Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

18. Semmisség

A törvény semmisségi okként határozza meg a legsúlyosabb jogszabálysértéseket. Az ilyen jogszabálysértéseket tartalmazó hatósági döntések joghatás kiváltására alkalmatlanok, azokat – bizonyos kivételektől eltekintve – meg kell semmisíteni.

A jogorvoslati eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha
- a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt,
- az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe, kivéve, ha a hatóság a 22. § (3) bekezdése szerint járt el,
- a határozatot a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,
- a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,
- a döntést hozó testületi szerv nem volt jogszabályszerűen megalakítva, nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány,
- a döntés tartalma a 109. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel ellentétes,
- törvény valamely meghatározott forma mellőzését, illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést semmisségi okká minősített [2004. évi CXL. tv. 121. § (1)-(2) bek.].

 A döntés főszabály szerint semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha
- az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés jogerőre emelkedése óta három év eltelt;
- kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt [2004. évi CXL. tv. 121. § (4) bek.].

A döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető, ha közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta feltéve, hogy az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint [2004. évi CXL. tv. 121. § (5) bek.].