Előfizetés
01.1. Milyen szerződésekre kell az új Ptk-t alkalmazni?
Közzétéve: 2014.03.18. 08:58 | Utolsó frissítés: 2014.04.22. 15:02
A Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) 2014. március 15. napjától váltja fel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt (régi Ptk.). Fontos tudni, hogy milyen esetekben kell a korábbi, és milyen esetekben az új rendelkezéseket alkalmazni. A Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény tartalmazza.
1.
Főszabály: a 2014. március 15-én aláírt szerződésekre már az új Ptk. alkalmazandó
A 2013. évi CLXXVII. törvény az új Ptk. egyes könyveit külön-külön érintve határozza meg, hogy az egyes rendelkezések tekintetében van-e a főszabálytól eltérő hatálybalépési idő. A 2013. évi CLXXVII. törvény rövidítése: Ptké.
A főszabály az, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően
a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b) megtett jognyilatkozatokra
kell alkalmazni [2013. évi CLXXVII. tv. 1. §].
A Ptké. 50. § (1) bekezdése kimondja: Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni [2013. évi CLXXVII. tv. 50. § (1) bek.].
Az új Ptk. hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti szabályok egyébként megismétlik a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 15. §-át. A Jat. 15. §-a szerint ugyanis a jogszabályi rendelkezést (jelen esetben az új Ptk-t) - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően
a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni [2010. évi CXXX. tv. 15. § (1) bek.].
A jogszabályi rendelkezést (jelen esetben a korábbi Ptk-t) - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt
a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b) megkezdett eljárási cselekményekre
a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell [2010. évi CXXX. tv. 15. § (2) bek.].
Látható, hogy a Ptké. a megkezdett eljárási cselekmény helyett a jognyilatkozatok megtételének időpontjához kapcsolja a hatálybalépést. A 2014. március 15-e után megtett jognyilatkozatokra így akkor is az új Ptk-t kell alkalmazni, ha abból nem keletkezik szerződés.
2.
Eltérő átmeneti szabályok a Ptké. alapján
A hatálybalépést követően létrejött szerződések mellett más jogviszonyokra is alkalmazandó az új Ptk., ha erre külön törvényi rendelkezés utal. A Jat-ban is hivatkozott külön jogszabály, amely az eltérést tartalmazhatja az új Ptk. esetében a 2013. évi CLXXVII. törvény (a Ptké.).
A Ptké. a Ptk. Hatodik Könyvéhez (vagyis a Kötelmi joghoz) kapcsolódóan az alábbi – a főszabálytól eltérő – területekre vonatkozóan tartalmaz átmeneti rendelkezéseket:
- A képviselet
- A bírósági letét
- Felelősség szerződésen kívül okozott kárért
- A biztosítási szerződés
- Az értékpapír
A konkrét átmeneti rendelkezést az adott jogintézmény kapcsán ismertetjük.
3.
Eltérő átmeneti szabályok a felek döntése alapján
Fontos tudni, hogy a Ptké. arra is lehetőséget ad, hogy a szerződő felek dönthessenek az új Ptk. alkalmazásáról. A felek ugyanis megállapodhatnak abban, hogy a 2014. március 15-e előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik [2013. évi CLXXVII. tv. 50. § (2) bek.]. Érdemes tehát mindenkinek megvizsgálni azt, hogy a hosszabb távú szerződéseinek teljesítése vagy az abból fakadó követelés érvényesítése a korábbi vagy az új Ptk. alapján lehet eredményesebb.
A Ptké. szerint egyoldalú nyilatkozattal nem lehet áttérni az új Ptk-ra, ezért csak a másik fél beleegyezésével van erre lehetőség.
Összefoglalva: eltérő jogszabályi rendelkezés vagy a felek döntésének hiányában a 2014. március 14. napjáig megkötött szerződésekre és az abból fakadó cselekményekre, nyilatkozatokra az 1959. évi IV. törvény, az ezt követően létrejött szerződésekre pedig már az új Ptk. az irányadó. Ha a felek között előszerződés vagy vételi jogot alapító szerződés jött létre 2014. március 14-éig, akkor a végleges szerződés megkötésére is még a régi Ptk. alkalmazandó.
Az Építésijog.hu magyarázatai, tájékoztatói párhuzamosan tartalmazzák a régi Ptk. és az új Ptk. rendelkezéseinek ismertetőit is, ezzel is segítve az eltérések megismerhetőségét, értelmezését.
Az Építésijog.hu tartalmainak hatályosítása még folyamatban van. Az adott cikk "Utolsó frissítés" rovata, illetve a szövegben a jogszabályi hivatkozások jelzik, hogy mely tájékoztatók készültek már el az új Ptk-nak megfelelően. Előreláthatólag 2014. március végig az oldal teljese tartalma frissítésre kerül.
