Veszélyhelyzet - A kihirdetett veszélyhelyzetek felsorolása, veszélyhelyzeti rendelkezések (Frissítve: 2023.11.23.)

Szerző: Építésijog.hu

Közzétéve: 2023.01.08. 16:55 | Utolsó frissítés: 2024.03.24. 21:18

Olvasási idő: 6 perc
Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljáráskihirdetett veszélyhelyzetKoronavírus-járvány

 

A veszélyhelyzet Alaptörvény szerinti fogalma


Az Alaptörvény kilencedik módosításával került sor a különleges jogrend alkotmányos szabályozásának reformjára. A 2022. november 1. napjától hatályos előírások egyebek mellett pontosították a védelemmel és biztonsággal összefüggő alkotmányos kötelezettségeket, valamint a korábbi hat helyett[1] három esetkörre szűkült a különleges jogrend.

Az Alaptörvény szerinti ún. különleges jogrend esetkörei
- Hadiállapot (49. cikk)
- Szükségállapot (50. cikk)
- Veszélyhelyzet (51. cikk)

Látható, hogy a veszélyhelyzet az ún. különleges jogrendek közé tartozó olyan jogintézmény, amely nem fegyveres konfliktushoz, vagy az állam elleni fegyveres támadáshoz kapcsolódik. A veszélyhelyzet időszakára vonatkozó fontosabb szabályokat az Alaptörvény, illetve a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) tartalmazza.

Lényeges, hogy az Alaptörvény szerinti veszélyhelyzetről csak akkor beszélhetünk, ha azt a Kormány kihirdette. A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény - különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség - esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki [Magyarország Alaptörvénye 51. cikk (1) bek.].

 

A veszélyhelyzetre vonatkozó fontosabb előírások


A veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki. A Kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll (erről a felhatalmazásról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt) [Magyarország Alaptörvénye 51. cikk (2)-(4) bek.].

Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)-(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható [Magyarország Alaptörvénye 52. cikk (2) bek.].

A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg [Magyarország Alaptörvénye 52. cikk (5) bek.].

A Kormány a veszélyhelyzetet megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (4) bek.].
 

A veszélyhelyzeti rendeletalkotás


A Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1) bek.]. Ez azért lényeges, mert egyébként a Kormánynak nincs jogosultsága arra, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó témakörökben rendeletben alkosson jogszabályt.

Az Országgyűlés a Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendeletet hatályon kívül helyezheti. A hatályon kívül helyezett rendeletet a Kormány azonos tartalommal nem alkothatja meg újra, kivéve, ha azt a körülmények jelentős változása indokolja [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (3) bek.].

Fontos tudni, hogy a Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendelet a különleges jogrend megszűnésekor hatályát veszti [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (5) bek.]. Ha a Kormány a veszélyhelyzeti rendeletben foglalt előírásokat fenn kívánja tartani, és ez törvényalkotási hatáskör, akkor arra csak az Országgyűlés által elfogadott törvényben van lehetőség.

A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával, építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásulvételi és kötelezési eljárási szabályokat, a tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait a kormány külön rendeletben határozhatja meg [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bek. 10. pont].
 

Kihirdetett veszélyhelyzetek


 

 

Indok

Kezdő nap (jogszabály)

Utolsó nap (jogszabály)

Kapcsolódó Építésijog.hu tájékoztatók

Első

koronavírus-járvány (Covid-19, SARS-CoV-2)

2020.
március 11.

(40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet)


2020.
június 17.

 

(2020. évi LVII. törvény)

Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (építés) - 2020.05.18 - 2020.06.17.

 

Második

koronavírus-járvány (Covid-19, SARS-CoV-2)

2020.
november 4.

 

(478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet)

2021.
február 7.

 

(26/2021. (I. 29.) Korm. rendelet)

A 300 és 1000 négyzetméter közötti, egyszerű bejelentéses lakóépületekre vonatkozó szigorúbb előírások

Harmadik

koronavírus-járvány (Covid-19, SARS-CoV-2)

2021.
február 8.

 

(27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet)

2022.
május 31.

