A Méptv. és a Trtv. átfogú módosítása várható
Közzétéve: 2026.11.22. 16:57 | Utolsó frissítés: 2026.11.22. 16:57
A kormany.hu oldalon 2026. november 21-éig lehetett hozzászólni a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (Trtv.) és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) módosítását tartalmazó jogszabálytervezethez. A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény (Tftv.) csupán egyetlen pontban egészül ki. A törvényjavaslat az új építésügyi szabályozás hatálybalépése óta felmerült jogalkalmazási tapasztalatok alapján pontosítja az építésügyi, településrendezési és területrendezési előírásokat.
Társadalmi egyeztetés egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról
A Kormány kicsivel több mint egy hétig bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Trtv. (korábbi rövidítés: MaTrt.) és a Méptv. módosítására vonatkozó tervezetet. A területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény (Tftv.) módosítása csupán annyit tartalmaz, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács tagja lesz a Balatoni főépítész is.
A kapcsolódó közlemény szerint a javaslat törvényi szinten szabályozza a településrendezési sajátos jogintézményeket, egyszerűsíti a főépítészek foglalkoztatását, valamint pontosítja a tervtanácsok működésére, a kamarai nyilvántartásra és az építésügyi hatósági eljárásokra vonatkozó szabályokat. A kompakt településszerkezet kialakítása érdekében bővíti a fővárosi rendezési szabályzatban meghatározható követelmények körét, és lehetővé teszi a parkolási előírások rugalmasabb, helyi adottságokhoz igazodó szabályozását.
Érdekesség, hogy a kormany.hu oldalon – a törvényjavaslat szövege és az indokolás mellett – megtalálható a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Trtv. és a Méptv. szövege is megtalálható.
Méptv. módosítás: 2027. június 30-a után is alkalmazhatók maradnak az OTÉK alapú településtervek
A Méptv. jelenlegi előírása szerint a 2024. október 1-jén az e rendelkezés hatálybalépésekor 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján folyamatban lévő településrendezési eszközök készítésénél, azok elfogadását követően 2027. június 30-ig maradhatnak hatályban, valamint módosításukra is eddig az időpontig van lehetőség. A településtervek elfogadásának feltételeiről az alábbi cikkünkben, a „Hogyan lehetett ugyanabban a félévben OTÉK alapú és TÉKA alapú HÉSZ-eket is elfogadni?” alcím alatt foglalkoztunk.
A törvényjavaslat megszünteti a korábbi településrendezési eszközök kötelező 2027. június 30-i hatályvesztését, így azok az új településterv elfogadásáig továbbra is alkalmazhatók maradnak. A jogalkotó azzal próbálja mégis rábírni a településeket, hogy TÉKA alapú településterveket fogadjanak el, hogy 2027. június 30. után a régi településrendezési eszközök módosítására már nem lesz lehetőség (a folyamatban lévő eljárásokat még be lehet fejezni).
Valószínűleg a jogalkotó észlelte, hogy a nagyon sok település esetében nem fog elkészülni határidőre az új településterv, ezért inkább a további alkalmazás mellett döntött.
Érdekesség, hogy a 2012. évi átfogó OTÉK módosításhoz kapcsolódó előírás szerint a 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint a 2013. december 31-ig elfogadott településrendezési eszközök módosítás nélkül – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével – 2018. december 31-ig, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó fővároson kívüli települések esetében 2015. december 31-ig voltak alkalmazhatók (314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 45. § (1) bek. – Hatály: 2013.01.01.).
Az átmeneti időszak paramétereit az elmúlt évek alatt többször is módosították, mivel sok esetben az új fejlesztési irányok a magasabb rendű településrendezési/területrendezési tervek előzetes módosítását is igényelték, illetőleg a megyei és országos területrendezési tervek készítése is hosszú időt vett igénybe, melyekhez szintén igazodni szükséges az új településrendezési eszközök megalkotása során (kapcsolódó tájékoztatók: 2015.07.01-i módosítás, 2015.12.11-i módosítás, 2018.07.13-i módosítás, 2018.08.14-i módosítás, 2019. november 27-i módosítás, 2021. december 22-i módosítás, 2022. december 17-i módosítás).
A jogalkalmazás szempontjából előnyös lenne, ha egységes építésügyi és településrendezési követelményrendszer lenne, és nem lehetne már azon vitatkozni, hogy egy adott előírást az OTÉK valamelyik időállapota, vagy a TÉKA alapján kell vizsgálni. Érdemes lenne lerövidíteni azt az időszakot, ameddig az OTÉK alapú településtervek még alkalmazhatók.
A javaslat alapján a Méptv. közel 150 bekezdése, pontja fog módosulni. Az Építésijog.hu ezekkel a változásokkal témakörönként fog foglalkozni.
A Kormány is elrendelhet változtatási tilalmat
A törvényjavaslat – már az Étv.-ben és a Méptv.-ben is szabályozott sajátos településrendezési jogintézmények mintájára – bevezeti a Trtv.-ben a Kormány által elrendelhető változtatási tilalom, valamint a telekalakítási és építési tilalom intézményét. A Kormány e tilalmakat az alábbi célok biztosítása érdekében rendelheti el:
- a területrendezési feladatok megvalósítása vagy végrehajtása – így különösen a terület beépítetlenül történő megőrzése és a közhasználatúság biztosítása – céljából;
- természeti vagy környezeti veszélyeztetettség megelőzése, a természet védelméről szóló törvényben és a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben foglaltak érvényre juttatása, védett természeti területek, természetes élőhelyek, vizek, vizes élőhelyek és a természetes ökoszisztémák megőrzése érdekében, vagy
- műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet, történeti táj, világörökségi vagy világörökség várományos terület egységes, hagyományos struktúrájának, a történeti értéket hordozó táj- és területhasználat megőrzésének, az építészeti és régészeti örökség megóvásának érdekében.
A törvényjavaslat hangsúlyos eleme a Balaton túlzott beépítésének megakadályozása, a természeti és táji értékek megőrzése, valamint a vízpart közhasználatának biztosítása érdekében a Balaton térségére vonatkozó területrendezési és építési előírások szigorítása. A hatályos Trtv. szerint például a Balaton vízparti területein a szabályozási partvonaltól számított legalább 30 méteres sávon belül épületek és egyes építmények, többek között úszómedence nem építhetők. Az indokolás szerint a törvény előírásainak alkalmazása során kiderült, hogy a mezőgazdasági területen a törvény szabályozási céljával ellentétesen kialakuló nyaralók számára kiskaput jelent az úszómedence szóhasználat, ugyanis más néven hoznak létre nagyfelületű medencéket. A hagyományos tájhasználat és a tájkép védelme érdekében a szabályozást minden vízfelületre kiterjeszteni azzal, hogy a Trtv. 71/B. § (1) bekezdése a medence kifejezést fogja tartalmazni.
A Trtv. közel 50 bekezdése, pontja fog módosulni. Az Építésijog.hu ezekkel a változásokkal is témakörönként fog foglalkozni.

Előfizetés








