08. Kezesség

Szerző: Építésijog.hu

Közzétéve: 2008.09.09. 17:52 | Utolsó frissítés: 2014.04.23. 14:14

Olvasási idő: 13 perc
kezességegyszerű és a készfizető kezességkezes felelősségeFizetőKonferenciák
Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született. A jogszabály-változásokról tájékoztató cikkeinkben található információk értelemszerűen a publikálás, illetve a frissítés időpontjában érvényesek.

A kezesség lényege, hogy a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség fogalma mellett a legfontosabb ismernünk a különbséget a sortartásos (egyszerű) kezesség és a készfizető kezesség között.
 



1.
A kezesség fogalma

Kezesség: kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.
A szerződést írásba kell foglalni [2013. évi V. tv. 6:416. §; 1959. évi IV. tv. 272. §].

Az új Ptk. miniszteri indokolása (a továbbiakban: Indokolás) is fontosnak tartja kiemelni, hogy kezességet nemcsak egy meghatározott kötelezettségért lehet vállalni, hanem meghatározott kötelezett meghatározott jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségének biztosítására, illetve a kötelezett és a jogosult között fennálló, meghatározott jogviszony alapján fennálló összes kötelezettség biztosítására is (általános vagy globális kezesség).

De csak olyan követelés biztosítható kezességgel, amely esetén
- a kötelezettségnek pénzszolgáltatásra irányul, vagy legalábbis pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír (például a házassági ígéret nem biztosítható kezességgel);
- a biztosított követelésnek meghatározottnak, vagy legalábbis meghatározhatónak kell lennie.

2.
A kezesség létrejötte

 
a) Szerződéssel
 
A kezességi szerződés a kezes és a jogosult között jön létre. A kötelezett és a kezes közötti megállapodás alapján nem jön létre kezesség, ilyen szerződés alapján a kezestől a kötelezett csak azt követelheti, hogy
- a jogosulttal kössön kezességi szerződést vagy – ennek hiányában –,
- amikor neki teljesítenie kellene, akkor helyette teljesítsen a jogosult részére, vagy segítse elő a teljesítést.
 

A kezességi szerződés alanyai a kezes és a jogosult (a kötelezett tehát nem alanya).

Fontos, hogy a kezes egész vagyonával felel más kötelezettsége teljesítésének elmulasztásáért.

b) Jogszabály alapján
 
A jogszabály alapján fennálló kezességre a kezességi szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni [2013. évi V. tv. 6:429. §].

Példák:
A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek [1994. évi LIII. tv. 79. §].
 
Ha a részvényes az ideiglenes részvényt másra átruházza, a részvénytársasággal szemben az általa átvenni vállalt vagy jegyzett részvényekre teljesítendő vagyoni hozzájárulásából eredő tartozásáért készfizető kezesként felel [2013. évi V. tv. 3:244. § (2) bek.].

Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős. Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megnevezi. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel [2013. évi V. tv. 6:561. §].

3.
A kezesség járulékossága

A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is [2013. évi V. tv. 6:417. § (1) bek.; 1959. évi IV. tv. 273. §].

Az indokolás kiemeli, hogy eltérő rendelkezés hiányában a kezesség az egész kötelezettséget biztosítja.
A kezesi kötelezettség mértéke például akkor térhet el, ha a kezes csak a biztosított kötelezettség meghatározott részéért, vagy csak egy meghatározott értékhatárig vállalt kötelezettséget.

Az új. Ptk. a régi Ptk.-hoz képest jóval részletesebben szabályozza a kezes beszámítási jogát és az általa előterjeszthető kifogásokat.
A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata [2013. évi V. tv. 6:417. § (2) bek.].
De, ahogy arra az Indokolás is utal, nem hivatkozhat [...] a kezes olyan kifogásokra, amelyek őt a főkötelezettel szemben illetik meg, például hogy a főkötelezett a kezességért kikötött ellenszolgáltatást nem teljesítette.

Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni [2013. évi V. tv. 6:417. § (3) bek.]. Ennek a biztosított követelés elévülése, illetve az elévült követelésért vállalt kezesség esetén van nagy gyakorlati jelentősége.

A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre [2013. évi V. tv. 6:417. § (4) bek.].

A kezes a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre eredménytelenül szólította fel [2013. évi V. tv. 6:417. § (5) bek.].

4.
A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség

A jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére [2013. évi V. tv. 6:418. § (1) bek.].

Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt [2013. évi V. tv. 6:418. § (2) bek.].

Ez a kötelezettség a fentiek szerint a jogosultat késedelem nélkül terheli. A jogosult késedelme esetén a késedelemmel összefüggő többletszolgáltatás, illetve a késedelem miatt a kötelezettől behajthatatlannál való kötelezettségrész erejéig a kezes szabadul a kötelemből [2013. évi V. tv. 6:426. §].

