Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per (TSZSZ per)

 

A TSZSZ eljárására vonatkozó szabályok

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása és a szakvéleménye az átlagos szakértői véleménytől eltérő előnyöket biztosít a kérelmezőnek (illetve annak, akinek az álláspontját alátámasztja). Ezeket az előnyöket érdemes pontosan ismerni és alkalmazni, hogy kihasználjuk a jogszabály adta lehetőségeket. Az biztos, hogy ha van esély az adósság behajtására, a TSZSZ szakvéleménye alapján könnyebben lehet a követelést érvényesíteni, de azért vannak olyan rendelkezések, amelyek alkalmazása (alkalmazhatósága) sok kérdést vet fel.

A TSZSZ eljárására vonatkozóan az alábbi tájékoztatókat érheti el az Építésijog,hu oldalon:
 

01. Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a lánctartozás megakadályozásáért

02. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának szabályai

03. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának előnyei és jogkövetkezményei

 

A TSZSZ szakvéleményre alapított per

A TSZSZ szakvélemény egyik legfontosabb következménye, hogy a TSZSZ törvény szerinti, speciális peres eljárást lehet kezdeményezni. A 2013. évi XXXIV. törvény 2013. szeptember 1-jei hatállyal kiegészítette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (régi Pp.). A TSZSZ bevezetésével a peres eljárások szabályai közé egy teljesen új jogszabályi fejezet épült be, mivel a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pernek speciális szabályai vannak.

2018. január 1-jétől a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) tartalmazza a polgári peres eljárás szabályait, amely mellett szintén megmaradt a TSZSZ szakvéleményére alapított per speciális szabályrendszere. A Pp. rendelkezéseit a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben a TSZSZ törvény 5/A. alcímében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni [2013. évi XXXIV. tv. 8/B. §].

Érdemes tudni, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben a jogi képviselet kötelező [2013. évi XXXIV. tv. 8/C. § (4) bek.].

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított peres eljárás szabályai legutóbb 2024. november 1-jei hatállyal módosultak, amelyek a jogalkotói indokolás szerint azt a célt szolgálják, hogy az érintett eljárások hatékony és gyors lefolytatása fokozódjon.
 

2024 novemberétől kizárólag a szakvélemény szerinti követelés érvényesíthető

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére hivatkozik, vagyis a kereseti követelésnek legalább részben a TSZSZ szakvéleményben megállapított követelésnek kellett lennie. Ez a rendelkezés azonban nem zárta el attól a felperest és az alperest sem, hogy a felek közötti jogviszonyból eredő igényeket a TSZSZ szakvéleményre alapított perben érvényesítse.

2024. november 1. napját követően induló peres eljárásokban már kizárólag olyan követelés érvényesíthető, amelyre a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye kiterjed [2013. évi XXXIV. tv. 8/A. §]. Vagyis kizárólag a TSZSZ szakvéleményben megállapított vállalkozói díj lehet a kereseti követelés tárgya, egyéb igényt a keresetlevél nem tartalmazhat. Ez értelemszerűen korlátozza a másik fél viszontkeresetét vagy beszámítási kifogását is, hiszen ezeket csak akkor állíthatják szembe a keresettel, ha a TSZSZ szakvélemény ezen igényekre kiterjedt. A jogalkotó valószínűleg azért döntött a TSZSZ perek tárgyának leszűkítése mellett, mert egyrészt a viszontkeresetek, beszámítások bonyolultabbá tették az ügyek elbírálását, másrészt a felperesek által érvényesített egyéb igények (pl. kötbér, kártérítés) elbírálása elhúzta a vállalkozói díj kérdésében a bírósági döntést.

A vállalkozói díjat érvényesítő vállalkozóknak ez mindenképpen előnyös, kivéve azt az esetet, ha nem csak vállalkozói díjat követelnek, mert az egyéb igényekre vonatkozóan külön pert kell indítaniuk.

