A Pázmány Campus beruházásnak története (Frissítve: 26.09.07.)

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új, összevont központi campusának tervezett kialakítása a józsefvárosi Palotanegyedben az elmúlt évek egyik legnagyobb társadalmi és szakmai vitát kiváltó, komplex jogi-építészeti projektjévé vált. A Pázmány Campus beruházás megvalósítása a Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt tömbben nyolc épület teljes vagy részleges elbontását tette szükségessé. A Magyar Rádió egykori épületegyüttesét érintő bontási engedélyezési eljárások azonban korántsem a megszokott mederben zajlottak. A folyamat sajátosságát hűen tükrözi, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság az eljárás kezdetén elfogultság miatt a kizárását kérte, miközben a kerületi önkormányzat változatos jogi eszközökkel igyekezett megakadályozni az építészeti örökség részét képező épületek lebontását. Az eljárások tekintetében a legintenzívebb időszaknak 2023 decembere bizonyult: a sűrűsödő hatósági döntésekre és a megjelenő kormányrendeletekre a kerületi képviselő-testület azonnali szabályozási ellenlépésekkel reagált. Alábbi összefoglaló írásunkban kronologikus sorrendben mutatjuk be a beruházás legfontosabb mérföldköveit – a kormányzati források és a sajtóhírek tükrében –, egészen a legfrissebb fordulatig: a Pázmány Campus nemzetgazdaságilag kiemelt státuszának 2026. szeptember 2-i hatállyal történő megszüntetéséig.

 

A Magyar Rádió legendás épületei

Az epiteszforum.hu ide kattintva elérhető cikkéből ismerhetjük meg, hogy a megszüntetése előtt a Magyar Rádió milyen épületekben működött:
- a szerkesztőségeknek otthont adó Bródy-épületben (1),
- a világ első stúdiópalotájaként emlegetett Stúdióépületben (2),
- a Hangarchívumnak és az adóstúdióknak kialakított Üzemépületben (3),
- a Puskin-épületnek hívott Esterházy-palotában (4),
- a bunkerstúdió betonkockájában (5),
- a központi irodaházként szolgáló Pollack-épületben (6),
- a külön épületként álló 6-os stúdióban (7),
- a hátsó utcáról elnevezett, három házat magában foglaló Szentkirályi-épületben (8),
- az Olasz-épületként emlegetett Károlyi-palotában (9) és
- a mára már lebontott Fogas-épületben (10), ahol a műhelyek voltak. 

Forrás: https://epiteszforum.hu/utolso-seta-korkep-a-magyar-radio-legendas-epuleteirol

 

A Pázmány Campus beruházás: a kezdetek

Már 2020 tavaszán kiderült, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a budapesti Palotanegyedbe, a Magyar Rádió egykori épületeibe költözik, és annak nagymértékű átépítését tervezi. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába került területért cserébe az államnak adta az egyetem által eddig használt piliscsabai campusát kapta meg.

A beruházás kormányzati előkészítésének egyik első lépése az 1461/2020. (VII. 30.) Korm. határozat, amelyben a Kormány egyetértett a PPKE oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházás koncepciójával és annak előkészítésével. A határozat szerint a fejlesztéssel érintett ingatlanokat oktatási, kutatási, kulturális és hitéleti célokra kívánták hasznosítani. A Kormány már ebben a döntésben jelentős összeget – több évre összesen több mint 13,6 milliárd forintot – rendelt a beruházás előkészítéséhez (a 1461/2020. Korm. határozat is több alkalommal módosult, ide kattintva a 2020.07.30-i közlönyállapot szövegét láthatják).

Az Index információi szerint 2027 őszén tervezték átadni át a PPKE új campusát Budapest VIII. kerületében. A Palotanegyedben, az egykori Magyar Rádió területére tervezett új egyetemi épülettel jelentősen nő a zöldfelület, megújul az Esterházy- és a Károlyi-palota, valamint az egyetemi negyed több utcája is. Az építkezés tervezett beruházási költsége 200 milliárd forintra becsülték.

Az epiteszforum.hu oldalon megjelent tájékoztatás szerint a campus tervezésére a Budapest Fejlesztési Központ építészeti tervpályázatot írt ki, és 2021. november 11-én hirdettek eredményt. A pályázatot a Közti Zrt.-Hamburg C. Kft. konzorciuma nyerte (vezető tervezők: Tima Zoltán és Kruppa Gábor). A tervpályázat részleteit Vitézy Dávid Facebook oldalán IDE kattintva ismerhetjük meg.

Kép forrása: epiteszforum.hu

Az önkormányzat főépítészének véleménye szerint a nyertes pályamű alkalmas arra, hogy továbbtervezésével a kiírás szellemisége még jobban érvényesüljön. A bíráló bizottság több kiegészítő javaslatot fogalmazott meg számukra, melyek betartását az elkövetkező folyamatban figyelemmel kísérjük.
 

