Új veszélyhelyzeti rendelkezések: közmeghallgatás személyesen megjelenő résztvevők nélkül

A Magyarországon kihirdetetett és meghosszabbított veszélyhelyzet miatt külön kormányrendeletek alapján több jogszabályban, így törvényben foglalt eljárásrendtől lehet eltérni a veszélyhelyzet ideje alatt. Az országot érintő korábbi veszélyhelyzetek fennállásakor már voltak speciális rendelkezések a településrendezési eljárásokra vonatkozólag, és a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet egy újabb veszélyhelyzeti szabályozást vezetett be.

Magyar Közlöny: 2023. évi 62. szám
Módosító és új jogszabály: 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet
Érintett jogszabály: 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet
Hatályos: 2023. április 28.
 

Településképi eljárásokban továbbra is elektronikus lehet a teljes ügyintézés

A településképi eljárások esetében már fennáll a lehetőség a teljes ügyintézés elektronikus úton történő lebonyolításra, sőt a szakmai konzultációk esetében ez 2023 márciusától ez kötelező is lett (lásd: A szakmai konzultációt 2023 márciusától az ÉTDR-en keresztül kell lefolytatni). Egyes esetekben tehát már jelenleg is az elektronikus úton történő ügyintézés a kötelező ügyintézési mód, de magánszemélyek esetében, illetve a településképi vélemény kérelmezőnek való megküldésekor még lehetővé teszi a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (Településrendezési kódex) a papír alapon való ügyintézést.

A 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet rendelkezései értelmében azonban a veszélyhelyzet ideje alatt a papír alapon intézhető ügyek esetében is jogszerű és akár kötelező lehet az elektronikus ügyintézés, abban az esetben is, ha ezzel ügyfél alapesetben nem élne, élhetne. Tekintettel azonban arra, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendelet erre csak lehetőséget ad, így a konkrét hatóságon, önkormányzatunk múlik, hogy ezt az eljárásrendet követi-e.

Érdemes megemlíteni, hogy a veszélyhelyzeti eljárásrendek, akár a veszélyek, már hosszabb ideje fennállnak, így annak megszűnésekor azon ügyintézési módok, ahol a különleges szabályok beváltak, előnyösek, megfontolandó lehet azokat a rendes eljárásrend részeivé tenni [146/2023. (IV. 27.) Korm. rend. 2. §; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 43. §; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 45. § (8) bek.; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. § (4) bek.]. A gyakorlatban láthattuk, hogy az elektronikus ügyintézésben milyen előretörést ért szinte mindenki a COVID-19 veszélyhelyzet óta (az Építésijog.hu Fogalomtárban a veszélyhelyzetek összefoglalását itt találja).
 

Újra lehet közmeghallgatást tartani személyesen megjelenő résztvevők nélkül is

A közmeghallgatás különös szabályait szintén nem ismeretlenek, hiszen a COVID-19 világjárvány idején gyakorlatilag csak ezen a módon lehetett közmeghallgatást tartani. Ennek részletszabályairól korábban szintén tájékoztatást adtunk.

Tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján veszélyhelyzet továbbra is, vagy ismételten  fennáll, így a közmeghallgatásokra korábban már alkalmazandó különös szabályok ismét előkerültek. A hasonló a korábbi és a jelenlegi veszélyhelyzeti szabályozásban, hogy a közmeghallgatás személyes részvétel nélkül is megtartható. Fontos különbség azonban, hogy a hatályos veszélyhelyzeti rendelet ezt már nem kötelezően, hanem lehetőségként írja elő. Vagyis a közmeghallgatás sajátos szabályai alkalmazhatók és jogszerűek, de nem kötelezőek, ami a társasházak esetében tartandó közgyűlések és az önkormányzati közmeghallgatások esetében lehet érdekesebb.
 

forrás: dehir.hu

Ha a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet szerint történik egy közmeghallgatást, azt viszont a vonatkozó rendelkezések alapján lehet csak lefolytatni. Ennek alapján az eljáró hatóság köteles a honlapján közzétenni mindazon információkat - így különösen iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat -, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. Ha az eljáró hatóság más szervet is megkeres az információk saját honlapon történő közzététele érdekében, a megkeresett szerv köteles azt teljesíteni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében más alkalmas eszközt - így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, interaktív kommunikációt lehetővé tévő információtechnikát, hirdetményi vagy közösségi felületeket - is igénybe vehet [146/2023. (IV. 27.) Korm. rend. 3. § (1)-(3) bek.].