A megrendelők, megrendelő vállalkozók részére ez az előírás hátrányos, mivel a vállalkozói díjjal szembeállítható követeléseiket csak külön perben érvényesíthetik a fővállalkozó kivitelezővel, alvállalkozóval szemben. A 2024 novemberétől hatályos előírások miatt is érdemes a megrendelőknek, megrendelő vállalkozóknak is TSZSZ eljárást kezdeményezniük, hogy a szakvélemény szerint visszafizetendő vállalkozói díjra vonatkozóan viszontkeresetet tudjanak előterjeszteni (vagy ők maguk adjanak be keresetet).   
 

Nem szükséges előzetesen fizetési meghagyást indítani

Ha a TSZSZ perben érvényesíteni kívánt díjkövetelés összegéhez igazodó pertárgyérték a hárommillió forintot nem haladja meg, e körülmény nem akadálya annak, hogy a felperes igényét - a fizetési meghagyásos eljárás mellőzésével - közvetlenül perben érvényesítse [2013. évi XXXIV. tv. 8/C. § (1) bek.].

 

60 napon belül be kell nyújtani a keresetlevelet

A keresetlevelet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményének kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. Fontos, hogy 2024. november 1-jét követően a határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, vagyis nem lehet igazolni akkor sem a késedelmet, ha egyébként bizonyítani tudja a felperes, hogy rajta kívül álló okból mulasztotta el a határidőt.

Ha a TSZSZ szakvélemény alapján 60 napot követően nyújtják be a keresetlevelet, akkor a bíróság a pert az általános szabályok szerint folytatja le. A TSZSZ szakvélemény a késedelem mellett is szakvéleménynek minősül, csak a felperes nem élhet a TSZSZ perhez kapcsolódó egyéb jogosultságokkal [2013. évi XXXIV. tv. 8/C. § (2) bek.].

 

A keresetlevél kötelező melléklete: a szakvélemény és a tértivevény

A keresetlevélhez - a Pp-ben meghatározott mellékleteken túl - csatolni kell a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményét, az annak kézbesítési időpontját igazoló okiratot (a TSZSZ az eljárás végén külön megküldi a kérelmezőnek a tértivevényt). Ezek csatolásának elmaradása esetén a bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadása nélkül - visszautasítja [2013. évi XXXIV. tv. 8/C. § (3) bek.].

Akár a TSZSZ szakvélemény, akár annak kézbesítését igazoló tértivevény marad el a bíróságnak vissza kell utasítania a keresetlevelet. Annak nincs akadálya, hogy ha még nem telt el a 60 nap, akkor a felperes újra beadja a keresetet, és annak sincs, hogy az általános szabályok szerinti eljárást indítson.

 

A kivitelezők, tervezők egyik nagy előnye: az ideiglenes intézkedés

A bíróság kérelemre - a rendelkezésre álló iratok alapján, a felek meghallgatása nélkül - ideiglenes intézkedéssel elrendeli a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglalt azon összeg bírósági teljesítési letétbe helyezését, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye szerint teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, építési és kivitelezési munkák szerződés szerinti értéke [2013. évi XXXIV. tv. 8/D. § (1) bek.].
 

A bíróság a bírósági letét elrendelése során nem mérlegelhet: ha a TSZSZ szerint van teljes bizonyossággal megállapítható vállalkozói díj tartozás, akkor azt a megrendelőnek, vagy megrendelő vállalkozónak letétbe kell helyeznie. Ezzel garantálható, hogy legyen értelme pereskedni, és a per lezárultakor – legalább a követelés tőke összege – biztosan rendelkezésre álljon.

Az ideiglenes intézkedés elrendelése – ellentétben az általános szabályokkal – biztosítékadáshoz nem köthető [2013. évi XXXIV. tv. 8/D. § (1) bek.].

Fontos azonban, hogy a bírósági gyakorlat alapján a kötelező ideiglenes intézkedést csak a vállalkozói díj tartozásra rendeli el a bíróság, ha a fővállalkozónak vagy az alvállalkozónak kellene vállalkozói díjat visszafizetnie, arra a TSZSZ törvény szerinti letétbe helyezési kötelezettség nem vonatkozik.

