Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Módosuló és megszűnő építésügyi, építésfelügyeleti illetékek

A közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szóló 2017. évi II. törvény a cégalapítások és az állampolgári ügyintézések adminisztratív terheinek csökkentése mellett csökkentett, vagy eltörölt több építésügyi és építésfelügyeleti illetéket is. Magánszemélyek ingyen juthatnak hozzá évente két darab nem hiteles tulajdoni laphoz.

Magyar Közlöny: 2017. évi 30. szám
Módosító jogszabály: 2017. évi II. törvény
Érintett jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény, 1996. évi LXXXV. törvény, 1997. évi LXXVIII. törvény
Hatályos: 2017. március 16.

1.
Adminisztratív terhek csökkentése

A Kormány 2016. november 29. napján nyújtotta be a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szóló T/13091 számú törvényjavaslatot (a törvényjavaslat további részleteit a parlament.hu oldalon itt ismerheti meg).

Az indokolásból kiderül, hogy a törvényjavaslat előkészítése során 2016. július 11-e és augusztus 20-a között lakossági konzultáció zajlott le (összesen 244 830 db kérdőívet küldtek be), és a módosítások előkészítésére az állampolgároktól és a vállalkozásoktól érkezett javaslatok figyelembevételével került sor.

Az indoklás szerint az előterjesztés célja a közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárások során fizetendő egyes illetékek és igazgatási szolgáltatási díjak megszüntetése az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében. A jövőben nem kell fizetni például korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a betéti társaság (bt.) alapítása során illetéket és közzétételi költségtérítést sem.

A kormany.hu oldalon itt elérhető közlemény szerint az újabb bürokráciacsökkentő intézkedés a lakosságnak 400 milliós, míg a vállalkozásoknak további 1,2-1,3 milliárd forintos megtakarítást jelent.

Az alábbi tájékoztatóban kizárólag az építésügyet közvetlenül érintő változásokra térünk ki.

2.
Egységes a hatósági bizonyítványok illetéke

Az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány illetéke 20.000 forint 2017. március 15-ig, míg építésfelügyeleti hatóság részére 3.000 forint illetéket kell fizetni [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím 11. pont; 1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bek.].

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) módosításáról szóló tájékoztatónkban azt írtuk, hogy az építésügyi hatóság és az építésfelügyeleti hatóság által kiállítandó hatósági bizonyítvány illetéke egységesen 3000 forint lesz [2017. évi II. tv. 1. melléklet 4. b) pont; 1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím I. pont 11. alpont; 1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bek.]. A törvénymódosítás hatályba lépését követően – a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyeztetésére is figyelemmel – kiderült, hogy ettől eltérő értelmezést kell alkalmazni. Lásd: Hatósági bizonyítványok és használatbavételi eljárások illetéke

A hatósági bizonyítvány illetékét nem szabad összekeverni az egyszerű bejelentéssel létesített vagy bővített lakóépület befejezését igazoló hatósági bizonyítvány igazgatási szolgáltatási díjával (lásd: Lakóépület építésének, bővítésének egyszerű bejelentése (2017-01-01) című tájékoztató 5.3. pontját)

3.
Engedély alapján épített lakóépület használatbavételének illetékmentessége

Az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány változatlanul illetékmentes [1990. évi XCIII. tv. 33. § (2) bek. 43. pont].

Az Itv. 2017. március 15. napján hatályos rendelkezése szerint illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a 160 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím IV. pont b) alpont].

A 2017. évi II. törvény részben összhangba hozta az Itv. és az egyszerű bejelentés hatályára vonatkozó rendelkezéseket. 2017. március 16. napjától az engedély alapján épített, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni érte [2017. évi II. tv. 1. melléklet 4. b) pont; 1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím IV. pont b) alpont].

Érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy az Itv. az engedély alapján bővített lakóépületre nem terjesztette ki az illetékmentességet és az igazgatási szolgáltatási díj mentességet, függetlenül attól, hogy az egyszerű bejelentés hatálya már a meglévő lakóépületek bővítésére is kiterjed 2017. január 1. napjától.

Az Itv. fenti módosítása azt a kérdést is valószínűleg eldönti, hogy az építési engedély alapján épített, de már egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó épületek felépítését nem hatósági bizonyítvánnyal lehet igazolni - lásd: Az építési engedély alapján felépített 300 m2 alatti összes hasznos alapterületű lakóépület használatbavétele (2. pont)

3.
Megszűnnek az építésfelügyeleti hatóságok külön illetékei

2017. március 15 napjáig az építésfelügyeleti hatóságnál indított eljárások két külön illetékét rögzítette az Itv. Melléklete. A bontás tudomásulvételi eljárása esetén 5000 forint, míg az építésrendészeti hatósági intézkedés kezdeményezése esetén 15.000 forint illetéket kellett fizetni [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím II. pont]. A törvénymódosítás ezt a két illetéktételt is törli 2017. március 16. napjától.

A bontás tudomásulvételi eljárása esetére előírt illeték törlésének oka egyértelmű, hiszen 2016. június 14. napjától megszűnt a bontás tudomásulvételének eljárása, így az erre vonatkozó illetéktétel is szükségtelen volt [2017. évi II. tv. 1. melléklet 4. c) pont; 1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím II. pont 1. alpont].

Az építésrendészeti hatósági intézkedés kezdeményezéséért a korábbi 15.000 forint helyett az általános illetéket (3000 forint) kell majd fizetni [2017. évi II. tv. 1. melléklet 4. c) pont; 1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. cím II. pont 3. alpont; 1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bek.]. Ezeket az eljárásokat döntően a szomszédok, vagy az építkezést ellenzők indítják, és sok esetben az illeték megfizetésére való felhívás után már nem is kellett a hatóságnak megindítania az eljárást (mivel az illetéket a kezdeményező gyakran nem kívánja befizetni). Amennyiben alacsonyabb az építésrendészeti hatósági intézkedés kezdeményezéséért fizetendő illeték, ez valószínűleg az építésfelügyeleti hatóságok részére több lefolytatandó eljárást fog eredményezni.

4.
Díjmentes tulajdoni lapok

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény kiegészítése alapján természetes személy számára évente két alkalommal díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap másolatának lekérdezése (ez tulajdoni lap típus egyébként 1000 forintos költséggel kérhető le) [2017. évi II. tv. 5. § (2) bek.; 1996. évi LXXXV. tv. 31. § (2) bek.]. Ez valószínűleg a magyarorszag.hu felületének a módosítását is magával hozza majd, hiszen valamilyen módon ellenőrizni kell, hogy a felhasználó kimerítette-e már a díjmentes lehetőségeit.

5.
Olcsóbb lesz a szétaprózott termőföldek egyesítése

2017. március 16. napjától illetékmentes eljárás lesz a termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló telekalakítási eljárás [2017. évi II. tv. 1. § (2) bek.; 1990. évi XCIII. tv. 33. § (2) bek. 67. pont]. A törvény indokolása rögzíti, hogy a módosítás elősegíti a szétaprózott termőföldek egyesítését, hiszen a telekalakítási eljárás díja 12.000 – 170.000 forint közötti összeg lehet [166/2009. (XII. 9.) FVM rend. 1. §]. Ez a díj olykor a kérdéses ingatlanrész értékéhez közelítő költséget jelenthet, ezért már az eljárást sem indítják meg a tulajdonosok.

Az illetékmentesség bevezetése miatt szükséges volt az Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény) felhatalmazó rendelkezésének pontosítása is. Az agrárpolitikáért felelős miniszter - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelettel állapíthatja meg a telekalakítási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díjfizetés részletes szabályait, azonban ez a rendelet az illetékekről szóló törvény szerinti termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló eljárás díjára már nem vonatkozhat [2017. évi II. tv. 6. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (4) bek.].


Elsősorban kivitelezők, felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök számára ajánljuk KIVITELEZÉS JOGSZERŰEN 2017 című, május 4-i konferenciánkat

A félnapos konferencián és szakmai konzultáción szó lesz az Építési törvény legújabb rendelkezéseiről (melyek épp a közeljövőben, április 27-én lépnek hatályba!), az építésfelügyelet szankcionálási lehetőségeiről, az e-naplóhoz kapcsolódó aktuális problémákról, a kivitelezési dokumentáció készítésének szabályairól, valamint a kötelező fővállalkozó kivitelezői felelősségbiztosításról.

RÉSZVÉTELI DÍJAK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