Kiemelt beruházási státusz (2021. április)

A Kormány 2021 áprilisában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházást kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította. A 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet sajátos építésügyi előírásai például, hogy a Budapest VIII. kerület, belterület 36582. helyrajzi számú ingatlanon:
a) az utcavonalra vonatkozó előírást nem kell alkalmazni,
b) a párkánymagasság mértéke: legfeljebb 28 méter,
c) a terepszint feletti beépítettség legnagyobb mértéke: 65%,
d) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke: 75%,
e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15%,
f) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m2/m2 (2021.04.26-i közlönyállapot: 195/2021. (IV. 26.) Korm. rend.).

A járművek elhelyezésére vonatkozó követelmények 2023 június 2-u hatállyal módosultak, azzal, hogy a Beruházással összefüggésben a Budapest VIII. kerület, belterület 36582 helyrajzi számú ingatlan rendeltetésszerű használatához személygépjármű elhelyezését, valamint gépjármű- és autóbuszparkoló- és várakozóhelyet nem kell biztosítani (2023.06.02-i közlönyállapot: 195/2021. (IV. 26.) Korm. rend. 6/A. §).
 

Aláírták a tervezési szerződést (2022. március)

Az egyetem tájékoztatása szerint a részletes tervezési szerződés 2022. március 4-én jött létre (a tevezési díj: nettó 4,67 milliárd forint). A koncepció egyik meghatározó eleme az volt, hogy az egyetemi funkciók mellett új városi és zöldfelületek is létrejöjjenek, illetve a meglévő paloták hangsúlyosabb szerepet kapjanak. 

A Campus terveiről elkészített videót ITT tekinthetik meg.
 

A Magyar Rádió épületeinek jelentős részét el kell bontani a beruházás miatt

2023-ban a beruházás súlypontja a tervezésről egyre inkább a meglévő épületállomány bontására helyeződött át, és ekkor kezdett el a közvélemény is fokozottabban foglalkozni a beruházással.

A Közbeszerzési Értesítő 2023/238. számában találhatjuk meg a PPKE új campus építéséhez szükséges bontási munkákra vonatkozó hirdetményt (IDE kattintva is letölthető).

A hirdetmény szerint Budapest VIII. kerület Palotanegyedében, a Bródy Sándor utca - Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt területen található, különféle rendeltetésű 8 db épület, melyeknek teljes és részleges bontása és hozzá kapcsolódó egyéb bontási tevékenységek elvégzése történik majd. Egy db épület egy része elbontásának az utcai homlokzat megtartása miatt az építés kivitelezése alatt kell megtörténnie.

A hirdetményben D/1 épületként megjelölt Bródy Sándor 5-7. szám alatt található épület két épületrészből álló építmény 3 emeletes, U-alakú, zártsorúan kapcsolódik egymáshoz és a szomszédjaihoz, alapterülete cca. 1 800 m2. Az utcai homlokzat és az utcai traktus nem bontható. Az epiteszforum.hu cikkéből az derül ki, hogy az utcafronti épületnek különösebb építészeti értéke nincs, azonban a homlokzata az 1956-os forradalom kapcsán országszerte ismertté vált.

Az összes bontással érintett épület az Országos Építésügyi Nyilvántartásban azonosítóval bejegyzett műemléki környezetben, egy helyrajzi számon található (a 1088 Budapest, VIII. kerület, 36582. helyrajzi számú ingatlan), melyen bontással egyebekben nem érintett műemlék épületek is elhelyezkednek.

A hirdetmény alapján a területen található bontandó épületek (Összesen: 32 600 m2, 37 500 m3):
- B/1 Magyar Rádió épülete, kazánház, bunker: 8 400 m2, 7 600 m3
- D/1 Rádió épülete: 1 800 m2, 1 400 m3
- D/2 Rádió Archívum és stúdiók: 6 500 m2, 7 500 m3
- D/3 Rádió Archívum és stúdiók: 4 200 m2, 6 200 m3
- D/4-6 Rádió Archívum és stúdiók: 3 300 m2, 5 200 m3
- D/5 Rádió Archívum és stúdiók: 2 600 m2, 2 700 m3
- D/7 Rádió Archívum és stúdiók: 4 000 m2, 5 500 m3
- D/8 Garázs és műhely: 1 800 m2, 1 400 m3

A nyertes ajánlattevő nevesítetten is kiemelt feladatát képezi majd továbbá a bontási területen jelenleg található, földfelszín alatti olajtartály(ok) feltárása és eltávolítása, a bontandó épületek és kapcsolódó szerkezetek azbesztmentesítése, a külső szolgáltatók hatáskörébe tartozó közműnyilatkozatok aktualizálása (az Antenna Hungária által bérelt, vagy tulajdonolt közművekre is), valamint a Telekom tulajdonában álló (az Antenna Hungária által bérelt) mobil adótorony költöztetése is.

A Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesterének számítása szerint 35 ezer köbméter sittet kell majd a területről elszállítani, és ennyi sitt elszállításához 24 ezer 3,5 tonnás teherautóra lesz majd szükség.
 

Az első bontási engedély: 2023. november 22.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium mint építtető 2023. október 27. napján nyújtotta be a bontási engedély iránti kérelmet.

Az építésügyi hatóság a bontási engedély iránti kérelmet 2023. november 3-án visszautasította. A visszautasítás okát nem ismerjük, de valamilyen adminisztratív ok lehetett, ami miatt az érdemi vizsgálatra sem kerülhetett sor.

Az első érdemi döntés 2023. november 22-én született meg: a Pest Megyei Kormányhivatal a Budapest, Bródy Sándor utca 5. szám alatti ingatlanra vonatkozó bontási engedélyt kiadta.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a Budapest Főváros Kormányhivatala adta ki a bontási engedélyt, amely az illetékes hatóság? Ennek csak az lehet az oka, ha az illetékes hatóság a kizárását kérte az ügyből, vagy kizárták. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szerint az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, vagy amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel [2016. évi CL. tv. 23. § (3)-(5) bek.].
 

Az ÉTRD általános felületén elérhető hirdetményi terveken - IDE kattintva is letölthetők: (1), (2) - feltüntetett bontandó épületek:

 

A Józsefvárosi Önkormányzat tiltakozott a bontások ellen

Az Önkormányzat honlapján megjelent állásfoglalás szerint az Önkormányzat és a helyi aktív polgárok folyamatosan és következetesen jelezték a lakossági bevonás szükségességét a lebonyolítók és megrendelő felé egyaránt, azonban erre nem került sor, még egy több zöld érdekében a Civilek a Palotanegyedért Egyesület által kezdeményezett, több mint 4000 fős petíció ellenére sem.

A Józsefvárosi Önkormányzat 2023. november 23-án határozatot fogadott el arról, hogy nem ért egyet a 36582 helyrajzi számú ingatlanon található B/l Magyar Rádió épülete, kazánház, bunker, D/l Rádió épülete, D/2 Rádió Archívum és stúdiók, D/3 Rádió Archívum és stúdiók, D/4-6 Rádió Archívum és stúdiók, D/5 Rádió Archívum és stúdiók, D/7 Rádió Archívum és stúdiók, D/8 Garázs és műhely épületek társadalmi egyeztetés nélküli lebontásával. A 334/2023. (XI. 23.) számú határozata szerint a képviselő-testület felkérte a polgármestert, hogy tájékoztassa erről a döntésről Lázár Jánost az építési és közlekedési minisztert, és kezdeményezzen társadalmi egyeztetést.

A határozat szerint az Önkormányzat megvizsgálja a kiadott bontási engedéllyel kapcsolatos jogi lehetőségeit is.

Az állásfoglalásból kiderül az is, hogy a terület védelme érdekében Józsefváros polgármestere 2023. november 7-én ideiglenes helyi védelem alá helyezte a 36582. helyrajzi számú ingatlanon található épületeket. Az ideiglenes helyi védelem azonban még nem jelent helyi védettséget. Az is kérdés jelen ügyben, hogy ha az Önkormányzat örökségvédelmi szempontból értékesnek tartja a Magyar Rádió épületeit, vagy azok egy részét, akkor legkésőbb miért nem a projekt előkészítésének kezdetén döntött az értékek védettségéről?

Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 2/2022. (I. 20.) önkormányzati rendelete (Tkr.) szerint azonban – a főépítész javaslatára – a polgármester csak kezdeményezheti a helyi egyedi védelemre javasolt érték ideiglenes védelem alá helyezését, azonban a döntés a Képviselő-testület hatásköre. A Képviselő-testület legfeljebb egyéves időtartamra adja meg az ideiglenes védelmet, melyet indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbíthat. Az ideiglenes védelem legkésőbb a helyi egyedi védelemről szóló képviselő-testületi döntés hatályba lépésével szűnik meg [2/2022. (I. 20.) önk. rend. 14. § (6)-(7) bek.].

Az egy külön jogi érdekesség, hogy az országos jogszabályok nem ismerik az ideiglenes védelem alá helyezés fogalmát, és erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket nem találunk a Településképi törvényben és a Településrendezési kódexben sem.
 

A Fővárosi Önkormányzat is foglalkozott a beruházással

Józsefváros Polgármesterének előterjesztésére 2023. november 29-én a Fővárosi Közgyűlésben is tárgyalták a PPKE új campusának ügyét (az ITT elérhető jegyzőkönyvben 70-74. oldalon található az előterjesztő felszólalása). A Fővárosi Közgyűlés magát a beruházást támogatja, ha fenntartható, a zöldfelületek nagyságát érdemben nem növelő, a városszerkezetbe is illeszkedő közösségi tér is létrejönne, illetve egyéb szempontokat is megjelöltek.

