Új veszélyhelyzeti rendelkezések: közmeghallgatás személyesen megjelenő résztvevők nélkül

Szerző: Baksa Lajos

Közzétéve: 2023.05.28. 09:02 | Utolsó frissítés: 2023.05.29. 10:57

Olvasási idő: 6 perc
településképi bejelentési eljárásKözmeghallgatás
Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született. A jogszabály-változásokról tájékoztató cikkeinkben található információk értelemszerűen a publikálás, illetve a frissítés időpontjában érvényesek.

A Magyarországon kihirdetetett és meghosszabbított veszélyhelyzet miatt külön kormányrendeletek alapján több jogszabályban, így törvényben foglalt eljárásrendtől lehet eltérni a veszélyhelyzet ideje alatt. Az országot érintő korábbi veszélyhelyzetek fennállásakor már voltak speciális rendelkezések a településrendezési eljárásokra vonatkozólag, és a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet egy újabb veszélyhelyzeti szabályozást vezetett be.



Magyar Közlöny: 2023. évi 62. szám
Módosító és új jogszabály: 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet
Érintett jogszabály: 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet
Hatályos: 2023. április 28.
 

Településképi eljárásokban továbbra is elektronikus lehet a teljes ügyintézés


A településképi eljárások esetében már fennáll a lehetőség a teljes ügyintézés elektronikus úton történő lebonyolításra, sőt a szakmai konzultációk esetében ez 2023 márciusától ez kötelező is lett (lásd: A szakmai konzultációt 2023 márciusától az ÉTDR-en keresztül kell lefolytatni). Egyes esetekben tehát már jelenleg is az elektronikus úton történő ügyintézés a kötelező ügyintézési mód, de magánszemélyek esetében, illetve a településképi vélemény kérelmezőnek való megküldésekor még lehetővé teszi a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (Településrendezési kódex) a papír alapon való ügyintézést.

A 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet rendelkezései értelmében azonban a veszélyhelyzet ideje alatt a papír alapon intézhető ügyek esetében is jogszerű és akár kötelező lehet az elektronikus ügyintézés, abban az esetben is, ha ezzel ügyfél alapesetben nem élne, élhetne. Tekintettel azonban arra, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendelet erre csak lehetőséget ad, így a konkrét hatóságon, önkormányzatunk múlik, hogy ezt az eljárásrendet követi-e.

Érdemes megemlíteni, hogy a veszélyhelyzeti eljárásrendek, akár a veszélyek, már hosszabb ideje fennállnak, így annak megszűnésekor azon ügyintézési módok, ahol a különleges szabályok beváltak, előnyösek, megfontolandó lehet azokat a rendes eljárásrend részeivé tenni [146/2023. (IV. 27.) Korm. rend. 2. §; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 43. §; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 45. § (8) bek.; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. § (4) bek.]. A gyakorlatban láthattuk, hogy az elektronikus ügyintézésben milyen előretörést ért szinte mindenki a COVID-19 veszélyhelyzet óta (az Építésijog.hu Fogalomtárban a veszélyhelyzetek összefoglalását itt találja).
 

Újra lehet közmeghallgatást tartani személyesen megjelenő résztvevők nélkül is


A közmeghallgatás különös szabályait szintén nem ismeretlenek, hiszen a COVID-19 világjárvány idején gyakorlatilag csak ezen a módon lehetett közmeghallgatást tartani. Ennek részletszabályairól korábban szintén tájékoztatást adtunk.

Tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján veszélyhelyzet továbbra is, vagy ismételten  fennáll, így a közmeghallgatásokra korábban már alkalmazandó különös szabályok ismét előkerültek. A hasonló a korábbi és a jelenlegi veszélyhelyzeti szabályozásban, hogy a közmeghallgatás személyes részvétel nélkül is megtartható. Fontos különbség azonban, hogy a hatályos veszélyhelyzeti rendelet ezt már nem kötelezően, hanem lehetőségként írja elő. Vagyis a közmeghallgatás sajátos szabályai alkalmazhatók és jogszerűek, de nem kötelezőek, ami a társasházak esetében tartandó közgyűlések és az önkormányzati közmeghallgatások esetében lehet érdekesebb.
 

forrás: dehir.hu

Ha a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet szerint történik egy közmeghallgatást, azt viszont a vonatkozó rendelkezések alapján lehet csak lefolytatni. Ennek alapján az eljáró hatóság köteles a honlapján közzétenni mindazon információkat - így különösen iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat -, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. Ha az eljáró hatóság más szervet is megkeres az információk saját honlapon történő közzététele érdekében, a megkeresett szerv köteles azt teljesíteni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében más alkalmas eszközt - így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, interaktív kommunikációt lehetővé tévő információtechnikát, hirdetményi vagy közösségi felületeket - is igénybe vehet [146/2023. (IV. 27.) Korm. rend. 3. § (1)-(3) bek.].

