A közterületek használatára és rendjére eddig sem az Étv. felhatalmazása alapján alkothattak rendeletet a települési önkormányzatok (a hivatkozott 54. § (5) bek. csak "kijelentette", hogy a közterületek rendeltetésére és használatára jogszabályok további szabályokat állapíthatnak meg, de ilyen tárgyú önkormányzati rendeletalkotásra felhatalmazó rendelkezést nem tartalmazott az Étv.).

Az önkormányzatok a közterületek használatáról és rendjéről főszabályként az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörükben, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában - a Fővárosi Közgyűlés a 23. § (4) bekezdés 19. pontjában - meghatározott feladatkörben eljárva alkotnak rendeletet; egyes filmforgatásra vonatkozó szabályok megalkotására ad felhatalmazást a mozgóképről szóló 2004. évi II. 37. § (4) bekezdése.

Teljes kérdés:
A településrendezési tervek módosításánál mi számít 2024. október 1. előtt megindított eljárásnak? Önkormányzati döntés a módosítás megindításáról, az E-TÉR-ben történő megindítás, véleményezési szakasz megkezdése/lezárása, záró szakasz megkezdése, esetleg valami más? Ezekre a korábban megindított eljárásokra milyen szabályok vonatkoznak?

Válasz:
A hatályos településrendezési tervek 2024. október 1-jét követő módosítására a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 78. § (1) és (1a) bekezdése vonatkozik:  E szerint a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településszerkezeti terv, a kézikönyv, a településfejlesztési terv, a településrendezési terv és a helyi védelmi rendelet készítésénél és módosításánál, valamint a településképi rendelet módosításánál a 419-es Korm. rend. VII–IX. Fejezeteinek, valamint a 10. és 11. mellékleteinek eljárási rendelkezéseit rendeli el alkalmazni.

Ugyanakkor a 2024. szeptember 30-án hatályos a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] I–IV. Fejezetének és mellékleteinek tartalmi követelményeit kell alkalmazni
a) az e rendelkezés hatálybalépésekor a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmi követelményei alapján folyamatban lévő településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök készítésénél,
b) a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településszerkezeti terv módosításánál, valamint
c) azon helyi építési szabályzatok módosításánál, amelyek elfogadására az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának vagy a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmi előírásainak és jelmagyarázatnak alkalmazásával került sor.

Az eljárási szabályok tekintetében tehát a 419/2021-es Korm. rend. hatályos szabályai, tartalmi tekintetben pedig a 314/2012-es Korm. rend. előírásai az irányadóak.

Miután a 419/2021-es Korm. rend. eljárási szabályait kellett alkalmazni már eddig is (valamennyi, 2022. június 30. után kezdődött tervmódosításnál), 2024. őszén remélhetőleg már nincs számottevő gyakorlati jelentősége, hogy a településterv-módosításnak melyik fázisa zajlott/zajlik éppen 2024. október 1-jén vagy december 31-én (az esetleges egy-két "elakadt", 2022. első félévében vagy még korábban indult tervmódosításra pedig az alkalmazandó véleményezési és más eljárási szabályokat az állami főépítész megállapítja).
 

Teljes kérdés:

Jelenleg folyamatban lévő HÉSZ módosítási eljárás során megkötendő településrendezési szerződésekre, ha a HÉSZ a 314/2012. Korm. rendelet előírásai alapján készült, mely rendelkezések vonatkoznak? Ugyanis az új előírások szerint (419/2021. Korm. rend 56/A. §) a szerződés képviselő-testületi elfogadásához új mellékletek és külön partnerségi egyeztetés lefolytatása szükséges.

Válasz:

A kérdés a jogszabályok nyelvtani értelmezésével nem dönthető el; szakmai irányítói útmutatás vagy a joggyakorlat fogja alakítani a legfeljebb 2027. június 30-ig tartó átmeneti időszakban a kérdést.

