A veszélyhelyzeti előírások továbbélése kapcsán adott ki figyelemfelhívást a jövő nemzedékek szószólója. A dokumentumban jelezte, hogy az ugyanezen problémakör miatt korábban, 2023. elején kiadott figyelemfelhívása sajnálatos módon továbbra is aktuális, mivel a veszélyhelyzetben elfogadott számos kivételes előírás időközben általános szabállyá vált. Példaként említette, hogy beépült a normál jogrendbe a „személyes megjelenés nélküli” közmeghallgatás, a tarvágások könnyítése vagy a NATURA 2000 követelményeit felhígító lehetőségek.

Bár a magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) kihirdetése óta tudható, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 2024. október 1-jén hatályát veszti, ez nem jelenti azt, hogy a rendelkezései addig ne módosulhatnának. Erre már 2024. január 1-jétől is látunk példát: a közmeghallgatásoknak az érintettek személyes részvétele nélküli megtartását az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény vezette be az Étv-be. Az Étv. egyéb módosításait egy energetikai tárgyú salátarendelet tartalmazza: a külterületi magasépítmények létesítésének új előírásait, illetve a Plázastop Bizottság összetételének módosítását.

A Magyarországon kihirdetetett és meghosszabbított veszélyhelyzet miatt külön kormányrendeletek alapján több jogszabályban, így törvényben foglalt eljárásrendtől lehet eltérni a veszélyhelyzet ideje alatt. Az országot érintő korábbi veszélyhelyzetek fennállásakor már voltak speciális rendelkezések a településrendezési eljárásokra vonatkozólag, és a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet egy újabb veszélyhelyzeti szabályozást vezetett be.