A közzétételnek tartalmaznia kell azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket tehetnek és kérdéseket tehetnek fel, a jogszabály más speciális tartalmi követelményt nem rögzít [146/2023. (IV. 27.) Korm. rend. 3. § (4) bek.].

Az eljáró hatóság - szükség szerint az érintett egyéb szervek, illetve a kérelmező ügyfél bevonásával - a beérkezett észrevételekkel kapcsolatos tájékoztatását a honlapján teszi közzé. Ha az észrevételek sajátosságai megkívánják, a hatóság írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet. A honlapon történő közzétételt a megkeresett szerv is köteles teljesíteni. Érdemes tudni, hogy a fentieket kell alkalmazni akkor is, hogy ha jogszabály az eljárásban a közmeghallgatás megtartását az eljáró hatóságtól eltérő szerv vagy személy feladatává teszi [146/2023. (IV. 27.) Korm. rend. 3. § (5)-(6) bek.].

Ha az eljáró hatóság nem a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal, és a hatóság a közmeghallgatás-tartási kötelezettségének nem tesz eleget, a közmeghallgatást a mulasztásról szóló bejelentést követő 30 napon belül az eljáró hatóság székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak kell megtartania, illetve a közmeghallgatás előkészítése is a kormányhivatal feladata [146/2023. (IV. 27.) Korm. rend. 3. § (7) bek.].
 

Helyszíni szemle csak indokolt esetben tartható


Mint látható a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet gyakorlatilag a korábban hatályos, a veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési, településképi, építésügyi és örökségvédelmi, valamint közigazgatási hatósági eljárási szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 143/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet előírásait lépteti hatályba ismét, kisebb változásokkal (a 2020. évi tájékoztatónk itt olvasható). Nincs ez másként a helyszíni megjelenést igénylő eljárási cselekmények esetében sem. A veszélyhelyzeti rendelet alapján személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményt, így különösen helyszíni szemlét - ha a veszélyhelyzetre vonatkozó más jogszabály eltérően nem rendelkezik - akkor rendel el, ha
a) azt az adott ügytípusra irányadó jogszabály kötelezővé teszi,
b) a hatóság mérlegelése alapján azt az ügy jellege elengedhetetlenné teszi, vagy
c) a tényállás másként nem tisztázható.

Mindent egybevetve a helyszíni szemle megtartására vonatkozó különleges szabályok létjogosultsága talán újragondolható lenne. Tekintettel arra, hogy a korábbi veszélyhelyzet egy közegészségügyi pandémiás veszélyhelyzet volt, ahol a személyes érintkezés kerülése kifejezetten ajánlatos volt, úgy a jelenlegi veszélyhelyzet (fegyveres konfliktus a szomszédos országban) talán ezt nem feltétlenül indokolja. Míg az elektronikus ügyintézési mód és a közmeghallgatás külön szabályai egy-egy eljárás felgyorsítása okán érthető, de a helyszíni szemle megtartása egyes ügyekben nem jelenthet veszélyt a résztvevőkre. Ha a tényállás másképpen nem tisztázható vagy a jogszabály kötelezővé teszi a helyszíni szemlét, akkor úgyis meg kell tartani, ezért ennek a veszélyhelyzeti szabályozásnak az indokát nehéz meghatározni [146/2023. (IV. 27.) Korm. rend. 4. §].
 

Építésijog.hu 2025 - Minden, amit a TÉKA szabályairól tudni kell

Konferencia 2025. június 12-én, személyes és online részvételi lehetőséggel

A TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 2025. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseinek nagy részét ténylegesen 2025. július 1-től kell alkalmazni. Az Építésijog.hu konferenciája lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átlássák, júliustól mit kell másképpen csinálniuk, mennyiben változnak meg a munkájuk keretei.
Helyszín: AVKF Budapesti Campus
Online részvétel: https://epitesijog.hu/tanfolyam/268
Időpont: 2025. június 12., 10.00 órától (regisztráció 9.30-tól). Az előadásokról készült videófelvételeket június 30-ig meg lehet tekinteni.

Hasznos segédanyagok 

National Fire Protection Regulation in Hungary

National Fire Protection Regulation in Hungary

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva.

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Az Építésijog.hu szerzői által összeállított szerződésminta az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapj...

07.3.1. Kivitelezési szerződés felújításokhoz, átalakításokhoz - Szerződésminta

07.3.1. Kivitelezési szerződés felújításokhoz, átalakításokhoz - Szerződésminta

Jelen tájékoztató mellékleteként letölthető az Építésijog.hu által összeállított Kivitelezési szerződés mintáj...

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Az Építésijog.hu portálon elérhető szerződésminta hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz...

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésmintát az Építésijog.hu portálról tölth...