Egyfelől ugyanis, a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 2024. október 1-től hatályos 78. § (1a) bekezdése szerint: "A 2024. szeptember 30-án hatályos a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] I–IV. Fejezetének és mellékleteinek tartalmi követelményeit kell alkalmazni
a) az e rendelkezés hatálybalépésekor a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmi követelményei alapján folyamatban lévő településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök készítésénél,
b) a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településszerkezeti terv módosításánál, valamint
c) azon helyi építési szabályzatok módosításánál, amelyek elfogadására az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának vagy a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmi előírásainak és jelmagyarázatnak alkalmazásával került sor."

Lényeges, hogy tartalmi követeleményekről van szó e bekezdésben, miközben a 419-es Korm. rend-ben a településrendezési szerződések megkötésére vonatkozó eljárási szabályokról olvashatunk. A településrendezési szerződésekről (igaz, rendkívül szűkszavúan) a 314-es Korm. rend. III. Fejezete részeként a 15. §, továbbá az 1. melléklet is szól, az alkalmazni rendelt 2024. szeptember 30-án hatályos szövegállapotában.

Másfelől pedig, a 419-es Korm. rend. ugyancsak 2024. október 1-től hatályos 78. § (1) bekezdése a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településszerkezeti terv, a kézikönyv, a településfejlesztési terv, a településrendezési terv és a helyi védelmi rendelet készítésénél és módosításánál, valamint a településképi rendelet módosításánál csak a 419-es Korm. rend. VII–IX. Fejezeteinek, valamint a 10. és 11. mellékleteinek eljárási rendelkezéseit rendeli el alkalmazni, miközben a településrendezési szerződések eljárási szabályairól a VI. Fejezet részét képező 56/A. § szól.

Azaz, a "régi" településrendezési eszközök módósítását célzó településrendezési szerződések eljárási szabályaira a 419-es Korm. rend 78. §-ának sem az (1), sem az (1a) bekezdése nem "húzható rá" aggálymentesen; abból nem lehet gond, ha alkalmazzák az új rendelkezéseket (419-es Korm.r. 56/A §-t).
 

A 2024. szeptember 30-án kihirdetett, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA) alapján korábban úgy fogalmaztunk, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (OTÉK) 2025. január 1-jétől leváltja a TÉKA. Ez annyiban igaz, hogy az OTÉK hatályát veszti 2024 végén, és 2025 elejétől a TÉKA hatályba lép, de nem azzal a tartalommal, amit eddig ismertünk. Egy 2024. december 11-én kihirdetett kormányrendelet valójában főszabályként az építmények (építési tevékenységek), telekalakítások vagy területhasználatok esetében az OTÉK 2024. december 31-én hatályos rendelkezéseit rendeli el alkalmazni, egészen 2025. június 30-ig. További részleteket lásd itt: A TÉKA rendelkezéseit leghamarabb csak 2025. július 1-jétől kell alkalmazni

2025. július 1-től a TÉKA gépjárművek elhelyezésére vonatkozó 59-60. §-ait és 4-6. mellékleteit közvetlenül alkalmazni kell; akkor is, ha a helyi építési szabályzat az ezekben foglaltakkal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. Szerintem akár a HÉSZ-ben, akár más önkormányzati rendeletben csak az e szabályokkal összhangban lévő rendelkezések alkalmasak ettől kezdve joghatás kiváltására. Így pénzbeli megváltásra - értelmezésem szerint - csak abból a célból kerülhet sor, hogy az önkormányzat 500 méteren belül közlekedési területen vagy parkolóházban az előírt várakozóhelyeket megépítse. Az e tárgyban alkotandó önkormányzati rendeletnek a "szükségesség-arányosság" tesztnek mindig meg kell felelnie: ezért időről időre valorizálni kell az értékeket, azoknak kapcsolatot kell mutatniuk a parkolóhely-létesítés tényleges költségeivel (emiatt nem javasolható a HÉSZ-ben rögzítésük; viszont a HÉSZ utaljon a megfelelő önkormányzati rendeletre). Annak sem látom akadályát, hogy ahol ritkán fordul ez az élethelyzet elő, ott ne rendeleti szabályozás történjen, hanem az ez esetben kötelezően megkötendő településrendezési szerződésre utalja a HÉSZ a kérdést. 

Azokban az esetekben, ha a hatályos HÉSZ nem a 419/2021-es Korm. rend. és a Településtervezési szabályzat alapulvételével készült, e HÉSZ-ek újakra (TÉKA-alapúakra) történő lecserélésének véghatárideje 2027. július 1. A már a 419/2021-es Korm. rend. és a Településtervezési szabályzat alapulvételével készült OTÉK-alapú településtervek TÉKA-alapúakra való kötelező lecserélésére nem ismert jogszabályi rendelkezés és véghatáridő sem.

Ha a kérdés arra irányul, hogy a 2023. szeptember 30-ig hatályos rendelkezésekhez képest melyek az önkormányzati többlet-jogosultságok, illetve -kötelezettségek - úgy a helyi jogalkotás, mint az egyedi ügyek kapcsán -, arra röviden az alábbi válasz adható:
"A települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében és a törvényben meghatározott egyéb esetekben a fővárosi önkormányzat – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott településfejlesztési és településrendezési feladat részeként – meghatározza a helyi településrendezési és építési követelményeket, a településképi követelményeket és azok érvényesítésének eszközeit, ennek keretében az építményekben létesíthető rendeltetések körét is megállapítja" (Méptv. 22. § (1) bek.).

Szabályozás terén nincs alapvető változás, mert az, hogy a településrendezési és a településképi szabályokat egy vagy két helyi rendeletben kell elhelyezni, véleményünk szerint nem tartalmi, hanem formai kérdés. A 2021. július 16. előtti OTÉK-időállapotok figyelembevételével készített településfejlesztési koncepciók, ITS-ek és településrendezési eszközök településtervekre történő lecserélésének a véghatárideje sem módosult az Étv. utolsó időállapotához képest.

Tartalmi korlátozás ugyanakkor a szabályozási lehetőségeket illetően, hogy az önkormányzatok már nem határozhatnak meg a reklámeszközökre vonatkozóan sajátos településképi követelményeket. Ugyanezen a területen történt hatáskör-elvonás az egyedi ügyek terén is: a reklámeszközökre vonatkozó - korábban: településképi - bejelentést immár a kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalához kell megtenni.

Viszont a korábban a településképi véleményezés köréből kizárt egyszerű bejelentések, az önkormányzat döntésétől függően, helyi rendeletben véleményezés-kötelessé tehetőek.

Miután a kérdésben szerepel a Tervtanács is, röviden az összegezhető, hogy amíg önkormányzati főépítészt (önállóan, társulásban vagy a járásszékhely önkormányzat főépítésze révén) minden önkormányzatnak alkalmaznia kell, addig a helyi építészeti tervtanácsot egy meghatározott településkörnek - járásszékhelyek, a főváros és kerületei - kell csak kötelezően felállítania (ilyen rendelkezés korábban nem volt), de más települések is működtethetnek.

A Méptv. 84. § (1) bek. k) pontja a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények között sorolja fel a közterület-alakítást; a (2) bek. utolsó mondata szerint az (1) bekezdés h)–k) pontja szerinti jogintézmények részletszabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg. E jogszabály: a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet.

A közterület-alakításra vonatkozó, 2024. október 1-től módosult 55. § (2) bek. szerint:
"A közterület egységes kialakítása, elrendezésének szabályozása érdekében a települési önkormányzat – szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló – közterület-alakítási tervet készíttethet. A közterület-alakítási tervet településtervezői jogosultsággal rendelkező tervező az érintett szakági tervezők bevonásával, a 8. melléklet szerinti tartalommal készíti el".