Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A Kivitelezési kódex 2016. június 14-i változásai a „salátarendelet” alapján

A 2016. május 13. napjától hatályos Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb-nagyobb változásokat hozott. Az Étv. felhatalmazása alapján 2016. június 14-i hatállyal megfogalmazásra került, hogy mikor és milyen kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely esetekben kell építési naplót vezetni. A „kaláka” építés fogalma is szabályozott lett. Maradt viszont nyitott kérdés is: van-e még felelős műszaki vezetői nyilatkozat?
 

Magyar Közlöny: 2016. évi 84. szám
Érintett jogszabály: 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
Hatályos: 2016. június 14.

1.
A kivitelezési dokumentáció újraértelmezése

Az Étv. 2016. május 13-ig hatályos szabályozása szerint építési tevékenységet végezni - ha az Étv. vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a jogerős építésügyi hatósági engedélynek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően szabad (lásd: a 1997. évi LXXVIII. tv. 38. § (1) bekezdés 2016.05.13-ig hatályos szövege).

Az Étv. 2016.05.13-tól hatályos szövege szerint megfordul a sorrend, elsődleges lett a kivitelezési dokumentáció [1997. évi LXXVIII. tv. 38. § (1) bek.]. A Kivitelezési kódex már lassan egy évtizede (2007 óta) ezt az elvet határozta meg. Az új elv rögzítése azért is indokolt volt az Étv.-ben, mert a gyakran méltatlanul hanyagolt sajátos építményfajták tekintetében mindig nagyobb szerepe volt és van a kivitelezési dokumentációnak az engedélyezési dokumentációhoz képest.

A Kivitelezési kódex az Étv. felhatalmazása alapján meghatározza, mely esetekben kell kivitelezési dokumentáció [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) bek.]:
Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető:
a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
b) az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység, valamint
c) az építmény bontása, ha
ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
cb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert.

Az itt megfogalmazott esetekben a tartalmi és formai követelményeket a Kivitelezési kódex 1. melléklete tartalmazza szakágankénti bontásban. Továbbra is megmaradt az a könnyítés, hogy az ún. „Alapesetben” a kivitelezési dokumentáció az engedélyezési dokumentációból áll, kiegészítve a költségvetési kiírással és a biztonság és egészségvédelmi tervvel. Az „Alapeset” és a részlettervek kritériumai sem változtak [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (3)-(4) bek.].

Más szabályozás vonatkozik az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek egyszerűsített kivitelezési dokumentációjára. Ennek részleteit a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, valamint a kamarai szabályzatok tartalmazzák, a részleteket lásd itt.

Lásd még: Kötelező tervezői művezetés és kivitelezési dokumentáció

2.
Az építési napló

Az építési napló vezetési kötelezettség a változás után a kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettséghez kötött. Ez bővülést jelent a korábbi szabályozáshoz képest, mert korábban a kötelezettség az építésügyi hatósági engedélyhez, tudomásulvételhez, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységek esetében volt előírás. Összevetve az 1. pontban írtakkal további építési napló vezetési kötelezettség áll fenn:
- az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység, valamint
- az építmény kivitelezési dokumentációhoz kötött bontása esetén is [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.]

Az építési naplót a jogszabályi előírásoknak megfelelően elektronikusan kell vezetni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. § (3) bek.]. Az e-építési napló alapján értesülnek a hatóságok a megkezdett – nem építésügyi hatósági engedélyhez kötött – építési tevékenységekről. Ez alapján ellenőrzik a bontások jogszerűségét, az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek szabályosságát. A munkaterület átadás-átvétel időpontja is elektronikusan rögzítésre kerül, így megváltoztathatatlanul bizonyító erejű lesz a kivitelezés megkezdésének időpontja, amely az építési engedély hatályát egyértelműen meghatározza. Hasonlóképpen pontos időpont határozható meg az építési naplóból az egyszerű bejelentés megtételére, amely időponttól pontosan kiszámítható a lakóépület befejezésekor a hatósági bizonyítványért fizetendő illeték.

Az építési napló megnövekedett szerepe miatt annak hiánya jelentősen szankcionálható. Egyrészről a kivitelezés azonnali leállításával, amely az építtetőknek és kivitelezőknek közvetett anyagi hátrányt okoz, másrésztől hiánya miatt akár több milliós építésügyi és e mellett építésfelügyeleti bírságot is ki kell szabniuk a hatóságoknak (pl. az építésügyi bírság mértéke az építmény számított értékének 20 %-a, ami egy 300 m²-es lakóház esetén 8,5 mFt az építtetőre).

3.
Az építési tábla

Az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépület építése esetén - a számított építményérték mértékére való tekintet nélkül - az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni
a) az építtető nevét, megnevezését,
b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját,
c) a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát,
d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését,
e) a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését.
[191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. § (7) bek.]

Ha a szomszéd nem ügyfél az ilyen építkezések előkészítésénél, legalább az építési tábla elolvasása után tudhatja, hogy mi épül a mellette lévő telken.

A korábbi kötelezettség változatlanul maradt: az 50 mFt számított építményérték feletti, építési engedélyhez kötött kivitelezések esetében kellett építési táblát kihelyezni a közterületről jól látható helyen, jogszabályban meghatározott tartalommal [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. § (6) bek.].

A tábla méretére továbbra sincs előírás, így az lehet akár bélyeg méretű, a lényeg, hogy a közterületről jól látható helyen legyen.

4.
A „kaláka” építés

Nagy várakozás előzte meg a „kaláka” jellegű építkezések újraéledését. A valóság azonban a vártnál szigorúbb szabályozást hozott. A korábbi szabályozás szerint építés-szerelési munkát kizárólag szakmunkás végezhetett. Ezen a szigorú szabályon könnyített a jogszabály alkotó.

Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett
a) építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben,
b) építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 12. § (6) bek.].

A Ket. szerinti hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; az örökbe fogadó és a nevelőszülő; az örökbe fogadott és a nevelt gyermek; a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa [2004. évi CXL. törvény 172. § h) pontja].

Két dologra fontos felhívni a figyelmet.

Az egyik, hogy bár építési szakmunkát szakirányú szakképesítés nélkül is lehet végezni, de a szakmai szabályokat be kell tartani. Példa: gázszerelést bárki elvégezhetne e jogszabály alapján, de a szakmai szabály szerint ez tevékenység engedélyhez és nyilvántartáshoz kötött [30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet - a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról].

A másik, hogy ez a könnyítés csak a saját, vagy a Ket. szerinti hozzátartozó részérére lehetséges. Egyéb esetben az építési engedélyhez kötött, vagy egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépület esetében az építőipari kivitelezési tevékenységet az építési szakmunka jellegének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányításával végezheti [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. § (8) bek.].

Lásd még: Kalákában történő építkezés hatályos szabályai

A salátarendelet részletes tartalmáról szóló tájékoztatók.

- Az építésfelügyeleti hatóság feladatainak, eljárásrendjének változásai

- Van-e még felelős műszaki vezetői nyilatkozat?