EZT OLVASTA MÁR?
×

Mikor lépett, lép hatályba a magyar építészetről szóló törvény? 4. rész - OTrT. és BATrT. módosítások

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2024.09.05. 15:45

Közzétéve: 2024.01.22. 13:55

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba.

A cikksorozat 4. része a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MATrT.) módosításainak azon részeit ismerteti, amelyek az Országos Területrendezési Tervet (OTrT.) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét (BATrT.) érintették, és 2023. december 30-án már hatályba léptek.

 

1. A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény új rövidítése


Amint cikksorozatunk első, áttekintő részében is írtuk, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény kihirdetését követő 8. napon, azaz 2023. december 30-án hatályba lépő rendelkezései közül kiemelt szakmai figyelmet érdemelnek a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosításainak (MATrT.) azon részei, amelyek nem a vármegyei területrendezési tervek kivezetésével függenek össze (azok majd 2027. július 1-jén fognak a tervek szerint hatályba lépni).

Két mondatban összefoglalva e 2023. év végi módosítások lényegét [2023. évi C. tv. 286. §]:

A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 95 hatályos paragrafusból állt, a Méptv. 286. §-a ezeknek több mint a felét – közte a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének részét képező normaszöveget 2023. december 30-ától – érdemben módosítja. Továbbá néhány országos érvényű, illetve a Budapesti Agglomerációra vonatkozó módosítás is hatályba lépett ettől a naptól.


A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény új, „Trtv.” rövid megjelölését (rövidítését) a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2024. október 1-jén hatályba lépő egyik rendelkezése vezeti be (a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2019. március 15. és 2023. november 7. között hatályban volt szövege még „MATrT.” rövidítéssel hivatkozott rá). A magyar építészetről szóló törvény a maga „Méptv.” rövid megjelölését pedig éppen a MATrT.-t módosító szakaszával vezette be [2023. évi C. tv. 8. § (3) bek. e) pont; 2023. évi C. tv. 286. § (43) bek. 16. pont; 2018. évi CXXXIX. tv. 40. § (2) bek. e) pont].

Tekintettel arra, hogy a még hatályba nem lépett Méptv.-rendelkezések esetében a jogalkotó időközben rendelkezhet úgy is, hogy azok a közlönyállapottól eltérő szöveggel lépjenek hatályba, ezért az Építésijog.hu 2024. október 1-jéig még az eddig alkalmazott MATrT. rövidítéssel fog hivatkozni a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényre.

A jogszabályok rövidítéseiről ITT olvashat egy tájékoztatót.

 

2. Az Országos Területrendezési Terv 2023. december 30-i változásai


A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MATrT.) a címének megfelelően három területrendezési tervet foglal magában:
- az Országos Területrendezési Tervet (OTrT.),
- a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét (BATrT.), és
- a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét (BKÜTrT.).

Az 1-4. §-okat magában foglaló Első rész (a törvény célja és hatálya mellett) a három területrendezési tervre vonatkozó értelmező rendelkezéseket (definíciókat) is tartalmazza, bár azok közül több is van, amelyik nem fordul elő mindhárom tervben. A 2023. december 30-án hatályba lépett módosítások nem érintik e területrendezési tervek térképi, illetve egyéb mellékleteit:

a) Közvetlenül alkalmazandó a MATrT. és a 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet valamennyi előírása az építésügyi hatósági eljárásokban

A Méptv. az alábbiak szerint módosítja a MATrT. 3. § (1) bekezdését:
 

„E törvény, valamint e törvény felhatalmazása alapján a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozása tárgyában elfogadott miniszteri rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell a vármegyei területrendezési terv, a településfejlesztési terv és településrendezési terv készítése és módosítása, valamint a településképi rendelet módosítása során, továbbá az építésügyi hatósági eljárásokban.”


A korábbi szabály mindössze a vármegyei területrendezési terv, a településfejlesztési terv és a településrendezési terv készítése és elfogadása során írta elő a MATrT. rendelkezéseinek az alkalmazását. Jelen kiterjesztés tehát egyrészt vonatkozik a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet előírásaira is (ezt a jogszabály-hierarchia folytán amúgy eddig is figyelembe kellett venniük a vármegyei és a települési önkormányzatoknak).

