Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Törvényjavaslat: 2017-től lakóépület átalakítására, bővítésére is egyszerű bejelentés alapján kerülhet sor

A Magyar Országgyűlés honapján már olvasható a T/12723. számú törvényjavaslat, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) újabb módosítását tartalmazza. A törvényjavaslat, többek között az egyszerű bejelentéssel építhető épületek, illetve építési munkák körét is tervezi kiterjeszteni, valamint módosulnának az építésrendészeti eljárás lefolytatásának előírásai. Jelen cikkünkben igyekszünk bemutatni, a várható változásokat és azok gyakorlati jelentőségét. Amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, a változások 2017. január 1. napján lépnének hatályba.

Törvényjavaslat száma: T/12723.
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény

1.
Meglévő lakóépület bővítése egyszerű bejelentés alapján

Az egyszerű bejelentés hatályba lépése óta eltelt időben egyértelműen látszik, hogy a Kormány szociálpolitikai intézkedéseinek is köszönhetően nemcsak az új lakóépületek épülnek egyre nagyobb számban, hanem a meglévő épületek átalakítása, bővítése is növekszik.

A mindennapi gyakorlatban érezhetővé vált, egyfajta feszültség, hogy a jogszabályban meghatározott méretű, meglévő lakóépületeket CSOK felhasználásával bővítő, építtetőknek miért kell a hosszabb időt igénybe vevő építési engedélyezési eljárásokat lefolytatniuk és jogerős építési engedélyt szerezni az építkezés megkezdéséhez.

Tagadhatatlan tény, hogy az egyszerű bejelentés jogintézménye kvázi pozitívan diszkriminálta az új lakóépületeket, amely nem lenne ördögtől való, ha sokkal nagyobb számban épülne új lakóépület, mint amennyit bővítenek, vagy felújítanak. A meglévő épületállomány felújítása és bővítése is nagyarányú növekedésnek indult, ezért szükségessé vált tehát, hogy a 300 m² összes hasznos alapterületű lakóépületeket – a műemlékek kivételével – generálisan emelje be a jogszabály a sajátos jogalkalmazási környezetbe, egyenlő feltételeket teremtve ezzel az építtetők között.

Az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló T/12723. számú törvényjavaslat elfogadását és hatályba lépését követően a meglévő lakóépületek bővítése, átalakítása is egyszerű bejelentés alapján történne, amennyiben az építési munkák elvégzése után sem haladják meg a 300 m² összes hasznos alapterületet [T/12723 törvényjavaslat 1. §].

2.
Az egyszerű bejelentéstől való eltérést nem kell majd előre bejelenteni

Az egyszerű bejelentés alapján épülő lakóépület építése során, az előre bejelentett tervektől el lehet térni. Ennek, a hatályban lévő szabályok szerint előfeltétele egy ismételt, előzetes bejelentés megtétele, amennyiben a változás
a) az épület alaprajzi méretét,
b) az épület beépítési magasságát,
c) a lakások, önálló rendeltetési egységek számát,
d) az épület telken belüli elhelyezkedését, vagy
e) az épület homlokzati geometriáját, anyaghasználatát, színét érinti [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 4. § (2) bek.].

A törvényjavaslatban megfogalmazott módosításból viszont azt lehet megállapítani, hogy a bejelentéstől való eltérést 2017-től már nem kell egy ismételt bejelentéssel (e-naplóban történő, a változást bemutató, kivitelezési dokumentáció feltöltésével) előre megtenni.
E tényre erősít rá a módosítási javaslat abban is, hogy kiveszi a jogszerűtlen építési tevékenységek közül a bejelentéstől eltérő építéseket, illetve ezen túl csak az minősülhetne jogszerűtlennek, ha az építés meghaladná a 300 m² összes hasznos alapterületet. Gyakorlatilag ez az jelenti, hogy ha az eredeti bejelentéstől eltér az építtető, de az megfelel az egyéb előírásoknak (pl. beépítettség), akkor ez nem minősülne szabálytalan építési tevékenységnek és ismételt előzetes bejelentést sem kell rá majd megtenni.