 

Ha nincs letétbe helyezés, azonnal indulhat a végrehajtás

A bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő végzésében határidőt tűz a bírósági teljesítési letétbe helyezésének teljesítésére [2013. évi XXXIV. tv. 8/D. § (2) bek.].

A letétbe helyezés teljesítését vagy nem teljesítését a bíróság végzéssel állapítja meg. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés a letétbe helyezés nem teljesítésének tényét megállapító végzés meghozatalával válik előzetesen végrehajthatóvá [2013. évi XXXIV. tv. 8/D. § (3) bek.]. Ez azt is jelenti, hogy ha a másik fél fellebbez az ideiglenes intézkedést elrendelő végzéssel szemben, az a végrehajtást nem befolyásolja.

 

Az általánosnál lényegesen rövidebb határidők

A bíróság a perben soron kívül jár el, ez érdemben annyit jelent, hogy a TSZSZ szakvéleményre alapított perekben nincs ítélkezési szünet. A bíróságokon július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszakban van ítélkezési szünet, amely időszakok nem számítanak bele a Pp. szerinti határidőkbe. A TSZSZ szakvéleményre alapított perekben az ítélkezési szünet időszakaiban is telnek a határidők [2013. évi XXXIV. tv. 8/G. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 148. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 148. § (3) bek. a) pont].

Az írásbeli ellenkérelem, illetve a viszontkeresetlevél beszámítást tartalmazó irat előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap. Ez a határidő nagyon rövid, az általános határidő 45 nap, amelyet ráadásul 45 nappal meg lehet hosszabbítani. Különösen a bonyolultabb, nagyobb pertárgyértékű ügyekben méltánytalan, hogy a felperesnek 60 napja van összeállítani a keresetet, míg az alperesnek 15 nap áll rendelkezésére a védekezésének összeállítására. Szerencsére a bíróság kivételesen legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja a nyilatkozattételi határidőket [2013. évi XXXIV. tv. 8/G. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 179. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 179. § (5) bek.].

2024. november 1-jét követően indult ügyekben már van lehetőség válaszirat, viszontválasz elkészítésére is [2013. évi XXXIV. tv. 8/G. § (2) bek.]. Véleményem szerint korábban a jogalkotó teljesen indokolatlanul zárta ki ezt a lehetőséget. A válaszirat, viszontválasz elkészítésével legalább esély van arra, hogy az első perfelvételi tárgyalásra már érdemben is fel tudjanak készülni a felek, hiszen így megismerhetik a másik fél álláspontját.

A másik, az ügy érdemi tárgyalását megnehezítő szabály volt, hogy a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nem volt helye. Teljesen életszerűtlen, hogy a felek – az általában összetett, nagy pertárgyértékű ügyekben – a tárgyaláson, szóban reagáljanak a másik fél előadására. Az írásbeli perfelvétel elrendelésének tiltása szintén 2024. november 1-jét követően szűnt meg.

A TSZSZ perekben a tárgyalási időköz - az általános 15 naptól eltérően - nyolc nap [2013. évi XXXIV. tv. 8/G. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 189. § (2) bek.].

Az általános szabályok szerint a tárgyalásokat - ideértve a folytatólagos tárgyalást is - úgy kell kitűzni, hogy az a kitűzésre okot adó perbeli cselekménytől számított legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen. A TSZSZ szakvéleményre alapított perekben a bíróságoknak kéthónaponként kötelező tárgyalást tartaniuk [2013. évi XXXIV. tv. 8/G. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 226. §]. A tárgyalást akkor is meg kell tartani, ha azon érdemben semmi sem történhet (például ha még nem készült el az új szakértői vélemény), ezért ebben az esetben érdemes a feleknek közös kérelemmel kérni a tárgyalás elhalasztását [2016. évi CXXX. tv. 229. § (1) bek.].

 

A TSZSZ szakvélemény nem az egyedüli bizonyítási eszköz

A TSZSZ perben felmerülő szakkérdésben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye ugyanolyan bizonyítéknak minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő [2013. évi XXXIV. tv. 8/E. § (1) bek.]. Ha tehát a TSZSZ szakvélemény ellentmondásos, hiányos, vagy a tartalmával kapcsolatosan egyéb kétség merül fel, a bíróságnak nem kell ragaszkodnia ehhez, más bizonyítékot is felhasználhat, egyéb szakértői véleményt is beszerezhet.