A 2023. december 30-ától hatályos rendelkezés egyértelműsíti, hogy nem csupán új tervek készítésekor, hanem azok módosításainál is alkalmazni kell e felettes előírásokat. Lényeges új eleme e bekezdésnek, hogy kimondja: a MATrT.-t és a 9/2019. (VI. 14.) MvM rendeletet közvetlenül is alkalmazni kell az építésügyi hatósági eljárásokban [2023. évi C. tv. 286. § (3) bek.; 2018. évi CXXXIX. tv. 3. § (1) bek.].

Összefügg az előzőekben írtakkal a MATrT. 93. § (1a) bekezdésének módosítása: azt a korábbi rendelkezést, hogy a MATrT.-nek mely szakaszait kell közvetlenül is alkalmazni a hatósági – tehát nem csak az építésügyi hatósági – eljárásokban, némi módosítással aktualizálja, mert a megelőző bekezdésben szereplő településrendezési tervkészítési határidő mintegy 2 évvel ezelőtt már lejárt. Ugyanakkor sem a BATrT. hatálya alá tartozó településekre vonatkozó 92. § (1) bekezdésből, sem a BKÜTrT. hatálya alá tartozó településekre vonatkozó 93. § (1) bekezdésből nem került most törlésre ez a már lejárt (2021. december 31-i) településrendezési tervkészítési határidő, amely egyébiránt a Méptv. 229. § (3)-(6) bekezdései szerinti településtervezési átmeneti rendelkezésekkel is ütközik.

Azonban a MATrT. 90. §-ának új (5) bekezdése – melyet a Méptv. 286. § (39) bekezdése állapított meg – minden további település esetére már a helyes 2027. június 30-i településrendezési eszköz-felülvizsgálati véghatáridőt szerepelteti. A BKÜTrT. hatálya alá tartozó települések egy meghatározott körére, a parti településekre nézve – felsorolásukat ld. a MATrT. változatlan 1/3. mellékletében – azonban a módosított MATrT. 93. § (2) bekezdés vonatkozik [2023. évi C. tv. 286. §.; 2018. évi CXXXIX. tv. 92-93. §]:

„A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településeinek településrendezési eszközeit ‒ a balatoni településrendezési és építési követelményekkel, valamint a Vízparti Tervvel összhangban ‒ azok hatálybalépésétől számított egy éven belül kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani”


b) A kempingek definíciójának törlése a MATrT-ből

A Méptv. hatályon kívül helyezte a MATrT. értelmező rendelkezései (fogalom-meghatározásai) közül a 4. § 20. pontját, amely a „kemping” definícióját tartalmazta országos érvénnyel az alábbiak szerint: „a településrendezési tervben kempingként kijelölt … terület, vagy más jogszabály szerinti kemping”. E hatályon kívül helyezésnek az lehet az oka, hogy kempingekre vonatkozó rendelkezéseket a MATrT.-n belül csak a BKÜTrT.-ben találunk, így a jogalkotó szükségtelennek tartotta az országos érvényű definíció megtartását [2023. évi C. tv. 286. §. (44) bek. 10. pont].

c) Az új beépítésre szánt területek kijelölésének szigorítása

Látszólag csak finomhangolás (szövegcserés módosítás) érinti a térségi területfelhasználási kategóriák lehatárolási szabályai közül az OTrT. települési térség országos területfelhasználási kategória területének a vármegyei területrendezési tervkészítés során történő kezelését.

Eddig csak arról szólt a MATrT. 10. § (1) bekezdés c) pontja, hogy az OTrT.-ben települési térség országos területfelhasználási kategóriaként jelölt területeknek legalább a 90%-át a vármegyei területrendezési tervben települési térség területfelhasználási kategóriába kell sorolni. A Méptv. e szabályt kiegészíti: „legalább a 90%-át, legfeljebb 110%-át” kell, illetve lehet az OTrT.-ben szereplő települési térségből a vármegyei területrendezési tervben települési térség területfelhasználási kategóriába sorolni. Például: ha az OTrT.-ben egy falu vagy város esetében a települési térség országos területfelhasználási kategória területe 1000 hektár, akkor az a vármegyei területrendezési tervben 900 és 1100 hektár közötti térmértékűre pontosítható, nagyobbra már nem [2023. évi C. tv. 286. §. (43) bek. 7. pont; 2018. évi CXXXIX. tv. 10. § (1) bek. c) pont].