 

(181/2022. (V. 24.) Korm. rendelet)

2022 februárjában is meghosszabbították egyes építési engedélyek hatályát

 

Az építtető dönthet a veszélyhelyzet időtartama alatt kiadott tűzvédelmi követelmények alkalmazásáról

 

Negyedik

Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus (orosz-ukrán háború)

 


2022.
május 25.

 

 

(180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet)

2022.
november 1.

 

 

(423/2022. (X. 28.) Korm. rendelet)

 

Ötödik[2]

Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus (orosz-ukrán háború)

 

2022.
november 1.

 

 

(424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet)



2024.
május 24.

 

(479/2022. (XI. 28.) Korm. rendelet és
167/2023. (V. 11.) Korm. rendelet és
515/2023. (XI. 22.) Korm. rendelet)

 

 

 

Veszélyhelyzet esetén végzett építési tevékenység tudomásulvételi eljárás


Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) veszélyhelyzet esetén végzett építési tevékenységekre speciális előírásokat állapít meg. Az építésügyi hatóság veszélyhelyzet esetén fennmaradási engedélyezési eljárás és – ami az építtetők számára még fontosabb – építésügyi bírság kiszabása nélkül „engedélyezi” a már elkészült bontásokat, karbantartásokat, átalakításokat. A tudomásulvételi eljárás nem csak a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetek esetében kezdeményezhető.

A tudomásulvételi eljárási szabályokat 2014. március 14-ig a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályokról szóló 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet is meghatározott (részben egyébként a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályaival átfedésben). 2014. március 15. napjától kizárólag az Eljárási kódexben találhatjuk meg a veszélyhelyzet esetén végzett építési tevékenységek tudomásulvételi eljárás szabályait.

Lásd még: Összehangolt védelmi tevékenység

 

[1] Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítását megelőzően a különleges jogrend az alábbi esetkörökből állt:
- Rendkívüli állapot (48. és 49. cikk)
- Szükségállapot (48. és 50. cikk)
- Megelőző védelmi helyzet (51. cikk)
- Terrorveszélyhelyzet (51/A. cikk)
- Váratlan támadás (52. cikk)
- Veszélyhelyzet (53. cikk)

 

[2] A Harmadik és a Negyedik Veszélyhelyzet lényegében ugyanaz az időszak. Az Alaptörvény kilencedik módosítása miatt, jogtechnikailag volt indokolt a Negyedik Veszélyhelyzet 2022. november 1. napjával történő megszüntetése, és ezzel egyidejűleg az Ötödik Veszélyhelyzet kihirdetése. Az Ötödik Veszélyhelyzet eredetileg 2023. május 29. napjáig tartott volna, de ezt a Kormány meghosszabbította.

Építésijog.hu 2025 - Minden, amit a TÉKA szabályairól tudni kell

Konferencia 2025. június 12-én, személyes és online részvételi lehetőséggel

A TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 2025. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseinek nagy részét ténylegesen 2025. július 1-től kell alkalmazni. Az Építésijog.hu konferenciája lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átlássák, júliustól mit kell másképpen csinálniuk, mennyiben változnak meg a munkájuk keretei.
Helyszín: AVKF Budapesti Campus
Online részvétel: https://epitesijog.hu/tanfolyam/268
Időpont: 2025. június 12., 10.00 órától (regisztráció 9.30-tól). Az előadásokról készült videófelvételeket június 30-ig meg lehet tekinteni.

Hasznos segédanyagok 

National Fire Protection Regulation in Hungary

National Fire Protection Regulation in Hungary

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva.

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Kivitelezési szerződésminta – építkezésekhez

Az Építésijog.hu szerzői által összeállított szerződésminta az építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapj...

07.3.1. Kivitelezési szerződés felújításokhoz, átalakításokhoz - Szerződésminta

07.3.1. Kivitelezési szerződés felújításokhoz, átalakításokhoz - Szerződésminta

Jelen tájékoztató mellékleteként letölthető az Építésijog.hu által összeállított Kivitelezési szerződés mintáj...

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Tervezési és tervezői művezetési szerződésminta

Az Építésijog.hu portálon elérhető szerződésminta hatályos jogszabályoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz...

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Építési műszaki ellenőri szerződésminta

Az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésmintát az Építésijog.hu portálról tölth...