5.
A sortartás kifogása

A kezesség egyik fajtája az egyszerű vagy sortartásos kezesség.
A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.
A gyakorlatban a jogosult a fizetési felszólításhoz köteles csatolni azokat az okiratokat, amelyek a behajtás eredménytelenségét igazolják.
Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja [2013. évi V. tv. 6:419. §; 1959. évi IV. tv. 274. § (1) bek.].
Az együttes perlés esetén a kezes feltételes marasztalására kerül sor, és ez csak akkor realizálódik, ha a főkötelezett vagyonán a behajtás sikertelen marad.

6.
Készfizető kezesség

A kezesség másik fajtája a készfizető kezesség.
Az új Ptk. készfizető kezességre vonatkozó szabályozása jelentősen eltér a régi Ptk. szabályozásától. Az Indokolás az eltérés indokait az alábbiak szerint foglalja össze: a régi Ptk. három kivételt ismer a sortartásos kezesség főszabálya alól: ha a felek készfizető kezességben állapodtak meg, a kezességet kár megtérítéséért vállalták, a kezességet bank vállalta. Az első eset szabályozása a szabály diszpozitív jellegére tekintettel szükségtelen, ezért azt az új Ptk. elhagyja. A bankkezességet az új Ptk. a felek eltérő megállapodásának hiányában nem teszi készfizetővé. A kártalanítási kezesség szabályára az új Ptk. pedig a régi Ptk.-tól részben eltérő szabályt ad.

Az új Ptk. tehát három új készfizető kezességi esetet szabályoz, ennek megfelelően a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha

a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült (vagyis ha a kötelezettnek ismert, belföldön végrehajtás alá vonható vagyona nincs, és olyan külföldi országba távozik, ahol a végrehajtás megindítása nehézségekbe ütközik);

b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést (ekkor ugyanis  általában újabb végrehajtási eljárás megindításának sem lenne értelme);

c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult (ez a harmadikként szabályozott eset az Indokolás szerint az elmúlt években kialakult jogértelmezési vitákat kívánja eldönteni, mivel a Cstv. nem kezeli, hogy mi történik abban az esetben, ha a kötelezett a csődeljárásban fizetési haladékot kap (vagy ellene felszámolást rendelnek el), az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy ezekben az esetekben is készfizetővé alakul a kezesség, azaz a hitelező a kezestől követelhet megtérítést, függetlenül a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás kimenetelétől) [2013. évi V. tv. 6:420. §; 1959. évi IV. tv. 274. § (2) bek.].

7.
Kártalanító kezesség

Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést [2013. évi V. tv. 6:421. §].

Az Indokolásból is kitűnően a kártalanító kezesség - abban különbözik a sortartási kifogásra vonatkozó szabálytól, hogy a jogosult a kártalanító kezest joghatályosan fel sem szólíthatja a teljesítésre azelőtt, hogy eredménytelen végrehajtást vezetett volna a kötelezett vagyonára. Míg tehát a sortartás kifogásának előterjesztése a kezes döntése, akinek választásához - ha perlésre kerül sor - a bíróság is kötve van, addig a kártalanító kezes perlése esetén a bíróság hivatalból veszi figyelembe azt, hogy a jogosult nem vezetett végrehajtást a kötelezett vagyonára, vagy az még folyamatban van. A kártalanító kezes és a kötelezett együttes perlése is kizárt.

8.
A kezes teljesítése

A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre [2013. évi V. tv. 6:422. § (1) bek.].
A kezes akkor is jogosult teljesíteni, ha arra a jogosult nem szólította fel, de más módon tudomást szerez arról, hogy a kötelezett a biztosított kötelezettséget nem teljesítette [2013. évi V. tv. 6:57. § (1) bek.].

A kezes köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről [2013. évi V. tv. 6:422. § (2) bek.]. Így értesülhet a jogosult arról, hogy a kötelezett szerint mennyivel tartozik, illetve milyen kifogásokat hozhat fel és milyen ellenköveteléseket számíthat be.

A kezes késedelem nélkül köteles
- a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet késedelem nélkül értesíteni; vagy
- a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat késedelem nélkül értesíteni [2013. évi V. tv. 6:422. § (3) bek.].

A kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges [2013. évi V. tv. 6:422. § (4) bek.; 1959. évi IV. tv. 276. § (1) bek.].

9.
Az alkezes teljesítése

Ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy kielégíti a jogosult követelését, a követelés erejéig mindazon jogokat is érvényesítheti, amelyeket a kezes érvényesíthetett volna, ha a jogosult követelését kielégíti [2013. évi V. tv. 6:423. §].

Fontos, hogy az alkezes nem tévesztendő össze azzal a kezessel, aki a kezessel együtt vállalt kezességet a kötelezett tartozásáért. Az alkezes ugyanis a kötelezett tartozásáért csak közvetetten - a kezes teljesítésének elmaradása esetén - felel, így az alkezessel szembeni igényérvényesítéshez a kezest előbb fel kell szólítani, míg a kezessel együtt kötelezettséget vállalók esetében erre nincs szükség. Az alkezest egyébként ugyanúgy megilletheti a sortartás kifogása, mint a kezest; az alkezes a teljesítést az általa biztosított kezestől való behajtás eredménytelen megkísérlésének igazolásáig tagadhatja meg.

10.
A határozott időre vállalt kezesség

Határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a határozott idő letelte után a kezes szabadul a kötelezettség alól [2013. évi V. tv. 6:424. §].

11.
A határozatlan időre vállalt kezesség felmondása

Ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést [2013. évi V. tv. 6:425. §].

12.
A kezes szabadulása a kötelemből

Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna [2013. évi V. tv. 6:426. §; 1959. évi IV. tv. 276. § (2) bek.].
Ez abból következik, hogy a kezes helyzete rosszabbá nem válhat, mint amilyen a kezesség elvállalásakor volt.
A kezes nem szabadul a felelősségtől, ha a jogosult olyan jogról mond le, amely a követelés kielégítése esetén nem száll át a kezesre.

13.
Több kezes

Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen állnak helyt a jogosulttal szemben [2013. évi V. tv. 6:427. § (1) bek.].
A teljesítésre felszólított kezes tehát - még ha egyébként meg is illeti a sortartás kifogása - nem tagadhatja meg a teljesítést azon az alapon, hogy a követelés behajtható azoktól a kezesektől, akik nála korábban vállalták a kezességet.

Ha több kezes:
- egymásra tekintet nélkül vállal kezességet, egymás közötti viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben terheli őket, amilyen sorrendben elvállalták a kezességet. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartás kifogásával élhetett, e kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet [2013. évi V. tv. 6:427. § (2) bek.];
- egymásra tekintettel vállal kezességet, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni [2013. évi V. tv. 6:427. § (3) bek.; 1959. évi IV. tv. 274-275. §§].

Ha ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettől eltérő személy által alapított zálogjog is biztosítja, a kezes és a zálogkötelezett helytállására és egymás közötti viszonyukra a több kezesre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni [2013. évi V. tv. 6:428. §].

14.
Fogyasztó által vállalt kezesség

Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni
- a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és
- a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról (ennek a kockázat jellegére és előre látható mértékére is ki kell terjednie) [2013. évi V. tv. 6:430. § (1) bek.].
Ha a jogosult nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni [2013. évi V. tv. 6:430. § (2) bek.].

Fontos, hogy ennek a kötelezettségnek a jogosult kizárólag a szerződés megkötését megelőzően tehet eleget, mert csak így tud a fogyasztó megalapozottan dönteni a kezességvállalásról.

Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért [2013. évi V. tv. 6:430. § (3) bek.]. Ha tehát a szerződésben nem határozták meg a keretösszeget, a szerződés semmis.

A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja [2013. évi V. tv. 6:430. § (5) bek.].

Érintett jogszabályok:
2013. évi V. tv.; 1994. évi LIII. tv.; 1959. évi IV. tv.

Építésijog.hu 2025 - Minden, amit a TÉKA szabályairól tudni kell

Konferencia 2025. június 12-én, személyes és online részvételi lehetőséggel

A TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 2025. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseinek nagy részét ténylegesen 2025. július 1-től kell alkalmazni. Az Építésijog.hu konferenciája lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átlássák, júliustól mit kell másképpen csinálniuk, mennyiben változnak meg a munkájuk keretei.
Helyszín: AVKF Budapesti Campus
Online részvétel: https://epitesijog.hu/tanfolyam/268
Időpont: 2025. június 12., 10.00 órától (regisztráció 9.30-tól). Az előadásokról készült videófelvételeket június 30-ig meg lehet tekinteni.

Hasznos segédanyagok 

National Fire Protection Regulation in Hungary

National Fire Protection Regulation in Hungary

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva.

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Az Építésijog.hu szerzői által összeállított szerződésminta az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapj...

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Kivitelezési szerződésminta – felújításokhoz

Az Építésijog.hu által összeállított kivitelezési szerződésminta a lakóház-felújításokra, valamint a bővítésse...

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Az Építésijog.hu portálon elérhető szerződésminta hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz...

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésmintát az Építésijog.hu portálról tölth...