A beépítésre szánt területek növekedését fékező Méptv.-törekvések egyik – mennyiségi típusú – normatív szabályozási elemét ismerhetjük fel e módosításban, amely közvetlenül összefügg a következő rendelkezéssel is.

A Méptv. 286. § (12) bekezdése teljesen újraírta a MATrT. új beépítésre szánt területek kijelölésére vonatkozó alcímének két szakasza közül a 12. §-t [2023. évi C. tv. 286. §. (12) bek.; 2018. évi CXXXIX. tv. 12. §]:
 

„12. § (1) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 250 méternél közelebb nem jelölhető ki.
(2) Ha az új beépítésre szánt terület kijelölése zöldterület vagy erdőterület átsorolásával jár, csereterületként a megszűnő zöldterület vagy erdőterület kiterjedésével megegyező kiterjedésű zöldterületet vagy erdőterületet kell kijelölni, továbbá az új beépítésre szánt területnövekmény legkevesebb 25%-ának megfelelő kiterjedésű további új zöldterületet vagy erdőterületet is ki kell jelölni. Csereterületként nem vonhatók be védett természeti területek, Natura 2000 területek és természetközeli területek.
(3) A zöldterületen és az erdőterületen kívüli egyéb beépítésre nem szánt – jellemzően mezőgazdasági – területet csak abban az esetben lehet újonnan beépítésre szánt területbe sorolni, ha
a) az új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a korábban beépítésre szánt területként kijelölt, de még be nem épített területet csereterületként a településrendezési terv zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület vagy természetközeli terület övezetbe sorolja vissza azzal, hogy a visszasorolt terület nagysága eléri vagy meghaladja az újonnan kijelölt terület kiterjedését, vagy
b) az a) pont szerinti csereterület nem áll rendelkezésre, de a településrendezési tervben az új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 25%-ának megfelelő kiterjedésű, új zöldterületet vagy erdőterületet is egyidejűleg kijelölnek azzal, hogy gazdasági terület övezet kijelölése esetén ez a szabály nem alkalmazható.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti, az új beépítésre szánt területtel egyidejűleg kijelölésre kerülő zöldterületnek a települési önkormányzat tulajdonában kell állnia, vagy a települési önkormányzati tulajdonba adásról az önkormányzat képviselő-testületének településrendezési szerződést kell kötnie azzal, hogy a településrendezési szerződésnek a településrendezési terv elfogadásával egy időben kell hatályba lépnie.”

 

A MATrT. új beépítésre szánt területek kijelölésére vonatkozó alcímének két szakasza közül a 13. § nem változott, azon országos érvénnyel már nem is volt indokolt szigorítani: a borszőlő-, illetve gyümölcstermőhelyi kataszterek I.-II. osztályú területeihez tartozó földrészleteket eddig sem lehetett beépítésre szánt területté átminősíteni és a jövőben sem lehet majd [2018. évi CXXXIX. tv. 13. §].

d) Az övezethatár-pontosításokra vonatkozó, módosult rendelkezések

A Méptv. átfogalmazta a MATrT. 22-23. §-ait: a vármegyei területrendezési tervek, illetve a településrendezési tervek készítése, módosítása során a „téradatgazdáktól” (jellemzően egyes államigazgatási szervektől) érkező adatszolgáltatások eredményeinek felhasználásáról szólnak e szakaszok, az egyes esetekre nézve. Így, ha valamely sajátos szabályozású térségi övezet átfedésben van a települési térség területével, és nincs egyértelmű jogszabályi rendelkezés az ütközés feloldására, a települési önkormányzat mérlegelési jogot kap (eddig a települési térség elsőbbsége ki volt mondva).