Az elfogadott határozatok szerint a környék lakóival való érdemi társadalmi egyeztetés lefolytatásáig, valamint a bontással és az építkezéssel járó forgalomszervezési és porszennyezési problémák megnyugtató megoldásáig a Fővárosi Közgyűlés nem ért egyet a bontási munkálatok megkezdésével. A 922-928. (XI. 29.) Főv. Kgy. határozatokat az ITT elérhető jegyzőkönyv 73-74. oldalon találhatják meg. Pikó András polgármester a Facebook oldalára kitette az előterjesztésének bemutatását.
 

A hatóság visszavonta az első bontási engedélyt: 2023. december 5.

A kormanyhivatalok.hu oldalon megjelent hirdetményből derült ki, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal 2023. december 5. napján visszavonta az első bontási engedélyt. A hirdetményből sajnos nem derült ki a visszavonás oka, azonban Pikó András polgármester Facebook oldalán IDE kattintva olvasható a döntés.

A Polgármester azzal indokolta a visszavonást, hogy „a bontási engedély visszavonására megadott indok, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat november 7-én az egyes érintett épületek helyi védelem alá helyezéséről döntött”. A közzétett döntésből viszont látható, hogy nem az Önkormányzat képviselő-testülete által hozott rendelet született, hanem a Polgármester által hozott határozatban döntöttek az ideiglenes védelem elrendeléséről. Álláspontunk szerint az ideiglenes védettséghez is szükséges lett volna a képviselő-testület döntése.
 

Veszélyhelyzeti rendelet korlátozza a helyi örökségvédelmi szempontok érvényesítését (2023. december 1.)

A Polgármester álláspontja szerint a Pázmány Campus kapcsán született meg egy veszélyhelyzeti kormányrendelet is, amely korlátozza a helyi örökségvédelmi szempontok érvényesítését (a 523/2023. (XI. 30.) Korm. rendeletről szóló tájékoztatónkat lásd ITT).

A 2023. december 1. napjától hatályos veszélyhelyzeti kormányrendelet oktatási célú beruházásokat érintő előírása szerint a helyi önkormányzat az érintett ingatlanok esetében nem is rendelhet el helyi védettséget. A 523/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján a PPKE új campus építéséhez szükséges bontási munkák engedélyezése esetében a Tkr. szerinti örökségvédelmi követelményeket nem kellett alkalmazni, így – ha a Bródy Sándor utcai épületek ideiglenes vagy helyi védelem alatt állnának –, akkor az építésügyi hatóságnak a Tkr. bontást tiltó előírását nem kellett figyelembe venni.
 

Közmeghallgatás 2023. december 11-én

A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Palotanegyedbe tervezett új campusával kapcsolatos fejlesztésről 2023. december 11. közmeghallgatást is tartott. A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői személyesen a helyszínen közérdekű kérdéseket tehettek fel, illetve közérdekű javaslatot tehettek (ITT talának egy videót a közmeghallgatásról)..

Az Önkormányzatól a közmeghallgatásra meghívást kapott Lázár János, építési és közlekedési miniszter; Lánszki Regő, építészeti államtitkár; Nyul Zoltán, magasépítésért felelős helyettes államtitkár; Dr. Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora; Becker Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fejlesztési főigazgatója; Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, illetve a Pest Vármegyei Kormányhivatal is.

A telex.hu tájékoztatás szerint a közmeghallgatáson Lánszki Regő építészeti államtitkár, Nyul Zoltán magasépítésért felelős helyettes államtitkár és Becker Pál, a Pázmány Péter Egyetem fejlesztési főigazgatója jelent meg.

Kép forrása: telex.hu

A közmeghallgatás különlegessége volt, hogy egyben képviselő-testületi ülésnek is minősült. Pikó András polgármester egy javaslatot nyújtott be, amivel változtatási tilalmat vezetnek be a Pázmány Campus fejlesztésével érintett ingatlanokra.

A többség támogatta a változtatási tilalom bevezetését, amely még ezen a napon, 23 óra 30 perckor hatályba is lépett. Látható, hogy a 41/2023. (XII. 11.) önkormányzati rendelet kihirdetése az elfogadását követő pár perccel később már meg is történt. A sietséget valószínűleg az indokolta, hogy az Önkormányzat mindenképpen szerette volna azt elkerülni, hogy még a változtatási tilalom hatályba lépése előtt szülessen valamilyen hatósági döntés az ügyben. Mint a következő bekezdésből láthatják, nem biztos, hogy ez sikerült az Önkormányzatnak.
 

Megszületett a második bontási engedély (2023.12.12.)

A Pest Vármegyei Kormányhivatal 2023. december 12-én tette közzé a hirdetményét arról, hogy bontásra vonatkozó határozatot hozott a Budapest VIII. ker. 36582 hrsz-ú ingatlanon 9 db épület és 10 db gépészeti felvonó berendezés bontásának bontási engedélyezési eljárásban.

Vagyis magából a hirdetményből két rendkívül fontos körülmény nem derült ki:
a) a bontást engedélyezték vagy az építtető kérelmet elutasították?
b) a hatóság mikor hozta meg a döntését?

Ha a döntés elutasító, akkor a beruházás ellenzői egy kis levegőhöz jutnak, hiszen nincs végrehajtható bontási engedély.

Ha a hatóság a bontási engedélyt kiadta, akkor pedig az lesz az első vizsgálandó kérdés, hogy maga a döntés mikor született meg: a változtatási tilalom hatályba lépése előtt, vagy után.

A cikkünk frissítését követő pár órával később Józsefváros Önkormányzat Polgármesterének Facebook közleményéből kiderült, hogy a hirdetményben szereplő döntés az újabb bontási engedélyről szól.

A jozsefvaros.hu oldalon közzétett tájékoztatás szerint a második bontási engedély a változtatási tilalomról született döntést követően, december 12-én született meg. A Józsefvárosi Önkormányzat álláspontja szerint az engedély nem vette figyelembe a már érvényben lévő változtatási tilalmat, ezért az újra szabálytalan, és újra vissza kell vonni.
 

Módosult a veszélyhelyzeti kormányrendelet (2023. december 23.)

Amint korábban már írtunk erről, a 523/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet egyebek mellett korlátozza a helyi örökségvédelmi szempontok érvényesítését (a veszélyhelyzeti rendeletről szóló tájékoztatónkat lásd ITT). A 626/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet szenteste előtti napon lépett hatályba, és új kedvezményeket biztosított az oktatási célú, kiemelten közérdekű beruházássá vagy közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben (626/2023. (XII. 22.) Korm. rendeletről részletes tájékoztatás ITT olvasható).

Az új kedvezmények egyik köre a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) egyes rendelkezései alól emeli ki az adott beruházást, míg a másik csoportja szerint az érintett ingatlan vonatkozásában változtatási tilalom, valamint telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható. Az elrendelt tilalmat az eljáró hatóság figyelmen kívül hagyhatja, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység az elrendelt tilalom ellenére végezhető [523/2023. (XI. 30.) Korm. rend. 2. § (1) bek. (ac) bek.; 626/2023. (XII. 22.) Korm. rend. 2. §].

Józsefváros Polgármesterének Facebook oldalon közzétett álláspontja szerint a módosításokat a Magyar Rádió épületeinek bontási engedélyezési eljárása kapcsán fogadta el a Kormány, ezért a 626/2023. (XII. 22.) Korm. rendeletet Lex Pázmánynak nevezte el.

Az eljáró hatóságok a változtatási tilalmat a 626/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is figyelmen kívüli hagyhatják. A Magyar Rádió épületeinek második bontási engedélye azonban 2023. december 23-án már biztosan megszületett, ezért a bontási engedély jogszerűségét az új veszélyhelyzeti rendelet – a jelenlegi megfogalmazásával – még nem döntötte el [523/2023. (XI. 30.) Korm. rend. 7. §; 626/2023. (XII. 22.) Korm. rend. 4. §].
 

A Kúria megsemmisítette a változtatási tilalmat (2024. április 16.) 

A helyi szabályozási autonómia és a kormányzati beruházói szándékok jogi küzdelmének egyik mérföldköve volt a Kúria döntése.

A változtatási tilalom ügyében a fővárosi kormányhivatal törvényességi kifogással élt, majd – miután az önkormányzat nem fogadta el annak álláspontját – a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult. A Kúria Önkormányzati Tanácsa 2024. április 16-án hirdetette ki a Köf.5.003/2024/5. számú határozatát. Ez a döntés megsemmisítette a Józsefvárosi Önkormányzat 41/2023. (XII. 11.) számú helyi rendeletét, amellyel az önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a Pázmány Campus beruházással érintett ingatlanokra (köztük a volt Magyar Rádió épületeire)

A Kúria határozata általánosságban is nagy jelentősségel bír, mivel kijelölte, illetve a korábbi Kúrai gyakorlat alapján megerősítette a változtatási tilalom alkalmazásának korlátait (a változtatási tilalom korlátairól szóló Építésijog.hu tájékoztató itt olvasható: Egyetlen telekre jogszerű-e a változtatási tilalom elrendelése?)
 

Társadalmi egyeztetés és a tervek átdolgozása (2024)

A jogvitákkal párhuzamosan 2024-ben intenzívebbé vált a beruházásról folyó társadalmi egyeztetés is. A telex.hu és az atlatszo.hu 2024. áprilisi tájékoztatása szerint zajlik a társadalmi egyeztetés a VIII. kerület közepére, a Palotanegyedbe tervezett, a Magyar Rádió régi épületeinek bontásával járó új Pázmány Campus projektről, azonban az építési miniszter már kijelentette, hogy a campus mindenképp megépül. 

Az atlatszo.hu adott tájékoztast arról, hogy az önkormányzat a lakossági vélemények alapján mintegy százoldalas anyagot állított össze, amelyet 2024. június 20-án adott át a minisztérium részére.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium ezt követően a tervezőktől módosításokat kért, a módosítások tervezési díja plusz 1,3 milliárd forint volt.
 

Megkezdődnek a bontási munkák (2024. szeptember 2.)

A 214/2024. (VII.29.) Korm. rendelet alapján oktatási célú kiemelt beruházásoknál (így a Pázmány campus esetében is) a közútkezelői nyilatkozatokat - a Józsefvárosi Önkormányzat, illetve az illetékes közlekedési hatóság helyett - a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal adhatta ki.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal 2024. szeptember 2. napján kiadta az első közútkezelői nyilatkozatot, és még ezen a napon meg is kezdődött a Magyar Rádió egykori épülettömbjének bontása. A bontási munkák megkezdésekor a Palotanegyedben azonnal megjelent a lakossági demonstrációk is. A telex.hu egy videót is közzétett, amelyen az látszik, hogy a tiltakozók megpróbálják elállni az építésre kijelölt terület egyik bejáratát, ahol konfliktusba kerülnek egy helyszínre érkező teherautó sofőrjével.

A telex.hu tájékoztatása szerint bontás elindulásának estéjén a helyi civilek és jogvédők szervezett tüntetést tartottak a Pollack Mihály téren, közvetlenül a munkaterület mellett. A demonstráción Pikó András, Józsefváros polgármestere is beszédet mondott, hangsúlyozva, hogy a beruházásnak szerintük nincs érvényes, jogerős bontási engedélye, így a folyamat jogilag aggályos.

 

Kép forrása: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szeptember 23-i közleménye szerint viszont „a bontás minden szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik, az iskolaépítés ellen tiltakozók folyamatosan próbálják lassítani vagy gátolni a munkát”.

A Pázmány Campus beruházás környezetében élő lakók több alkalommal jelezték az önkormányzat felé, hogy a munkálatok során jelentős por- és zajterhelést tapasztalnak, valamint házaikban erős rezgést éreznek. A rezgésmérések vonatkozásában a mérések eredményei alapján elmondható, hogy a vizsgált lakásokban a nappali időszakra jellemző rezgésterhelés a megengedett határérték alatt maradt. A zajmérések tekintetében viszont a mérési eredmények rendszeresen – esetenként jóval – a jogszabályi határértékek felett kerültek megállításra, ennek eredményeképpen a hatóság bírságokat szabott ki. A kiszabott bírságokról és egyéb intézkedésekről a Józsefvárosi Önkormányzat honlapján IDE kattintva a "Hatósági döntések" alcím alatt tájékozódhat.
 

A Fővárosi Törvényszék szerint jogszerű volt a bontási engedély (2025. február 26.)

A Józsefvárosi Önkormányzat, valamint civil szervezetek bíróságon is támadták a bontási engedélyt. A 2023 decemberében benyújtott, a bontás leállítását célzó azonnali jogvédelem iránti kérelmet a Fővárosi Törvényszék elutasította, és ezt a döntést az Ítélőtábla is hatályában fenntartotta. Tehát a bontási engedély végrehajthatóságát a Fővárosi Törvényszék nem függesztette fel, miközben a bontások esetében méginkább jelentősége van annak, hogy az engedélyben foglaltak ne valósulhassanak meg a bírósági döntésig: ha már elbontották az épületeket, akkor hiába állapítja meg a bíróság, hogy jogszerűtlen volt a bontási engedély.

A Pázmány Campus esetében is - a lakossági és kerületi tiltakozások ellenére - már a peres eljárás lezárása előtt, 2024 őszén megkezdődött a Magyar Rádió egykori épületeinek bontása, és a már lebontott épületek sorsán egy más végeredménnyel járó bírósági eljárás sem változtatott volna (lásd: A Rádió bontási engedélyét támadó közigazgatási per még zajlik, közben sorra tűnnek el az épületek). A bíróság érdemben elbírálta és teljes egészében elutasította a Józsefvárosi Önkormányzat, valamint a civil szervezetek keresetét, amely a kormányhivatali bontási engedély megsemmisítésére irányult.
 

Kép forrása: Huszti István / Telex

A törvényszék indoklásában rámutatott, hogy a hatóság eljárása mindenben megfelelt a hatályos jogszabályoknak. A telex.hu tájékoztatása a felperesek főként azt kifogásolták, hogy a bontás többek között veszélyezteti a szomszédos épületek állékonyságát, szerkezeti egységét és figyelmen kívül hagyja a földrengésbiztonsági kockázatokat. 

A Fővárosi Törvényszék anonimizált 111.K.700.114/2024/85. számú ítéletét IDE kattintva olvashatják el. Az állékonysági kifogások egy részét a Kp. 78. § (4) bekezdésére hivatkozva nem vizsgálhatta a bíróság: a bírósági álláspontja szerint ezeket a kifogásokat a társasházaknak már az engedélyezési eljárás során jeleznie kellett volna.   

A bíróság indoklása szerint a társasház épületrészeinek és a bontással érintett egyes épületek közös falát – a keresetben foglaltakkal ellentétben – nem akarják elbontani, és készült tartószerkezeti műszaki leírás. Az indokolás egyebek mellett kitért arra is, hogy a környezetvédelmi hatóság esetleges mulasztását nem lehet a bontási engedélyezési eljárás körében vizsgálni. A Törvényszék álláspontja szerint a felpereseknek a környezetvédelmi hatóság ellen kellett volna mulasztási pert indítania, illetve környezetvédelmi szakkérdés vizsgálatára nem volt szükség.

A bontási engedéllyel szembeni kereset - illetve már az azonnali jogvédelem - elutasításával elhárult minden jogi akadály a bontási munkák megkezdése elől. Arról nincs információnk, hogy a Fővárosi Törvényszék ítéletével szemben a felperesek a Kúriához fordultak volna.
 

Bírósági döntés: az építési engedély alapján nem kezdődhet meg a kivitelezés (2026. február 4.)  

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály 2025. október 30. napján adta ki az építési engedélyt. A Józsefvárosi Önkormányzat, a Szentkirályi utca 29–31. szám alatti társasház és a Fővárosi Önkormányzat is keresetlevelet nyújtott be a bíróságon az építési engedéllyel szemben.

A Fővárosi Törvényszék a 2026 februári végzésben azonnali jogvédelmet rendelt el a Pázmány Campus építési engedélyével szemben. 

A Józsefvárosi Önkormányzat közleménye szerint a Fővárosi Törvényszék döntését azzal indokolta, hogy a műemlékek esetében a bontás és az átalakítás visszafordíthatatlan folyamat, ezért a per lezárásáig indokolt a jelenlegi állapot fenntartása. „A bíróság szerint az engedély olyan bontási és átalakítási munkákat is érint a nemzeti emléknek minősülő Eszterházy- és Károlyi-palotában, amelyek utólag nem lennének maradéktalanul helyreállíthatók”.

Lényeges, hogy az azonnali jogvédelem elrendelése nem jelenti a kereset érdemi elbírálását is, vagyis az építési engedély jogszerűségéről még nem született döntés. Az azonnali jogvédelem csak arra szolgál, hogy az építési engedély alapján ne indulhassanak meg olyan kivitelezési munkák, amelyek később visszafordíthatatlan következményekkel járhatnak. Az azonnali jogvédelem csak a közigazgatási per jogerős lezárásáig áll fenn.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a 2026. februári elsőfokú végzést követően azonnal jelezte, hogy jogsértőnek tartja a döntést, és eljárási hibákra hivatkozva fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához. A minisztérium célja az volt, hogy a másodfokú bíróság helyezze hatályon kívül az azonnali jogvédelmet, így a per érdemi lefolytatása alatt is folytatódhasson az építkezés.

A Fővárosi Ítélőtábla döntéséről nincs információnk.Érdekesség, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (Kp.) alapján a Fővárosi Ítélőtáblának rendkívül rövid, mindössze 8 napos határidővel kellett volna elbírálnia az azonnali jogvédelem (építési moratórium) elleni minisztériumi fellebbezést.
 

Az ÉKM eredménytelennek nyilvánította a Pázmány Campus építésére kiírt közbeszerzési eljárást (2026. május 7.) 

Az Építési és Közlekedési Minisztérium eredménytelennek nyilvánította a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárást. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben közzétett eredménytelenségi indok:

"Tárgyi eljárás építési engedélye kapcsán alapján azonnali jogvédelem keretében elrendelésre került az építési engedélyre vonatkozó határozat halasztó hatálya. A közbeszerzési eljárás bírálati időszakában megindult építési engedély megtámadása iránti közigazgatási per időbeli lefolyása nem ismert, illetve annak kimenetele hatással lehet a tárgyi közbeszerzési eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés teljesítésére is. Az azonnali jogvédelem elrendelése olyan körülménynek minősül, amely miatt - az építési engedély végrehajthatóságának bizonytalansága okán - Ajánlatkérő jelenleg képtelen a szerződés megkötésére." 

Az ÉKM tehát a folyamatban lévő bírósági eljárást és az abból fakadó szerződéskötési képtelenséget jelölte meg a 110 milliárd forintos közbeszerzési eljárás ellehetetlenülésének fő okaként.

A telex.hu egy korábbi cikkéből derül ki, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium a közbeszerzésre jelentkező egyik céggel, a Kész Építő Zrt.-vel került jogvitába, miután érvénytelenítette a cég ajánlatát. A Telex értesülései szerint a Kész a kormányközeli WHB-nál több mint 11 milliárd forinttal olcsóbban végezte volna a munkát.
 

A nemzetgazdaságilag kiemelt státusz végleges visszavonása (2026. szeptember 1.)

A kormányzati szereplők a nyilvánosság előtt nem kommentálták részletesen az építési tender májusi elbukását. Legközelebb a nyár végén, a 2026. augusztus 14-i kormányszóvivői tájékoztatón tért vissza a téma politikai szinten. Ekkor Vitézy Dávid miniszter már nem a konkrét tenderjogi részletekről beszélt, hanem bejelentette a teljes kiemelt beruházási rendszer felülvizsgálatát és a rendeletek visszavonását, említve a Pázmány Campus státuszának felülvizsgálatát is (a videóban 52:13 perctől kezdődik a Pázmány Campusra vonatkozó tájékoztató).

A 140/2026. (IX. 1.) Korm. rendelet teljes egészében hatályon kívül helyezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendeletet.

A jogi és finanszírozási patthelyzet végére a kormányzati szintű struktúraváltás és a kiemelt beruházások felülvizsgálata tett pontot. Az új kormányzati deregulációs program részeként a Magyar Közlönyben megjelent jogszabálymódosítással a Kormány hivatalosan és véglegesen visszavonta a Pázmány Campus nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű státuszát. Ezzel a lépéssel a projekt korábbi formájában teljesen lezárult, a peres eljárások okafogyottá váltak, és a terület jövőbeni fejlesztése immár kizárólag a helyi és fővárosi építési szabályzatok, valamint a konszenzusos egyeztetések keretei között valósulhat meg.

A Józsefvárosi Önkormányzat 2026. augusztus 19-i levelében kérte a jogalkotót, hogy a tervezetet egészítse ki olyan átmeneti rendelkezéssel, amely egyértelműen rendezi a 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésének joghatását a hatálybalépéskor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyek tekintetében, különösen annak rögzítésével, hogy ezekben az ügyekben a kiemelt beruházási státuszhoz kapcsolódó korábbi különös szabályok helyett az általános jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A 140/2026. (IX. 1.) Korm. rendelet - az Önkormányzat kérésével egyezően - rögzíti, hogy a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben sem lehet alkalmazni a hatályon kívül helyezett kiemelő rendelet speciális előírásai.
 

Mi lesz a Pázmány Campus beruházás sorsa?

Vitézy Dávid miniszter már a 2026. augusztus 14-i kormányszóvivői tájékoztatón kijelentette, hogy a korábbi kormány által tervezett, az építési engedély szerinti formájában biztosan nem valósul meg a Pázmány Campus. Az epiteszforum.hu tájékoztatása szerinti Rádai Dániel, Józsefváros alpolgármestere egy 2026. szeptember 3-i kerekasztal beszélgetésen azt mondta, hogy az eddigi építési program eredeti formájában nem valósítható meg, és nagyarányú közparkra van szükség.

A Pázmány Campus projekt kiemelt státuszának megvonása a központi kormányzati szándékok és a helyi örökségvédelmi és településfejlesztési autonómia közötti küzdelem valószínűleg utolsó állomása.

A Kormány és a Józsefvárosi Önkormányzat közötti vita lezárultával a jövő kulcskérdése az lesz, hogy a már megvalósult részfejlesztések – így a Magyar Rádió egykori épületeinek lebontásával szabaddá tett területek – miként integrálhatók egy olyan új, konszenzusos és fenntartható egyetemi campus koncepciójába, amely immár a kerületi szabályozás keretei között valósul meg.
 

Kép forrása: pazmanycampus.hu

A Pázmány Campus részletes tervdokumentációját és a beruházáshoz kapcsolódó híreket jelenleg még megtalálhatják a pazmanycampus.hu weboldalon. Jelen cikk frissítésekor a legújabb hír 2025. május 12-én lett feltöltve (Teljes a szakmai konszenzus a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának terveiről), ezért nem biztos, hogy a beruházásról szóló további tájékoztatások változatlanul megtalálhatók lesznek a pazmanycampus.hu weboldalon.

A Józsefvárosi Önkormányzat a honlapján külön tájékoztató felületet hozott létre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának beruházásával kapcsolatos információkról. Ezen a honlapon kronológiai sorrendben megtalálhatók a beruházás egyes eseményei, és ráadásul a kapcsolódó iratok, levelezések, szakértői vélemények is, letölthető formátumban.