Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

02.1. Kötelezett késedelme

Ha valaki későn teljesíti szerződésből eredő kötelezettségét, akkor is jogkövetkezményekkel kell számolnia, ha esetleg erre az esetre a szerződés nem tartalmazna rendelkezést.

1.
Mi minősül kötelezetti késedelemnek?

A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti [2013. évi V. tv. 6:153. §].

A régi Ptk. szerint a kötelezett késedelembe esik (vagyis megsérti a szerződést),
a) ha a szerződésben meghatározott teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
b) ha a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
c) ha a jogszabályban meghatározott teljesítési idő telt el;
d) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti (1959. évi IV. tv. 298. §).

2.
A kötelezett késedelmének szubjektív szankciói

a) Kártérítés

A Ptk. rögzíti, hogy a kötelezett kártérítési kötelezettsége pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárra vonatkozik. Ha a kár a késedelmi kamat mértékét nem haladja meg, a jogosultat a késedelmi kamaton felüli kártérítési összeg nem illeti meg [2013. évi V. tv. 6:154. § (3) bek.].

A kártérítés szabályait lásd: 05. A szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai

b) Kárveszélyviselés

A régi Ptk. szerint ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna (1959. évi IV. tv. 299. §).

A Ptk. a kárveszélyviselést mint szankciót már nem tartalmazza.

3.
A kötelezett késedelmének objektív szankciói

a) A teljesítés követeléséhez való jog

A jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést (1959. évi IV. tv. 300. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:153. §]. A Ptk. alapján a teljesítés követeléséhez való jog valamennyi szerződésszegési típus esetén alkalmazható, azonban a kötelezetti késedelemnél külön is rögzítették ezt a lehetőséget [2013. évi V. tv. 6:138. §].

b) Elállás

A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e – elállhat a szerződéstől.

Az elállási jog azonban csak akkor gyakorolható, ha a jogosult bizonyítja, hogy a teljesítés többé nem áll érdekében (1959. évi IV. tv. 300. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:154. § (1) bek.].

A teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítása nélkül is lehetőség van az elállásra, ha
- a szerződést a felek megállapodásánál fogva meghatározott időpontban - és nem máskor - kellett volna teljesíteni (ún. fix határidő),
- a szerződést a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban - és nem máskor - kellett volna teljesíteni,
- a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül telt el (póthatáridő) (1959. évi IV. tv. 300. § (2) bek.) [2013. évi V. tv. 6:154. § (2) bek.].

c) Késedelmi kamat

ca) A késedelmi kamat általános szabályai

Pénztartozás esetén a kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti, ezért is minősül objektív jogkövetkezménynek. A kötelezettnek a késedelembe esés időpontjától kezdődően kell fizetnie késedelmi kamatot, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt (1959. évi IV. tv. 301. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:48. § (4) bek.].

A késedelmi kamat mértéke:
- a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat (1959. évi IV. tv. 301. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:48. § (1) bek.].
- ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamat, de összesen legalább a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő összegű kamat (1959. évi IV. tv. 301. § (2) bek.) [2013. évi V. tv. 6:48. § (2) bek.].

Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamatot, ennek hiányában a pénzpiaci kamatot kell alapul venni.

A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére (1959. évi IV. tv. 301. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:48. § (3) bek.].

A Ptk. által bevezetett változások:
a) a régi Ptk. szerint a magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött késedelmi kamat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis, ilyen előírást a Ptk. nem tartalmaz (1959. évi IV. tv. 301. § (3) bek.);
b) a felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamat bíróság által történő mérséklésének lehetőségét külön nem szabályozza (1959. évi IV. tv. 301. § (4) bek.);

A régi és a Ptk. alapján is van lehetőség arra, hogy a felek szerződésükben eltérjenek a Ptk. előírásaitól.

b) Vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén a késedelmi kamat

Az Építésijog.hu Előfizetője a Fogalomtárban itt megismerheti az alábbi fogalmak meghatározását: vállalkozás, szerződő hatóság.

Ezekben az esetekben is a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – a késedelmi kamat alapja. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

A késedelmi kamat mértéke: a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke [2013. évi V. tv. 6: 155. § (1) bek.].

Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis [2013. évi V. tv. 6: 155. § (2) bek.].

Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét a Ptk-tól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére a Ptk. által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja. Szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére a Ptk. által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis [2013. évi V. tv. 6: 155. § (3) bek.].

Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékéhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles [2013. évi V. tv. 6: 155. § (4) bek.].

Az emelt mértékű késedelmi kamatot csak az állam, önkormányzat (és egyéb ún. szerződő hatóság) esetében kizárólag a polgári jogi szerződések viszonylatában lehet alkalmazni. Így például szerződésen kívüli kártérítés megállapítása esetében az állam nem köteles a jegybanki alapkamat 8 %-kal növelt mértékű késedelmi kamatot fizetni.