A MATrT. szerinti három területrendezési terv övezethatárai a törvény 2019-es hatályba lépése óta nem változtak, és méretpontatlanságaikból adódóan eddig is szükség volt, és valószínűsíthetően még jó ideig szükség lesz a „téradatgazdáknak” a vármegyei területrendezési tervkészítésekkor (illetve a településrendezési tervkészítésekkor) az övezethatárok pontosítása, megváltoztatása tekintetében egyetértési jogot biztosítani (a döntési jog természetesen az adott vármegyei és települési önkormányzaté). Alapvetően technikai jellegűek e mostani módosítások, de egyes esetekben akár relevánssá is válhatnak.

Végül, a Méptv.-nek az OTrT.-t érintő további szövegcserés módosításai egy-egy pontosító „csak” szócskát szúrtak be az ökológiai hálózat magterületének övezete, ökológiai folyosójának övezete és pufferterületének övezete szabályozásába, egyértelműsítve az ott kijelölhető településrendezési tervi építési övezeteket és övezeteket [2023. évi C. tv. 286. §. (14) bek.; 2023. évi C. tv. 286. §. (43) bek. 13-15. pont; 2023. évi C. tv. 286. §. (44) bek. 40. és 42. pont; 2018. évi CXXXIX. tv. 22-23. §; 2018. évi CXXXIX. tv. 25-27. §].

 

3. A Méptv.-nek a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét módosító rendelkezései


A Méptv. 286. § (15)-(16) bekezdései a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét módosítják.

Érdemi változtatásnak nem tekinthető szövegpontosítás történik a MATrT. 39. § (2) bekezdésében, továbbá a szakasz új (3) bekezdéssel egészül ki:
 

„39. § (3) A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében kijelölt sajátos területfelhasználású térség területét a terület tervezett felhasználásának megfelelően különleges – ideértve a beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági célú területet –, közúti közlekedési, egyéb közlekedési, védelmi célú erdőterület, rekreációs célú erdőterület, egyéb erdőterület, kertes mezőgazdasági terület, általános mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, kereskedelmi szolgáltató gazdasági, ipari gazdasági, egyéb ipari gazdasági, általános gazdasági, intézményi vegyes területbe kell sorolni.”

 

Az OTrT.-vel – azon belül a MATrT.11. § e) pontjával – történő összhang megteremtése lehetett itt a jogalkotó célja (ahol szó szerint azonos rendelkezés szerepel az OTrT.-ben megállapított sajátos térségekre) [2023. évi C. tv. 286. §. (15)-(16) bek.; 2018. évi CXXXIX. tv. 39. § (3) bek.].
 

Az ÉPÍTÉSIJOG.HU és az ARTIFEX KIADÓ Kft. 2024. október 15-ére egész napos konferenciát, webináriumot és szakmai konzultációt szervez


2024. október 1-jén lépnek hatályba a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) leglényegesebb rendelkezései. A Méptv. teljesen átalakítja a tervezés, az építésügyi engedélyezés és a kivitelezés szabályrendszerét, és az új törvényhez kapcsolódóan több tucat eddig ismert rendeletet cserélnek le (pl. OTÉK, Eljárási kódex) vagy módosítanak (Kivitelezési kódex).

Miben változtatja meg mindez az Ön feladatait, az új Méptv. alapján mit kell máshogyan csinálnia, mint korábban? Ha erre keresi a választ, akkor feltétlenül érdemes részt vennie – akár személyesen, akár az online közvetítés megtekintésével – október 15-i konferenciánkon!

Ahogy az Építésijog.hu rendezvényeinek rendszeres résztvevői már megszokhatták, előadásaink az új szabályok gyakorlati alkalmazásához kívánnak konkrét segítséget nyújtani. Nem elméleti fejtegetésekkel, nem puszta jogszabályszámokkal és a jogszabályi előírások tételes felsorolásával várjuk Önöket – az előadások kifejezetten azt mutatják be, hogy a gyakorlatban mi változik, hogy a változások az Ön szakmai tevékenységében hogyan fognak megjelenni (új feladatok, új szempontok formájában).
 

TOVÁBBI RÉSZLETEK, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK >>

 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt