A települési önkormányzatok feladata a meglévő épületek és önálló rendeltetési egységek rendeltetésmód-változtatására, továbbá egy épületen belül az ott található önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatására vonatkozó településképi bejelentések elbírálása (és e körben a jogsértések feltárása, megszüntetése és meghatározott esetekben a szankcionálása). Az Étv. és a Településképi törvény hatálya alatt eltérően értelmezték mind a helyhatóságok, mind a közigazgatási bíróságok azokat az eseteket, amikor a rendeltetésmód-váltás építési tevékenység nélkül valósulna (vagy valósult) meg. A Kúria most közzétett 14/2024. jogegységi határozata szerint kiterjed az önkormányzatok hatásköre ezekre az esetekre is. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa egy olyan eljárást vizsgált, amikor egy lakásnak szálláshely-szolgáltatási tevékenység céljára történő hasznosítására építési tevékenység nélkül került sor. Az ügyben az volt a kérdés, hogy az önkormányzat kiszabhat-e településkép-védelmi bírságot a lakás szálláshellyé történő rendeltetésmódosítása esetében.

A Magyarországon kihirdetetett és meghosszabbított veszélyhelyzet miatt külön kormányrendeletek alapján több jogszabályban, így törvényben foglalt eljárásrendtől lehet eltérni a veszélyhelyzet ideje alatt. Az országot érintő korábbi veszélyhelyzetek fennállásakor már voltak speciális rendelkezések a településrendezési eljárásokra vonatkozólag, és a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet egy újabb veszélyhelyzeti szabályozást vezetett be.

A kormányzati igazgatási szünet azt jelenti, hogy egy meghatározott időszakban nem telnek az engedélyezési eljárási határidők. Az építési engedélyekhez szükséges településképi véleményeket a legtöbb esetben a települési önkormányzatok adják ki, amelyek nem kormányzati igazgatási szervek. A településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásokra a kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletet ezekre az eljárásokra nem lehet alkalmazni, de ettől függetlenül nagyon valószínű, hogy megálltak ezek az ügyintézések is.

Az Étv. 2021. július 1. napján hatályba lépett új rendelkezéseinek végrehajtására kiadott új Településrendezési kódex előírásai merőben új jogszabályi környezetet teremtettek a települések helyi építési szabályozásában. A települések épített környezetének szabályozásában azonban továbbra is megmarad a minőségi (arculati) és mennyiségi típusú szabályok ketté választása. A 2016. évben hatályba lépett szabályoknak megfelelően a jövőben is önálló dokumentumokban kerülnek meghatározásra a település arculatának, a településkép alakításának szabályai. Jelen cikkben összefoglaljuk a településkép-érvényesítési eszközökre vonatkozó új előírásokat is.  

A településrendezés területén új korszakot és új szabályokat jelentő 2021. évi XXXIX. törvény a településképi előírásokat is érinti. 2021. július 1. napjától a polgármester helyett a képviselő-testületnek lesz hatásköre a településképi bejelentésre és az egyéb településkép-védelmi eljárásokra, valamint a számonkérhető követelmények köre is bővült. A Településképi törvény változásai indukálják majd a végrehajtási rendeletek módosulását, sőt akár új kormányrendelet is várható a témában. Az országos jogszabályi változások miatt a helyi önkormányzati településképi rendeleteket is módosítani kell, így valamennyi település felkészülhet a jogalkotási munkára.

A Kormány 2020. március 11-én az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány (koronavírus) megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A településképi és településrendezési eljárások jelentős részében nem lehetett elkerülni a tervezőkkel, építtetőkkel, partnerekkel való személyes egyeztetést, illetve a lakossági fórumok megtartását, amelyek a kihirdetett veszélyhelyzet miatt eddig komoly akadályba ütköztek. A Kormány az eljárások akadálytalan és biztonságos folytatása érdekében, a veszélyhelyzet idejére kötelezővé tette a településképi és településrendezési eljárások során az elektronikus ügyintézés alkalmazását.

A településtervezéssel és területrendezéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet egyebek mellett módosította a Településrendezési kódex partnerségi egyeztetés szabályaira vonatkozó előírásait is. A módosuló rendelkezések nyomán még nagyobb hangsúlyt kap a településrendezés során a széleskörű nyilvánosság biztosítása, a társadalmi bevonás. Változtak a településképi bejelentési eljárás és a településkép-védelmi bírság befizetésének szabályai is.

A településképi bejelentési eljárás, mint önkormányzati hatósági eljárás korábban is a közigazgatási eljárásokról szóló jogszabályok hatálya alá tartozott, azonban sok vitát váltott ki a szakmagyakorlók között a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának kérdése. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettel egyértelművé vált az eljárás – Ákr. szerinti lefolytatásának – szükségessége. További változás, hogy törvényi szinten szabályozták a településkép-védelmi bírság kiszabását.

A Reklám-elhelyezési rendeletben meghatározza a reklámok közzétételére, reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó általános szabályokat, amelyeket a helyi településképi rendeletek készítése során figyelembe kell venni. Emiatt ismét módosult a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, például a reklám elhelyezéséhez minden esetben - a helyi rendelettől függetlenül - településképi bejelentést kell tenni.

A Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet érintette a településképi véleményezési és bejelentési eljárás során vizsgálandó szempontokat is.

A Településképi törvény (2016. évi LXXIV. törvény) hatályba lépésével módosításra kerül az Étv. is. A módosítás indoka, hogy az új törvénybe integrált településképi előírások és eszközök ne két helyen legyenek szabályozva. A jogalkotó a településképi szempontokat, szabályokat kvázi kiemelte az Építési törvényből és teljesen új törvénybe foglalta össze egységesen, egyben az Étv.-ben is átvezetésre kerültek visszautalások az új törvényre. Ezzel egy új településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményt is hatályba lépett.