2022. március 1-től változott a közigazgatási perek jogorvoslati rendszere

A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától – a korábbi megyei szinten kialakított közigazgatási és munkaügyi bíróságok helyett – elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel. 2022. március 1-től a Fővárosi Ítélőtábla vette át a Kúria egyes jogorvoslati feladatait.

Magyar Közlöny: 2021. évi 231. szám
Érintett jogszabály: 2017. évi I. törvény
Módosító jogszabály: 2021. évi CXXXIV. törvény
Hatályos: 2022. március 1.

A közigazgatási pereknek 2020. április 1. napjától nyolc törvényszékhez való utalása azzal is járt, hogy jelentősen megnőtt a Kúria ügyterhelését. A 2021. évi CXXXIV. törvény indoklása szerint az elmúlt másfél év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kúriai ügyérkezés az ítélőtáblák felállítása előtti szintre emelkedett, ezért tekintettel arra, hogy a Kúria Alaptörvényben meghatározott elsődleges feladata a jogegység biztosítása, indokolttá vált az ítélőtáblai szint bevonása a közigazgatási ítélkezésbe.

A jogalkotói elképzelés szerint azzal, hogy a Kúriát kivonták a törvényszékek határozataival szembeni másodfokú eljárások alól, a Kúria a felülvizsgálati és jogegységi feladatköreit gyorsabban és hatékonyabban tudja ellátni, és csökkenteni lehet az ügyszámnövekedéshez társuló ügyhátralékot.

Eltérően a törvényszéki szint regionális kialakításától a másodfokú eljárásokban nem az összes ítélőtábla fog eljárni: 2022. március 1. napjától a Fővárosi Ítélőtábla kapott kizárólagos illetékességet [2017. évi I. tv. 13. § (3a) bek.; 2021. évi CXXXIV. tv. 157. §]. A 2022. február 28-án vagy azt megelőzően benyújtott fellebbezéseket még a Kúria bírálja el.
 

Kép forrása: https://birosag.hu/hirek/kategoria/ugyfeleknek/fovarosi-itelotabla-tajekoztatasa

A Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet nem kötelező, ezért ha a felperes a törvényszék előtti eljárásban nem bízott meg ügyvédet, csak a fellebbezés miatt nem kell ezt megtennie [2017. évi I. tv. 27. § (1) bek.]. Ezzel szemben a Kúriához a felülvizsgálati kérelmet változatlanul csak jogi képviselő útján lehet benyújtani [2017. évi I. tv. 27. § (1) bek.].

Építésügyi közigazgatási jogvitákban a leggyakrabban az azonnali jogvédelem iránti kérelemmel kapcsolatos fellebbezésekkel találkozhatunk. Például ha egy bontásra kötelezési ügyben a törvényszék elutasította az azonnali jogvédelem iránti kérelmet, akkor ez azt jelenti, hogy a hatóság – függetlenül attól, hogy a bíróság még nem döntött a bontást elrendelő határozatról – elindíthatja a végrehajtási eljárást. Ha a bontásra kötelezett felperes nem fogadja el a törvényszék döntését, fellebbezést nyújthat be.

Érdemes tudni, hogy a személyesen eljáró felperes mind postai úton írásban, mind elektronikus úton ügyfélkapuján keresztül benyújthatja a Fővárosi Ítélőtáblának címzett fellebbezést. Ha a felperes jogi képviselővel jár el, akkor viszont a fellebbezést is csak kizárólag az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok szerinti elektronikus úton nyújthatja be [2017. évi I. tv. 28. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 605. §].