Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A köztársasági elnök is aláírta az Építési törvény módosítását. Lakóépületek építése, bővítése egyszerű bejelentéssel 300 négyzetméter felett is

Az Országgyűlés honapján olvasható a T/13849. számú törvényjavaslat, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) rövid időn belüli, újabb, módosítását tartalmazza. A törvényjavaslattal elsősorban az egyszerű bejelentéssel építhető épületek körét tervezi ismét kiterjeszteni a jogalkotó, de egyéb fontos változások is várhatók. A törvényjavaslathoz kapcsolódóan 2017. február 23-án benyújtották az első módosító indítványokat. A Miniszterelnökség 2017. március 8-án kelt nyilatkozatából kiderül, hogy a Kormány csak a T/13849/6. számú módosító javaslatokat támogatja. A törvényjavaslat egységes javaslatát 2017. március 21-én elfogadta az Országgyűlés, március 26-án az Országgyűlés elnöke, majd másnap a Köztársasági elnök is aláírta. Már bármelyik napon megjelenhet a törvény a Magyar Közlönyben.

Törvényjavaslat száma: T/13849.
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény

1.
Lakóépület építése mérethatár nélkül, egyszerű bejelentéssel – csak saját lakhatás biztosítására!

Néhány hete léptek hatályba az egyszerű bejelentésekre vonatkozó újabb jogszabályváltozások, és máris újabb módosítási tervekre bukkanhatunk az Országgyűlés honlapján. A jogalkotó a 2017. február 7. napján benyújtott legújabb törvényjavaslat szerint az egyszerű bejelentéssel építhető lakóépületek körét terjesztené ki ismét, a jelenleginél is szélesebb körben.

A törvényjavaslatban foglaltak alapján azon természetes személy építtetők, akik 300 m² összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet építenének, kizárólag saját lakhatás biztosítása céljából, valamint az építendő új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmazna, úgy ezt egyszerű bejelentés alapján tehetnék meg a jövőben. Vagyis a jelenleg az egyszerű bejelentéseknél hatályos 300 m² összes hasznos alapterület, mint mérethatár már nem számítana, ha az építendő lakóépület saját használatra (lakhatásra) készül és egy lakásnál többet nem tartalmaz.

A módosítási javaslat a rendelkezést kiterjesztené egyben a meglévő lakóépületek bővítésére is, a műemlékek kivételével. Tehát a meglévő lakóépületek, 300 m² összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység egyszerű bejelentés alapján történhet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzik. Ez esetben a törvényi szabályozás nem írná elő, hogy az épület csak egy lakást tartalmazhat, amivel a jogalkotó, a törvényjavaslat indokolása szerint is, a többlakásos társasházakban történő bővítéseket kívánja elsősorban megkönnyíteni [T/13849 törvényjavaslat 1. §].

2.
A hatósági bizonyítvány díja miniszteri rendeletbe kerül

A törvényjavaslat indokolásából kiderül, hogy az Étv. egyik módosítása a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezéseire tekintettel kerül sor. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján igazgatási szolgáltatási díjat - törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján - a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg [2011. évi CXCIV. tv. 29. § (2) bek.].

Az építési tevékenység befejezését követően kiállításra kerülő hatósági bizonyítványért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a fentieknek megfelelően kikerülne az Étv. mellékletéből. A törvényjavaslat elfogadását követően a díjat miniszteri rendeletben határoznák meg, így egyébként egyszerűbbé válna az igazgatási szolgáltatási díj esetleges módosítása is [T/13849 törvényjavaslat 1. §].

A díj jelenlegi mértékét lásd: 04.2.2.3. Lakóépület építésének, bővítésének egyszerű bejelentése (2017-01-01) című tájékoztató 5.3. pontjában.

3.
A szabálytalan építési tevékenységek újabb típusa

Azzal, hogy az Étv. tervezett módosítása az egyszerű bejelentést kiterjeszti a 300 m² összes hasznos alapterületet meghaladó lakóépületekre is szigorú feltételekkel, így indokolt a feltételeket nem teljesítő építkezésre is külön szabályokat előírni.

Ennek okán a szabálytalan építési tevékenységek köre is kiterjesztésre kerülne, ami azt jelenti, hogy amennyiben 300 m² összes hasznos alapterület feletti lakóépületet egyszerű bejelentés alapján építenek (vagy meglévőt bővítenek), de nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült új lakóépületben nem csak egy lakást kialakítva, akkor az jogszerűtlen építési tevékenységnek minősülne. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha nem természetes, hanem jogi személy lenne az építtető [T/13849 törvényjavaslat 3. §, 5. §, 6. §].

Valószínűleg az Étv. módosításhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet kitér majd arra, hogy mi minősül nem saját lakhatás biztosítása céljára, nem saját lakhatásra szolgáló lakóépületnek. Az is kérdéses jelenleg, hogy ez milyen időtartamra vonatkozik, és az építtetőn kívül másra kihatással lesz-e.

