Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Kevesebb munka végezhető felelős műszaki vezető irányítása nélkül

A kivitelezéshez kapcsolódóan 2017. január óta a jogszabályokban átfogó változások nem voltak. Hosszú szünet után megjelent egy, az Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet”, amely a Kivitelezési kódexben és egyéb a kivitelezéshez kapcsolódó rendeletekben is kisebb változásokat hozott. Folytatódott a 2016. július 1. napján megkezdett koncepcióváltás, amely a kivitelezési dokumentációhoz nem kötött építési tevékenységek végzésével váltja ki az építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenységeket. 2019. februárjától a saját részre történő kivitelezés szabályai is módosultak.

Magyar Közlöny: 2019. évi 19. szám
Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 13/2019. (II. 11.) Korm. rendelet
Hatályos: 2019. február 12.

 

A koncepcióváltás folytatása a kivitelezési dokumentáció szabályaiban

A Kivitelezési kódex  2016. június 14-től hatályos szabályozása szerint építési naplót abban az esetben kell vezetni, ha az építési tevékenység végzéséhez kivitelezési dokumentációt kell készíteni (Lásd: A Kivitelezési kódex 2016. június 14-i változásai a „salátarendelet” alapján) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) bek. - 2016.06.14-től hatályos állapota]

Az építési napló vezetésén kívül a mostani módosítás szerint a kivitelezési dokumentáció alapján végezhető tevékenységek egy kalap alá kerültek az építési engedélyhez és az egyszerű bejelentéshez kötött lakóépületekkel. A rendelet módosítása két területet érint:
- felelős műszaki vezető irányítása nélkül végezhető építési tevékenységek,
- saját részre történő kivitelezés.

 

Felelős műszaki vezető irányítása nélkül végezhető építési tevékenységek köre szűkült

Az új szabályozás szerint bővült azon építési tevékenységek köre, amelyek felelős műszaki vezető irányítása mellett végezhetők. Korábban az építőipari kivitelezési tevékenységet az építési szakmunka jellegének megfelelő szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhetett, ha az építési tevékenység építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti lakóépület egyszerű bejelentéshez nem kötött volt.

A módosulás után csak a kivitelezési dokumentáció nélkül végezhető építési tevékenységek nem igénylik a felelős műszaki vezető irányítását [13/2019. (II. 11.) Korm. rend. 11. § b) pont; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (8) bek.].

A legfontosabb olyan munkák, amelyekhez 2019.02.12-től felelős műszaki vezető irányítása kell, de nem építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek:

a) az az építési tevékenység - ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet -, amely esetében
aa) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,
bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
ac) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,
ad) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,
be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,
af) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni,
ag) a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem „A
ah) az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak, valamint
b) az építmény bontása, ha
ba) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
bb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (1) bek.], valamint az
c) az épületgépészeti kivitelezés,
d) az épületvillamossági kivitelezés [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (2) bek. c)-d) pont].

Felhívjuk a figyelmet, hogy az adott tevékenység elvégzéséhez a felelős műszaki vezetőnek megfelelő jogosultsággal kell rendelkeznie.

A szabályozásból elméletileg következik például az is, hogy amennyiben a telken belüli „gáztervet” kivitelezési dokumentációnak tekintjük (megfelel 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (2) bek. szerinti definíciónak), a továbbiakban a gázvezeték építése, bármilyen átalakítása is felelős műszaki vezető irányítása mellett végezhető. Nyilván az élet majd kialakít az ilyen közművekkel kapcsolatos munkákra egy gyakorlatot, amelyet a szolgáltatók megkövetelnek.
 

Saját részre történő kivitelezés

A fentiekben ismertetett koncepciónak megfelelően a saját részre végzett munkák feltételrendszere is módosult. Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció, vagy a kivitelezési dokumentációhoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetében a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével [13/2019. (II. 11.) Korm. rend. 8. §; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (6) bek.].

 

Példa: ha egyszerű bejelentéssel építem a lakóépületemet a ”spájzom” magam is kimeszelhetem a vállalkozó kivitelező felügyeletével. Ha kész lett a lakóépület (e-építési napló készenlétbe helyezés megszüntetve), akkor már a következő meszelést egyedül is elvégezhetem.

Továbbra sem rendezett a szakképesítéssel rendelkezők saját munkájának mikéntje, ők ugyanis vállalkozó kivitelezői tevékenységre jellemzően nem jogosultak (nincs MKIK regisztrációjuk), de minden egyéb feltételnek megfelelnek ahhoz, hogy jóváhagyás és felügyelet nélkül dolgozhassanak, gyakran még felelős műszaki vezetői jogosultsággal is rendelkeznek.

 

A 2019. februári építési jogi változások jelentőségére való tekintettel a 2019. FEBRUÁR 26-i rendezvényünkön is kitérünk az új előírásokra, és a szakmai konzultáció alkalmával a résztvevők a változásokkal kapcsolatosan is kérdezhetik a szakmai cikkek szerzőjét (Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő).

Építőipari jogviták II. – Az igényérvényesítés lehetséges és hatékony eszközei

Reménytelen lenne a vitatott követelések érvényesítése az építőiparban? Törvényen kívüli eszközökben senki ne gondolkodjon! Érdemes tudni, hogy az évekig húzódó pereskedés mellett - vagy éppen helyette – más megoldások is vannak. A gyakorlatot és a jogszabályokat is alaposan ismerő szakértőink segítségével fél nap alatt alaposan körüljárjuk a kérdést, hogy Ön is tisztában legyen a valós lehetőségekkel. Küldje el nekünk a kérdéseit előre, hogy előadóink ezekből is fel tudjanak készülni!

 

IDŐPONT: 2019. február 26., 14:00 órától 18:55-ig

HELYSZÍN: AVKF Budapesti Campus, 1201 Budapest, Török Flóris utca 227-229., földszinti nagyelőadó (színvonalas oktatási épület, ingyenes és kényelmes parkolási lehetőség!)

ÉPÍTÉSZKAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 2 pont (MÉK 2019/15)

A RÉSZLETES PROGRAM, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETŐK >>