Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Alkotmánybíróság rekordsebességgel döntött az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényről

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatályba lépését megelőzően váratlan esemény történt: a köztársasági elnök nem írta alá a törvényt, hanem 2023. július 12-én megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az alkotmányossági vétó nem a teljes törvénnyel szemben, hanem annak csak egy kis részével kapcsolatosan indult, azonban ez mégis a teljes Beruházási törvény kihirdetését akadályozta. Az már biztos, hogy – az Országgyűlés döntésével ellentétesen – 2023. augusztus 1-jén nem fog hatályba lépni a törvény, mivel az AB Alaptörvény-ellenesnek minősítette a törvény néhány rendelkezését, és a honatyák a szükséges módosításokat már csak a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakon tudják elfogadni.

 

A köztársasági elnök nem írta alá az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt

Korábbi cikkünkben már megírtuk, hogy az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavalat esetében 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra vártunk. A zárószavazásra a 2023. júliusi rendkívüli ülésszakon, július 4-én sor került. Az Országgyűlés elnöke 2023. július 8-án aláírta és megküldte a köztársasági elnöknek a törvényt, azonban az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (a köztársasági elnöknek megküldött T/3677/15. irományszámú törvény) két munkanapos vizsgálatot követően fennakadt a köztársasági elnök „szűrőjén”.

Novák Katalin – az előzetes várakozásokkal ellentétben – nem írta alá a törvényt, hanem megküldte az Alkotmánybíróságnak. A köztársasági elnök 2023. július 12. napján kelt indítványának szövege, és a kapcsolódó részletes tájékoztatás, valamint Lázár János nyilatkozata IDE kattintva olvasható.
 

A köztársasági elnök indítványának lényege

A köztársasági elnök az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (T/3677. számú törvényjavaslat)
a) 4. § (3) bekezdés,
b) 59. § (2) bekezdés a) pontja, és
c) 16. § (1) bekezdésében a „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet" szövegrésze
Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.
 

A Beruházási törvény 4. § (3) bekezdése: Az állami beruházásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében a (2) bekezdésben meghatározott szempontok fennállása esetén az adott állami építési beruházás esetében e törvény egyes rendelkezéseitől eltérhet azzal, hogy az eltérés nem lehet olyan terjedelmű, amely csorbítja a Kormány (2) bekezdés szerinti jogosultságát, valamint nem járhat az l. és 2. §-ban foglalt rendelkezések sérelmével. A Beruházási törvény 59. § (2) bekezdés a) pontja: [Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg] a) az állami építési beruházások esetében e törvény egyes rendelkezéseitől való eltérés egyes eseteit és az eltéréssel érintett rendelkezéseket, A Beruházási törvény 16. § (1) bekezdése: Az állami építési beruházás építtetője e törvény vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában a minisztérium.

A köztársasági elnök álláspontja szerint kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást az, hogy a Beruházási törvény alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való eltérésre ad lehetőséget. Az indítvány szerint a törvényi felhatalmazások valamely törvényben szabályozott tárgykör részletszabályainak, végrehajtási szabályainak megalkotására vonatkozhatnak, nem a törvény szabályaitól való parttalan eltérésre. Az indítvány indokolásának lényegét az alábbi bekezdés foglalja össze: „Törvénynél alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való eltérés lehetősége kiüresítheti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, illetve a sarkalatos törvények módosítására, a felhatalmazó rendelkezések meghatározottságára és a korlátlan mérlegelés kizártságára vonatkozó alkotmányos követelményeket, mindez pedig végső soron a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság sérelmét okozza”.

Vagyis nem önmagában a Beruházási törvény egy vagy több konkrét rendelkezésére terjed ki az alkotmányossági vétó, hanem Novák Katalin pusztán egyes miniszteri rendeletben történő szabályozás kereteit hiányolta. Ebből a szempontból a kifogás akár technikainak is nevezhető.

 

Lázár János véleménye szerint megfelelnek az Alaptörvénynek a vitatott rendelkezések

A Kormány, mint a törvény kezdeményezője álláspontját Lázár János közölte az Alkotmánybírósággal (a nyilatkozat ITT elérhető).

Lázár János szerint a Kormány részére a törvény 4. § (2) bekezdésével adott felhatalmazás jóval szélesebb körű, mint amit a miniszter részére a törvény 4. § (3) bekezdése biztosít. A Kormány határozatával ugyanis a törvény egészének alkalmazása alól felmentést adhat. Ráadásul míg a miniszter rendelete jogszabály, addig a Kormány határozata nem az (hanem közjogi szervezetszabályozó eszköz). A közjogi szervezetszabályozó eszköz nem lehet ellentétes jogszabállyal.

A miniszteri rendelet megalkotásának több feltétele van a törvény 4. § (2) bekezdése és (3) bekezdése alapján. Az a kormányhatározattal egyező módon akkor alkalmazható, ha az építési beruházás gyors lefolytatásához fűződő érdek a kiadását megkívánja, ha az építési beruházáshoz kiemelt nemzeti vagy befektetésösztönzési érdek fűződik, illetve, ha a beruházás ezáltal alacsonyabb mértékű központi költségvetési forrás felhasználásával megvalósítható, kiemelve ezzel a jelen háborús időszakban különösen fontos költségvetési takarékossági célt. A miniszter e feltételek fennállása esetén sem térhet el a teljes törvénytől - szemben a Kormánnyal.

A miniszter álláspontja szerint a törvény megjelölt részei a jogalkotási követelménynek eleget tesznek, mivel a sarkalatos tárgykör alapvető anyagi jogi szabályai a törvényben kerültek meghatározásra, az indítványban kifogásolt szabályok felhatalmazó rendelkezések, amelyek pontosan kijelölik a származékos jogalkotás kereteit oly módon, hogy az összhangban álljon az Alaptörvény sarkalatossági követelményével.

Amennyiben a törvény 4. § (3) bekezdésének alkotmányossága megkérdőjelezhető, úgy az Alaptörvénnyel nem lehet összhangban a Beruházási törvény 4. § (2) bekezdése sem. A fentiek miatt a miniszter kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a köztársasági elnök alkotmányossági kifogásait a törvény 4. § (2) bekezdése tekintetében is értékelje.

A nyilatkozatban a nemzeti vagyonra, illetve állami beruházások megvalósítására vonatkozó törvényi szabályok példaként szerepeltek, mint amelyek szintén lehetőséget teremtenek a törvényi szinten elhelyezkedő normáktól való eltérésre alacsonyabb norma megalkotása révén. Lázár János jelezte, hogy jelen esetben a jogalkotó egyelőre csupán a törvényi felhatalmazást alkotta meg. Annak alapján - értelemszerűen - sem a Kormány, sem a miniszter nem jártak még el. Az Alkotmánybíróságnak csak a később megalkotandó miniszteri rendelet ismeretében lesz lehetősége azt megvizsgálni, hogy az a törvény követelményeinek megfelelt-e, ezáltal a normahierarchiát sérti-e vagy sem, ezért meggyőződése szerint a felhatalmazó rendelkezés alaptörvény-ellenessége a köztársasági elnök indítványában foglaltak szerint fogalmilag is kizárt
 

Valószínűleg rekord született: az AB négy munkanapon belül döntött

Az Alkotmánybíróságnak a köztársasági elnök indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kellett határoznia [Alaptörvény 6. cikk (6) bek.]. Mi azt feltételeztük a korábbi cikkünkben, hogy az AB ügyintézése el fog húzódni, mivel az Alkotmánybíróság 2023. július 17-től augusztus 25-ig ítélkezési szünetet tart. Azzal kalkuláltunk, hogy - ugyan az ítélkezési szünet hivatalosan az ügyintézést nem érintheti, azonban – ha a taláros testület tagja szabadságon vannak, akkor valószínűleg tartani fogják magukat a maximum 30 napos határidőhöz. Erre tekintettel valamikor augusztus 10-e környékére vártuk az Alkotmánybíróság döntését.

Az alkotmányossági vétó szövege 2023. július 13-án érkezett meg az Alkotmánybírósághoz, és már július 19-én megszületett a I/1564/2023. számú határozat, vagyis a taláros testületnek elegendő volt négy munkanap ahhoz, hogy döntsön a törvényről, ráadásul úgy, hogy az alkotmánybírók valószínűleg szabadságon voltak. Azt is érdemes kiemelnünk, hogy Lázár János 2023. július 18-án készítette el a nyilatkozatát, és az még aznap meg is érkezett az AB-hez. A miniszteri nyilatkozat áttanulmányozására az AB csak pár órát fordított. Az alkotmánybírók valószínűleg tényleg a szabadságuk időtartama alatt dolgoztak, erre utal az is, hogy minden tag helyett Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke írta alá a határozatot.

Az AB Lázár János azon kérésére, hogy a törvény 4. § (2) bekezdésének alkotmánybírósági vizsgálatára is kerüljön sor, az Alkotmánybíróság megjegyezte, hogy a 4. § (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítását a köztársasági elnök nem indítványozta, ezért - az indítványhoz kötöttség okán – ezek a rendelkezések nem vizsgálhatók.
 

Az AB döntése: a törvény néhány pontja alaptörvény-ellenes

Az Alkotmánybíróság I/1564/2023. számú határozatában megállapította, hogy az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (T/3677. számú törvényjavaslat)
- 4. § (3) bekezdése,
- 16. § (1) bekezdésének „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet” szövegrésze, valamint
- az 59. § (2) bekezdés a) pontja
alaptörvény-ellenes.

Az Alkotmánybíróság lényegében elfogadta a köztársasági elnök álláspontját, és határozatában megállapította, hogy a jogalkotó a törvényben általános jellegű felhatalmazást adott a törvény szabályaitól való eltérésre.

Az AB szerint nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén engedne eltérést a törvény, így a miniszteri hatáskör teljes terjedelme és korlátai nem kellően tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők és nem kiszámíthatók.

A döntésben rögzítették, hogy a felhatalmazó jogszabály kötelező tartalmi eleme, hogy meghatározza a felhatalmazás jogosultját, a tárgyát, kereteit, terjedelmét és korlátait. E feltételeknek konkrétnak és kifejezettnek kell lenniük. A felhatalmazás nem adhat teljes döntési szabadságot, az érdemi szempontrendszereket és kereteket nélkülöző „biankó” felhatalmazás nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az ilyen felhatalmazó rendelkezés az Alaptörvénnyel ellentétes jogalkotási lehetőséget teremtenek, és ezért alaptörvény-ellenesek.

A törvény vizsgált rendelkezései a sarkalatosság jogintézményével is ellentétesek, mivel tartalmában a sarkalatos törvény alacsonyabb jogforrással történő módosítását teszik lehetővé, ezért az Alaptörvény T) cikk (4) bekezdésébe ütköznek. Lázár János nyilatkozatára úgy reagált az AB, hogy a kétharmados többségű szabályokat, garanciális rendelkezéseket esetleg lerontó, illetve azokkal ellentétes származékos jogalkotói aktusok jogrendszerben léte nem függhet az Alkotmánybíróság előtti megtámadástól: ezért e szabályok eredője, maga a generális eltérésre adott felhatalmazás sem engedhető meg.
 

Mi fog történni a törvénnyel?

Az Alkotmánybíróság a határozatát a Magyar Közlönyben is közzéteszi, azonban erre jelen cikk elkészítésének napjáig (23.07.29.) még nem került sor.

Mivel az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapított meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében köteles újratárgyalni. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a jogalkotói célt szolgáló szabályozásnak konkrét feltételeket tartalmazó felhatalmazáson, a sarkalatos törvényi tárgyköröket és az egyszerű többségű, az Országgyűlés kizárólagos törvényi szabályozásába tartozó tárgyköröket tiszteletben tartó, a speciális eljárásrend alapjait és arra vonatkozó kivételeket, eltérési lehetőségeket törvényi szinten szabályozó rendelkezéseken kell alapulnia.

A honatyák a szükséges módosításokat már csak a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakon tudják elfogadni, ezért már nem lehetséges a 2023. augusztus 1-jei hatálybalépés.

Az Alkotmánybíróság is hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök az állami építési beruházások rendszerére vonatkozó, a törvény szerinti szabályozási koncepcióját általánosságban nem sérelmezte, ezért arra nem számítunk, hogy az Országgyűlés ne fogadná el az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt. A módosított törvénybe természetesen a köztársasági elnök és az AB által kifogasolt rendelkezések már nem kerülhetnek be. Az érdekes kérdés, hogy a miniszter a törvény 4. § (2) bekezdésének – vagyis a kormányhatározattal való eltérés lehetőségének – módosítását javasolni fogja-e, tekintettel arra, hogy Lázár János álláspontja szerint az AB által kifogásolt miniszteri felhatalmazás jobban megfelel az Alaptörvény előírásainak, mint a Kormány felhatalmazása a törvénytől való eltérés lehetőségére.
 

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény(javaslat)ról szóló ÖSSZEFOGLALÓ CIKKÜNKET IDE KATTINTVA érheti el.
 

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény az Építésijog.hu következő konferenciájának egyik fő témája (MÉK 2 pont, MÜK 9 kreditpont)

 

TOVÁBBI RÉSZLETEK, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK >>

 

A képre kattintva megnézheti a konferencia beharangozó videóját (MÉK 2 pont, MÜK 9 kreditpont)

 

A részletes programban minden előadáshoz külön is talál kedvcsináló videókat, amelyekben az előadók mondják el, hogy miről lesz szó az előadásukban >>