Műemlékké nyilvánították a „magyar Maginot-vonal” hadi építményeit

A Miniszterelnökséget vezető miniszter döntése alapján műemlék lett egyebek mellett a debreceni egyetemi református templomépület és a II. világháborút követően épített hadi építmények, illetve a tiszadobi Andrássy-kastély egykori parkjával tovább nőtt a történeti kertek száma. Ugyanezen, 2018. december 25. napjától hatályos jogszabály szüntette meg a Bem téri Radetzky-laktanya műemléki védettségét is.

Magyar Közlöny: 2018. évi 201. szám
Érintett jogszabály: 15/2018. (XII. 17.) MvM rendelet
Új és módosító jogszabály: 70/2013. (XII. 16.) BM rendelet, 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet
Hatályos: 2018. december 25.

 

Műemlék a „magyar Maginot-vonal”

Az ún. déli védelmi rendszert az 1950-es években építették, de a Múlt-kor cikke szerint a „kiépítésének célkitűzései alig háromnegyed részben valósultak meg, mire a munkálatokat 1955 tavaszán leállították”. A „Rákosi-vonalnak” is nevezett erődrendszer védvonalának és állásainak, az egykori védelmi jellegű "államerődítés" részét képező műtárgyaknak a magyar vonatkozású hadtörténelmi, építész-építészettörténeti és társadalomtörténeti emlékként történő megőrzése érdekében a Miniszterelnökséget vezető miniszter a műemlékké nyilvánítás mellett döntött. A védelem alá kerülő egyes hadi építmények Kisszállás, Tompa és Kelebia külterületén találhatóak [15/2018. (XII. 17.) MvM rend. 3. §].

A delmagyar.hu képekkel is illusztrált cikke szerint a „védvonal majd 630 kilométeren húzódott az ország déli határvidékén, Szegedtől az Őrségig, Algyő és Lenti között”.

 

Védetté vált bánya, templom és kastélykert

Ajka és Úrkút egykori mangánércbánya épületegyüttesének, valamint egyes épületgépészeti berendezések megőrzése, ipartörténeti értékeinek fokozott védelme érdekében több épületet nyilvánítottak műemlékké (Az Úrkúti Mangánércbánya történetéről itt olvashat). A jogszabály alapján az 1939 és 1941 között Borsos József tervei szerint épült debreceni egyetemi református templomépület is műemlék lett [15/2018. (XII. 17.) MvM rend. 1-2. §].

Műemlék nem csak építmény lehet. A történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemléki értékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park [2001. évi LXIV. tv. 36. § (1)-(2) bek.]. A tiszadobi Andrássy-kastély egykori parkja hazánk egyik legjelentősebb historizáló kertje, ezért indokolt a történeti kertté nyilvánítása. A védetté nyilvánítást követően megvalósulhat a kastélypark egykori kiterjedése szerinti egységben kezelése és az egykori látvány és térszerkezet visszaállítása [15/2018. (XII. 17.) MvM rend. 4. §]. Az angolkert szépen gondozott és nyírt bukszuslabirintusa az országban egyedülálló.
 

2018. decemberétől nem védendő a Radetzky-laktanya

Az MvM rendeletben a védetté nyilvánítások mellett ennek megszüntetéséről is találhatunk döntéseket. Több esetben a jogszabály csak technikai jellegű, mivel már korábban megvalósult olyan telekalakításokat követően rögzítette a védettség megszüntetését, amely ingatlanokon nem található műemléki érték (pl. dabasi Halász kúria vagy a tolmácsi Szentiványi kastély körüli telkek), vagy éppen az épület elpusztulása miatt konstatálta a tényt (pl. egy kutasi istálló tekintetében) [15/2018. (XII. 17.) MvM rend. 3. §].

A Radetzky-laktanya más helyzetben van, mivel itt áll még az épület jelentős része. Az utóbbi években heves szakmai vitákat váltott ki, és jogvitákat generált az épület sorsa. Az index.hu cikke szerint „az eredeti épület nagyjából mindent végigélt, amit a XX. században lehetett, de a története még régebbre nyúlik vissza. 1840-ben egy klasszicista stílusú gabonatároló raktárat (magtárat) húztak itt fel, amit aztán 1897-ben Benedicty József tervei alapján kaszárnyává építettek át, ekkor kapta a Radetzky-laktanya nevet. Az épületet az első világháború alatt hadikórházként használták, az 1944-es német megszálláskor a Gestapo sajátította ki, majd a nyilaskeresztes párt Halálfejes Légiójának bázisa lett, később az ÁVH, majd a Munkásőrség vette birtokba, 1956-ban a forradalom egyik kiindulópontja lett, a rendszerváltás után pedig az MDF székházaként működött.”

A Radetzky-laktanya helyzetéről a Budapest Városvédő Egyesület oldalán is találhatnak egy cikket.

A jogszabály szerint a belterület 13507/3 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségének megszüntetésére azért került sor, mert az épület a műemlékké nyilvánítás szakmai ismérveinek a továbbiakban nem felel meg [15/2018. (XII. 17.) MvM rend. 3. §].