A közzétételnek tartalmaznia kell azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket tehetnek és kérdéseket tehetnek fel, a jogszabály más speciális tartalmi követelményt nem rögzít [146/2023. (IV. 27.) Korm. rend. 3. § (4) bek.].

Az eljáró hatóság - szükség szerint az érintett egyéb szervek, illetve a kérelmező ügyfél bevonásával - a beérkezett észrevételekkel kapcsolatos tájékoztatását a honlapján teszi közzé. Ha az észrevételek sajátosságai megkívánják, a hatóság írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet. A honlapon történő közzétételt a megkeresett szerv is köteles teljesíteni. Érdemes tudni, hogy a fentieket kell alkalmazni akkor is, hogy ha jogszabály az eljárásban a közmeghallgatás megtartását az eljáró hatóságtól eltérő szerv vagy személy feladatává teszi [146/2023. (IV. 27.) Korm. rend. 3. § (5)-(6) bek.].

Ha az eljáró hatóság nem a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal, és a hatóság a közmeghallgatás-tartási kötelezettségének nem tesz eleget, a közmeghallgatást a mulasztásról szóló bejelentést követő 30 napon belül az eljáró hatóság székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak kell megtartania, illetve a közmeghallgatás előkészítése is a kormányhivatal feladata [146/2023. (IV. 27.) Korm. rend. 3. § (7) bek.].
 

Helyszíni szemle csak indokolt esetben tartható

Mint látható a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet gyakorlatilag a korábban hatályos, a veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési, településképi, építésügyi és örökségvédelmi, valamint közigazgatási hatósági eljárási szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 143/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet előírásait lépteti hatályba ismét, kisebb változásokkal (a 2020. évi tájékoztatónk itt olvasható). Nincs ez másként a helyszíni megjelenést igénylő eljárási cselekmények esetében sem. A veszélyhelyzeti rendelet alapján személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményt, így különösen helyszíni szemlét - ha a veszélyhelyzetre vonatkozó más jogszabály eltérően nem rendelkezik - akkor rendel el, ha
a) azt az adott ügytípusra irányadó jogszabály kötelezővé teszi,
b) a hatóság mérlegelése alapján azt az ügy jellege elengedhetetlenné teszi, vagy
c) a tényállás másként nem tisztázható.

Mindent egybevetve a helyszíni szemle megtartására vonatkozó különleges szabályok létjogosultsága talán újragondolható lenne. Tekintettel arra, hogy a korábbi veszélyhelyzet egy közegészségügyi pandémiás veszélyhelyzet volt, ahol a személyes érintkezés kerülése kifejezetten ajánlatos volt, úgy a jelenlegi veszélyhelyzet (fegyveres konfliktus a szomszédos országban) talán ezt nem feltétlenül indokolja. Míg az elektronikus ügyintézési mód és a közmeghallgatás külön szabályai egy-egy eljárás felgyorsítása okán érthető, de a helyszíni szemle megtartása egyes ügyekben nem jelenthet veszélyt a résztvevőkre. Ha a tényállás másképpen nem tisztázható vagy a jogszabály kötelezővé teszi a helyszíni szemlét, akkor úgyis meg kell tartani, ezért ennek a veszélyhelyzeti szabályozásnak az indokát nehéz meghatározni [146/2023. (IV. 27.) Korm. rend. 4. §].