 2013.12.20. 20:24 | Utolsó frissítés: 2013.12.20. 20:24

Olvasási idő: 4 perc
Kiemelt jelentőségű ügykiemelt jelentőségű ügyekNemzeti LovardaEurópai Rendőrakadémia
Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született. A jogszabály-változásokról tájékoztató cikkeinkben található információk értelemszerűen a publikálás, illetve a frissítés időpontjában érvényesek.


A 2006. évi LIII. törvény hatályba lépése és 2013. december 11-e között összesen 73 kiemelt jelentőségű ügyet kijelölő kormányrendelet született. A tendenciát jól jelzi, hogy míg az első évben (2006-ban) négy esetben döntött a kormány kiemelt jelentőségű ügyről, addig 2012-ben már tizenegy beruházáshoz kapcsolódó jogszabályt fogadtak el, és egyedül a 2013. évi Magyar Közlöny 201. számában négy kiemelt jelentőségű ügyről szóló kormányrendeletet találhatunk. A kormányrendeletekből az is kiderül például, hogy mi a hasonlóság a Nemzeti Lovarda és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) székhelyének megvalósításában.



Magyar Közlöny:
2013. évi 201. szám, 2013. évi 202. szám, 2013. évi 206. szám
Érintett jogszabály:
.
Új jogszabály: a 460/2013. (XII. 4.) Korm. rendeletet, a 461/2013. (XII. 4.) Korm. rendeletet, a 462/2013. (XII. 4.) Korm. rendeletet, a 463/2013. (XII. 4.) Korm. rendeletet, a 466/2013. (XII. 5.) Korm. rendeletet, 472/2013. (XII. 11.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. december 5.; 2013. december 6.; 2013. december 12.

1. Hogyan lehet egy beruházás kiemelt jelentőségű ügy?

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2006. április 17-én lépett hatályba. A törvényt az Országgyűlés azzal a céllal fogadta el, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával. A 2006. évi LIII. törvényt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra kell alkalmazni. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokból azonban nem automatikusan lesz valami kiemelt jelentőségű ügy. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy (beruházás) fogalmát és a 2006. évi LIII. törvény rendelkezéseit a Fogalomtárban itt találhatja meg.

A kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó rendelkezésekről itt olvashat.

2. Kiemelt jelentőségű ügyek 2013 decemberében

2013. december elején három Magyar Közlöny is tartalmazott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormánydöntést. A 201. számban négy rendelet hirdettek ki, amelyek alapján a Nemzeti Lovarda fejlesztésével kapcsolatos, valamint a Diósgyőri Stadion rekonstrukció beruházással, a szombathelyi sportcélú beruházásokkal és a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nyilvánították kiemelt jelentőségű üggyé.

A sportlétesítmények létszámfölényét növeli a 472/2013. (XII. 11.) Korm. rendelet, amely a székesfehérvári stadionrekonstrukciós program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szól. A Székesfehérváron megvalósuló, UEFA IV. kategóriájú labdarúgó stadion megépítésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben kijelölt hatóságokat a jogszabály melléklete sorolja fel [472/2013. (XII. 11.) Korm. rend. 1. § (1) bek.]. Az általános építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési eljárásokban a Székesfehérvári Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala jár el, amely egyébként az építésfelügyeleti hatósági feladatok tekintetében kiemelt ügy hiányában is a hatáskörrel rendelkező hatóság. A szombathelyi stadionra (amely szintén UEFA IV. kategóriájú lesz) vonatkozó jogszabály érdekessége, hogy az is kiderül belőle: a beruházás hivatalos közbeszerzési tanácsadója, beruházáslebonyolítója és építési műszaki ellenőre kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. [462/2013. (XII. 4.) Korm. rend. 3. §].

A 466/2013. (XII. 5.) Korm. rendelet kilóg a (torna)sorból, mivel a sporthoz semmilyen köze nincs az érintett beruházásnak. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) székhelyének otthont adó épület felépítését. A CEPOL székhelye Budapesten, a VI. kerület Ó utca 27. szám alatt valósul meg az Országos Rendőr-főkapitányság beruházásában [466/2013. (XII. 5.) Korm. rend. 1. § (1) bek.]. A kormány több ponton is eltért az általános építésügyi szabályoktól. A CEPOL székhelyének felépítésével összefüggésben az építésügyi hatósági ügyekben nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye [466/2013. (XII. 5.) Korm. rend. 2. § (3) bek.]. A döntések mielőbbi végrehajthatóságát szolgálja, hogy a döntés – a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély tárgyában hozott döntést kivéve – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Érdekesség, hogy – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések, valamint az ingatlan-nyilvántartással összefüggő döntések kivételével – hirdetményi úton közli a döntéseket [466/2013. (XII. 5.) Korm. rend. 2. § (4)-(5) bek.].

A CEPOL-székhely megvalósításával kapcsolatos speciális eljárási szabályok, szinte megegyeznek a Nemzeti Lovarda fejlesztéséhez kapcsolódó rendelkezésekkel. Annyiban azonban mindenképpen eltér a két kormányrendelet, hogy a Nemzeti Lovarda beruházásához – a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat személyében – kormánymegbízottat is kijelöltek, míg az Európai Rendőrakadémia beruházásának koordinációjához a kormány nem látta szükségét egy ilyen tisztség létesítésének [460/2013. (XII. 4.) Korm. rend. 3. §].

Építési jog 2024 konferencia 

Tervezés, beruházás és kivitelezés a magyar építészetről szóló új törvény (Méptv.) alapján

2024. október 1-jén léptek hatályba a Méptv. leglényegesebb rendelkezései, melyek teljesen átalakították a tervezés, az építésügyi engedélyezés és a kivitelezés szabályrendszerét. Miben változtatja meg mindez az Ön feladatait, az új Méptv. alapján mit kell máshogyan csinálnia, mint korábban? Ha erre keresi a választ, érdemes részt venni konferenciánkon! Délelőtti téma: Településrendezési követelmények 2024. október 1-jétől. Délutáni téma: Engedélyezési, tervezési és kivitelezési követelmények 2024. október 1-jétől.
Délelőtt itt: https://epitesijog.hu/tanfolyam/243
Délután itt: https://epitesijog.hu/tanfolyam/244
Időpont: 2024. október 15. (a videófelvételeket október 31-ig meg lehet tekinteni) 
Helyszín: AVKF Budapesti Campus, 1201 Budapest, Török Flóris u. 227-229.

Hasznos segédanyagok 

National Fire Protection Regulation in Hungary

National Fire Protection Regulation in Hungary

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva.

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Az Építésijog.hu szerzői által összeállított szerződésminta az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapj...

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Az Építésijog.hu által összeállított kivitelezési szerződésminta a lakóház-felújításokra, valamint a bővítésse...

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Az Építésijog.hu portálon elérhető szerződésminta hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz...

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésmintát az Építésijog.hu portálról tölth...