Az viszont biztos, hogy az eltéréseket dokumentálni kell majd az e-naplóban a kivitelezési dokumentáció feltöltésével. A bejelentéstől való eltérést, illetve annak gyakorlati megvalósítását és részletszabályait a törvényjavaslat szerint a (módosított) kormányrendelet fogja tartalmazni.

Fentiekkel összhangban az építésügyi hatósági kötelezések közül is kikerülne az egyszerű bejelentési dokumentációnak megfelelő állapot kialakítására vonatkozó előírás [T/12723 törvényjavaslat 1. §, 4. §, 5. §].

3.
Az egyszerű bejelentés a tereprendezésre és a támfalépítésre is kiterjed majd

A 300 m² összes hasznos alapterületű lakóépületek építése során külön figyelmet igényelt, hogy a törvény kizárólag a lakóépületekre állapította meg a sajátos szabályokat, így ha az építés során építési engedély köteles tereprendezés, vagy támfalépítés vált szükségessé, akkor ezekre külön építési engedélyt kellett kérnie az építtetőnek (az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek listáját lásd itt). Ahol ezt nem vették figyelembe, és tereprendezést, támfalépítési megvalósították a lakóépülettel együtt, ott az Étv. alapján szabálytalan építési tevékenységet is megvalósítottak az építtetők, melynek komoly jogkövetkezményei vannak [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. §, 48. §-49. §].

A törvényjavaslat szerint ezután, ha az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépület megvalósításához szükséges a tereprendezés és a támfalépítés, akkor azt az egyszerű bejelentés alapján meg lehet valósítani majd külön építési engedély nélkül. Fontos azonban kiemelni, hogy ennek megfelelően, ezen építési munkákra is ki kell térni az e-naplóba feltöltött kivitelezési dokumentációban [T/12723 törvényjavaslat 1. §].

4.
A meglévő lakóépület bővítését is be kell fejezni tíz éven belül

Alapvető kritérium az egyszerű bejelentés alapján épülő lakóépületek esetében, hogy a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni, és az ezt igazoló hatósági bizonyítványt is meg kell kérni a hatóságtól.

A tervezett törvény módosítás ezt a feltételét a meglévő épületek bővítése esetében is elő fogja írni, tehát ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem valósítják meg a bővítést, akkor az építési tevékenységgel érintett építményrészt a visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani, és az eredeti terepállapotot vissza kell állítani [T/12723 törvényjavaslat 1. §].

5.
A szakmai kamarák közvetlenül szankcionálhatják majd a szakmagyakorlókat

Jelenleg az energetikai tanúsítványok ellenőrzése két szinten történik. Először minden tanúsítvány a kiállítása előtt az Országos Építésügyi Nyilvántartás automatikus ellenőrzésén esik át, majd a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszerében megvalósított szakmai ellenőrzésen. A szakmai ellenőrzés keretében, az ellenőrző szerv évente véletlenszerűen kiválasztja a Nyilvántartásban rendelkezésre álló összes energetikai tanúsítványnak kormányrendeletben meghatározott statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket [1997. évi LXXVIII. tv. 38/C. § (5) bek.].

A törvényjavaslatban szereplő módosítás után a szakmai kamarák a kijelölt ellenőrzési feladatán túl is ellenőrizhetik majd bármelyik energetikai tanúsítványt. Ez azt jelenti, hogy a kamara felhatalmazást kap arra, hogy bármikor és bármely energetikai tanúsítványt ellenőrizhessen majd.

