15. Szabálytalan építési vagy bontási tevékenységek
Szerző: 
Építésijog.hu
Utolsó frissítés: 2017.02.13. 15:38
Közzétéve: 2010.08.02. 19:40
Az Építési törvényt módosító 2012. évi CLVII. törvény vállalkozott arra, hogy meghatározza pontosan, hogy mit kell szabálytalan építési tevékenységnek minősíteni. Korábban a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainál volt meghatározva az engedély nélküli vagy attól eltérő építés jogkövetkezménye, azonban a jogszabályok az építkezés szereplőinek jogosultságával és a tevékenységük minőségével kapcsolatos fogalmi elemeket nem tartalmaztak. A szabálytalan építési tevékenységek fogalmát a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2016. január 1. napjától az egyszerű bejelentés nélkül vagy ettől eltérő építési tevékenység is jogszerűtlennek minősül.
Szabálytalan tevékenységek
|
Szabálytalan tevékenység megnevezése |
Szabálytalan tevékenységet végzők lehetséges személyi köre |
Jogkövetkezmény |
|
Jogszerűtlen |
Építtető (ingatlan tulajdonosa) |
Építésügyi hatóság: |
|
Jogosulatlan |
- Településtervezési tevékenység
|
Építésügyi hatóság: |
|
Szakszerűtlen |
- Építtető (ingatlan tulajdonosa)
|
Építésügyi hatóság: |
Jogszerűtlen tevékenység az építési tevékenység[3], ha
a) a jogszabály alapján hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet
aa) engedély vagy tudomásulvétel nélkül végzik,
ab) az engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően végzik,
ac) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, vagy
ad) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik;
b) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet[4]
ba) bejelentés nélkül, vagy
bb) bejelentéssel, de a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladva végzik[5],
c) ahhoz jogszabály alapján építési napló vezetése szükséges és a tevékenységet építési napló hiányában végzik [6] [1997. évi LXXVIII. tv. 48. § (2) bek.].
Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel [1997. évi LXXVIII. tv. 48. § (3) bek.].
Jogosulatlan tevékenység:
a) a nem megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel végzett tevékenység;
b) a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal;
c) a vállalkozó kivitelező kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság felfüggesztésének időtartama alatt folytatott kivitelezési tevékenység [7] [1997. évi LXXVIII. tv. 48. § (4) bek.].
Szakszerűtlen tevékenység:
a) azt – az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó építési tevékenység kivételével - a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények megsértésével végzik,
b) az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó építési tevékenységet a „csonka HÉSZ” rendelkezéseitől eltérően végzik;
c) az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy
d) a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez [1997. évi LXXVIII. tv. 48. § (5) bek.].
___________________________________________________________________________
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az ÉpítésiJog.hu portálon elérhető az oldalon a Bírságkalkulátor, mellyel pontosan ki lehet számítani egy-egy adott esetre az építésügyi bírságot. A számítás az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján történik.
A Bírságkalkulátor használatát bemutató oktatófilm ide kattintva megtekinthető.
[1] Az energetikai tanúsítói tevékenység nem szerepel a jogosulatlanul végezhető tevékenységek között [1997. évi LXXVIII. tv. 38/C. §, 48. § (4) bek.].
[2] A Kivitelezési kódexben található meghatározás 2014.01.01. napjától hatályát vesztette, vagyis ezt követően nincs jogszabályi követelménye a beruházás-lebonyolítói tevékenységnek (191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 8. § (1) bek.; hatályon kívül helyezte: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 55. § g) pont gc) alpont).
[3] A 2015. évi CCXII. törvény 7. § c) pont ca) alpontja egészítette ki a jogszerűtlen tevékenység fogalmát az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységekkel (Hatály: 2016.01.01.).
[5] Az Étv. módosítás 2017. január 1. napjától kivette a jogszerűtlen építési tevékenységek közül a bejelentéstől eltérő építéseket, illetve ezen túl csak az minősülhet jogszerűtlennek, ha az építés meghaladná a 300 m2 összes hasznos alapterületet. Lásd: 2017-ben már a lakóépület bővítése is egyszerű bejelentés alapján történik
[6] A 2016. január 1. napjától hatályos változásról szóló tájékoztatót lásd: Építési napló vezetése nélküli kivitelezés miatt építésügyi bírság (is) kiszabható
[7] A 2013. évi XXXIV. törvény 23. § (9) bekezdés d) pontja, 2013. április 5-i hatállyal iktatta be a felfüggesztés időtartama alatt folytatott kivitelezési tevékenységet mint jogosulatlan tevékenységet.