Amennyiben a szakvélemény tartalmával kapcsolatosan kétség merül fel, akkor a bíróság a szakértői tanács elnökét és tagjait is megidézheti (a szakvéleményükkel kapcsolatos bizonyítási eljárásra, költségigényükre a kirendelt szakértőre vonatkozó perjogi szabályok az irányadók) [2013. évi XXXIV. tv. 8/E. § (2) bek.].

Ha a bíróság nem fogadja el a TSZSZ szakvéleményt, akkor a szakértő kirendelésével kapcsolatosan annyi kikötés van, hogy a perben más vagy új szakértőként a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője és vezető-helyettese akkor sem járhat el, ha az eljáró szakértői tanácsban nem vett részt [2013. évi XXXIV. tv. 8/E. § (3) bek.].

 

A kivitelezők, tervezők másik nagy előnye: az elsőfokú ítélet már végrehajtható

Lényeges előnye a vállalkozóknak, hogy az ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani a szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező részében, ha az a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint pénzbeli marasztalást tartalmazza [2013. évi XXXIV. tv. 8/F. §].

Ha tehát a TSZSZ szakvélemény a vállalkozói díj tartozást tartalmazott, és ezt a bíróság – akár részben – megállapította, akkor a megrendelő vállalkozó, vagy megrendelő fellebbezésére tekintet nélkül az ítéletben szereplő összeget meg kell kapnia a vállalkozónak.

A bírósági gyakorlat szerint ez az előzetes végrehajthatóság nem vonatkozik a megrendelő számára visszajáró vállalkozói díjra, vagy bármelyik félnek egyéb jogcímen járó összegre (pl. kötbérre, kártérítésre).

Ha a bíróság az elsőfokú döntésében az ideglenes intézkedést kérő keresetét elutasítja, ítéletében rendelkezik a letétbe helyezett összegnek a kérelmező ellenfele részére történő visszaadásáról. A kérelmező pernyertessége esetén a bíróság a letétbe helyezett összeg kérelmező részére történő kiadásáról rendelkezik, vagyis az ítélet arról szól, hogy a kérelmező kapja meg a letétbe helyezett összeget. Ha részben lesz csak pernyertes a kérelmező, akkor értelemszerűen a letétet is a felek a pernyertesség arányában kapják meg [2013. évi XXXIV. tv. 8/D. § (4)-(5) bek.].

 

A TSZSZ-nek meg kellene kapnia a bírósági döntéseket

A TSZSZ törvény 2024. november 1-jétől hatályos rendelkezése kötelezi a bíróságokat arra, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv számára megküldjék az ügy érdemében hozott jogerős döntés másolati példányát. Az irat megküldésének kötelezettsége a bíróságot akkor is terheli, ha a szakértő szakvéleményét a bizonyítékok köréből alkalmatlanság vagy más ok miatt kirekesztette [2013. évi XXXIV. tv. 8/G. § (4) bek.].

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény hatályba lépése óta tartalmazza, hogy a kirendelő hatóságok, bíróságok kötelesek a szakértő számára elektronikus úton megküldeni az ügy érdemében hozott jogerős vagy véglegessé vált döntés másolati példányát, akkor is, ha a szakértő szakvéleményét nem használták fel bizonyítékként (mert a bizonyítékok köréből alkalmatlanság vagy más ok miatt kirekesztették) [2016. évi XXIX. tv. 56. §; 2016. évi XXIX. tv. 2. § 8. pont].

Sajnálatos módon a kirendelő hatóságok, bíróságok csak nagyon ritkán küldik meg a szakértők számára a döntéseket, reméljük, a TSZSZ több ítéletet fog kapni. A TSZSZ munkáját is nagyban segítené, ha a szakértői vélemények bírósági „megítéléséről” visszajelzést kaphatna.