Továbbá fontos módosítási javaslat, hogy az ellenőrző szerv megkapja a felhatalmazást a közvetlen szankcionálásra a szakmagyakorlókkal szemben. Ennek a jogkörnek fontos szerepe van, hiszen a módosítás hatálybalépése után a szakmai kamara már nemcsak hatósági intézkedés kezdeményezésére lesz jogosult, hanem szankció közvetlen alkalmazására is. A jogszabályalkotó az energetikai tanúsítványokkal kapcsolatos jogszerűtlenségek visszaszorítását, megelőzését kívánja elérni e szigorítással [T/12723 törvényjavaslat 2. §].

6.
Tovább rövidülő eljárási határidők

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok az építésügyi ellenőrzéseik során feltárt szabálytalanságok esetében, a szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzéstől számított 90 napon belül kell az esetleges eljárást megindítania, majd lefolytatnia [1997. évi LXXVIII. tv. 46. § (4) bek., 48/A. § (5) bek.].

Látható, hogy a hatósági intézkedésre megállapított határidő tulajdonképpen a szabálytalanság hatóság tudomására jutásának tényétől számítandó, mely így egyes ügyekben eltérő lehet, illetve előre pontosan nem behatárolható. A törvényjavaslatban szereplő normaszöveg tervezet ezen kíván változtatni, szigorítani. Elveiben egy konkrét időkeretet állít fel, melyben a hatósági ellenőrzés megindításától számított 60 napon belül kell a hatóságnak tisztáznia, hogy fent áll-e a szabálytalanság tényállása.

Vagyis a törvényjavaslat elfogadását követően, 2017. január 1. napjától az ellenőrzés lefolytatására áll fent egy lecsökkentett határidő a tények tisztázására (ellenőrzés lefolytatására) a hatóságoknak, és ezt követően kell azonnal megindítani az eljárást is, ha arra szükség van [T/12723 törvényjavaslat 3. §, 6. §].

7.
Kísérje figyelemmel a törvényjavaslatot!

A T/12723. számú törvényjavaslat sorsáról a parlament.hu oldalon ide kattintva tájékozódhat. A Miniszterelnökség államtitkára által az általános vitában tartott előterjesztői nyitóbeszédét, és a többi, 2016. november 8-i felszólalást itt olvashatja el. A törvényjavaslat részletesvita-szakasza 2016. november 15-én lett lezárva.

Az előterjesztői tájékoztató benyújtására 2016. november 23. napján került sor, a Törvényalkotási bizottság pedig másnap elkészítette az összegző jelentését és az összegző módosító javaslatot.

A törvényjavaslat és az összegző módosítási javaslat egységes szerkezetbe foglalt, ellenjegyzett szövege (egységes javaslattervezet) is elérhető.

A koos.hu oldalon itt talál a témához kapcsolódó cikket.


A Magyar Közlöny 209. számában jelent meg az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXIII. törvény.

A törvényről szóló részletes tájékoztatót hamarosan közzétesszük.



Építési jog 2017. – így tervezhetünk, építhetünk 2017 januárjától
Kulcsfontosságú évindító konferencia építőipari tervezők, kivitelezők, beruházók, önkormányzati szakemberek részére!

2017 januárja igazi „rendszerváltás” lesz az építésügyben, egy új szemlélet bevezetésének újabb lépései következnek. A tervezőknek, kivitelezőnek és az egyéb építőipari szakembereknek elengedhetetlen, hogy megismerjék a változásokat, mivel a rutinszerűen végzett tevékenység sok esetben már nem lesz jogszerű. Javasoljuk, hogy készüljön fel már az új esztendő első napjaiban a legfontosabb építési jogi változásokból, ismerje meg az új szabályok gyakorlati következményeit! Január 12-i konferenciánkon szakértő előadóink segítségével – akiknek Ön a helyszínen a kérdéseit is felteheti – fél nap alatt átláthatja az aktuális szabályozás lényegét. Így nem év közben, és főként nem a saját kárára kell szembesülnie a változásokkal. Vegyen részt a rendezvényen – vagy nézze meg az előadásokat videón –, hogy később csak a munkára kelljen koncentrálnia!

Részletes program, további információk, jelentkezés >>