4.
A folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat még le lehet folytatni

Fontos és örvendetes, hogy a törvényjavaslat külön kitér a folyamatban lévő ügyekre is és az új/tervezett módosításokat nem kívánja a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra kiterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy azon engedélyezési eljárások, melyek folyamatban vannak, de a módosítandó jogszabályi rendelkezések érintenék az engedélyezés tárgyát képező építkezést, a benyújtásakor hatályos előírások alapján lefolytathatóak.

Amennyiben építtető mégis úgy dönt, hogy az új szabályok szerint inkább egyszerű bejelentés alapján építkezne, de már folyamatban van az engedélyezési eljárása, akkor szabadon dönthet, hogy
a) az eljárást megszüntetteti (kérelmét visszavonja), vagy
b) megvárja annak befejezését (megvárja az érdemi döntést), és a kiadásra kerülő építési engedély alapján végzi az építési tevékenységet,
c) megvárja annak befejezését (megvárja az érdemi döntést), és utána egy új egyszerű bejelentést tesz.

A törvényjavaslat alapján sincs arra lehetőség, hogy az engedélyezési eljárás „átváltson” egyszerű bejelentéssé [T/13849 törvényjavaslat 4. §].

5.
Épületek jókarbantartására vonatkozó kötelezés újra az építésügyi hatóság feladata

A törvényjavaslat elfogadása esetében a jókarbantartási kötelezési eljárás – 2013. január 1. napját követően – újra az építésügyi hatósági hatáskörébe kerül.

Persze nem úgy, mint korábban, hiszen a törvényjavaslat indokolása szerint a feladatot az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi hatóságai látnák el a jövőben. Ez pedig a kormányhivatalokban működő kiemelt építésügyi hatóságot jelentené, nem pedig a jegyzői általános építésügyi hatóságot.

Az építésfelügyeleti hatóság tehermentesítése több mint indokolt, hiszen az elmúlt években rendkívül sok feladatot kellett átvenniük az építésügyi hatóságoktól. A jókarbantartási kötelezések (és ellenőrzések) feladatai tehát elkerülnének a tervezet szerint az építésfelügyelettől, így tehermentesítve a hatóságot [T/13849 törvényjavaslat 2. §, 5. §, 6. §]. Az persze kérdés, hogy ez érdemi tehermentesítést jelent-e, tekintettel arra, hogy jelenleg a kiemelt építésügyi hatóság látja el az építésfelügyeleti hatáskört is.

6.
Hogyan lesz a törvényjavaslatból törvény?

A T/13849. számú törvényjavaslat sorsáról a parlament.hu oldalon ide kattintva tájékozódhat. A jogalkotási folyamatot az Építésijog.hu figyelemmel kíséri, ezt a cikket az egyes események után haladéktalanul bővítjük, szükség esetén módosítjuk.

A törvényjavaslat általános vitáját 2017. február 21-én zárták le, és módosító indítványokat is előterjesztettek már. A 2017. február 23. napján benyújtott T/13849/3. számú módosító indítvány tíz évre rendeltetésmód változtatási és elidegenítési tilalmat jegyeztetne be a 300 négyzetméter feletti, egyszerű bejelentéssel létesült lakóépületre. A T/13849/4. számú módosító indítvány egyszerű bejelentéssel legfeljebb 400 négyzetméteres lakóépület létesítését tenné lehetővé.

A Fenntartható fejlődés bizottsága a részletes vitát lefolytatta és 2017. február 27-én lezárta. A Gazdasági bizottság egy nappal később folytatta le a részletes vitát, és T/13849/6. számú módosító javaslatot is összeállított. A Gazdasági bizottság jelentéséből kiderül, hogy a T/13849/3. és /4. számú módosító javaslatokat nem támogatta (a benyújtó kérte ennek fenntartását).

A Miniszterelnökség 2017. március 8-án kelt nyilatkozatából kiderül, hogy a Kormány támogatja a T/13849/6. számú módosító javaslatokat.

A Törvényalkotási bizottság T/13849/9. számú összegző módosító javaslatából kiderül, hogy rendeltetésváltoztatási tilalmat javasol az egyszerű bejelentéssel létesített, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületek tekintetében (az összegző jelentés itt elérhető). A 2017. március 16-án kelt, a zárószavazáshoz készített egységes javaslat szövege: T/13849/11. számú

A  bizottsági  jelentések  és  az  összegző  módosító  javaslat vitájára 2017. március 20-án, míg az összegző módosító javaslatról szóló döntésre és a zárószavazásra 2017. március 21-én került sor. A Országgyűlés elnöke március 26-án aláírta a törvényjavaslatot, és megküldte a Köztársasági elnöknek (a köztársasági elnöknek megküldött törvény szöveg: T/13849/13.). A köztársasági elnök már másnap aláírta a törvényt, ezért a Magyar Közlönyben való kihirdetésre már nem kell sokat várni.

A tervlap.hu oldalon itt talál a témához kapcsolódó cikket.