Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

15.6. Az építésügyi bírság

Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet az építésügy minden szereplőjének érdemes ismernie, hiszen a fennmaradási engedély főszabály szerint csak ezen bírság megfizetése mellett szerezhető meg. Az építésügyi bírság kiszámításának szabályaiban legutóbb 2022. január 11-én és 2023. szeptember 1. napján következtek be lényeges változások.

 

Az építésügyi hatóság szabhat ki építésügyi bírságot [1]

A 2022. január 11-i módosítások alapján egyértelművé vált, hogy az építésfelügyeleti hatóság nem szabhat ki építésügyi bírságot [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 2. §]. A gyakorlatban egyébként az építésfelügyeleti hatóság szinte soha nem élt az építésügyi bírság kiszabásával, de a 2022. január 11-i változás ezt már ki is zárja.

2023. szeptember 1-jtétől a rendelet szövegében már csak az szerepel, hogy jogszerűtlen építési tevékenység miatt járhat bírság. Korábban a szakszerűtlen építési tevékenység miatt is felmerülhetett az építésfelügyelet szankciója, azonban a tételes bírságtételek között nincs ilyen nevesítve. Az egyszerű bejelentéseknél a jogszerűtlen építési tevékenység is eredményezhetett építésfelügyelet által kiszabott építésügyi bírságot, de erre is inkább építésügyi hatáskörben került sor.

Az építésügyi bírság kiszabásának részleteit 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (Építésügyi bírság rendelet), valamint az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv., Étv.) tartalmazza.
 

Fennmaradási engedély főszabály szerint bírsággal jár

Az építésügyi hatóság köteles a fennmaradási engedélyt megadó, illetőleg a lebontást tudomásul vevő határozatában az építésügyi bírságot is kiszabni [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 4. § (1) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (1) bek.]. Az azonban lényeges, hogy a fennmaradási engedélyezésre egyes esetekben akkor is sor kerülhet, ha nem volt szabálytalanság, így a fennmaradási engedély mellé nem kap az építtető bírságot. Ugyanígy nem kaphat bírságot az az építtető, akinél a hatóság már nem alkalmazhat szankciót.

Fontos tudni, hogy az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól [1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (3) bek.].

A nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintő és örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységet megvalósító, engedély nélkül vagy attól eltérően végzett építési és bontási tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint, annak megfelelő módon és mértékben kell megállapítani[2].
 

Kivel szemben szabható ki a bírság?

Az építtető vagy az ingatlan tulajdonosa kötelezhető a bírság befizetésére [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 2. §][3].

 

Milyen esetekben engedhető el a bírság?

Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el [1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (2) bek.].[4]

 

Milyen esetekben nem szabható ki bírság?

Nem szabható ki bírság az olyan végleges és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot
- az építésügyi hatóság a saját hatáskörében visszavont vagy
- az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás folytán visszavont, vagy
- a bíróság hatályon kívül helyezett,
- az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette.

Lényeges, hogy ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el, akkor a bírság ezekben az esetekben is kiszabható [1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (4) bek.].

Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság a veszély elhárításához szükséges mértékű építési tevékenységre közigazgatási szankciót nem alkalmaz [1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (5) bek.][5]. Ez azt jelenti, hogy csak a veszély elhárításához szükséges mértékű építési tevékenység miatt nem szab ki építésügyi hatóság bírságot.

Az építésügyi hatóság akkor sem szabhat ki bírságot, ha az Étv. szerinti esetekben a hatóságnak már nincs intézkedésre lehetősége. 
 

A számított építményérték

A bírság összegének meghatározásához szükséges az ún. számított építményérték kikalkulálása. A számított építményérték az elkészült, kivitelezés alatt álló, vagy elbontott
a) építményhez, építményrészhez, megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet szerinti egységár, valamint
b) az építmény, építményrész, - építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított - nettó alapterületének, térfogatának[6], felületének, hosszának vagy darabszámának, a megmozgatott földmennyiség tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított térfogatának szorzata, több különböző mértékegységű vagy egységárú[7] építményrész esetében e szorzatok összege [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (3) bek.].

 

Az építmény egységárai 2023. szeptember 1. napjától

A bírság alapját képező építmény egységárat a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A Kormány 2023. szeptember 1-jétől megközelítőleg 30 százalékkal emelte meg az egységárakat, ami egyáltalán nem tűnik soknak, ha hozzátesszük, hogy 2007 óta nem volt érdemi emelés.

A 2013. szeptember 1. napjától hatályos egységárak [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 1. számú melléklet][8]:
 

	A	B	C	D
1.		A szabálytalan építmény (építési tevékenység)	A számított építményérték számításakor figyelembe veendő méret és/vagy mértékegysége	Egységár ezer forint / mértékegység
2.	1.	Lakó, üdülő, kulturális, nevelési, oktatási, hitéleti, egészségügyi, szociális, igazgatási rendeltetésre szolgáló épület, épületrész	nettó alapterület / m2	180
3.	2.	Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató, sport, szállás, iroda, ipari rendeltetésre szolgáló és egyéb közhasználatú épület, épületrész	nettó alapterület / m2	250
4.	3.	mezőgazdasági munkavégzésre, tárolásra, raktározásra szolgáló épület, épületrész[9]	nettó alapterület / m2	130
5.	4.	Terepszint alatti építmény, építményrész	nettó alapterület / m2	13
6.	5.	Egyéb – az 1–4. sorba nem sorolható – helyiséget tartalmazó építmény, építményrész	nettó alapterület / m2	130
7.	6.	Felületben mért építmények, építményrészek, tartószerkezeti elemek	a felület területe / m2	52
8.	7.	Homlokzati felületképzés, színezés	a felület területe / m2	7
9.	8.	Hosszban mért építmények, építményrészek:
10.	8.1.	tartószerkezeti elemek, pillér, áthidaló, koszorú, zászlótartó oszlop	/fm	120
11.	8.2.	nyomvonal jellegű építmények	/fm	20
12.	8.3.	égéstermék elvezető, közmű-, híradástechnikai vezeték	/fm	7
13.	9.	Nyílászáró	–/db	26
14.	10.	Egyéb – az 1–9. és a 12–13. sorba nem sorolt – építmények	–/db	400
15.	11.	Terepkialakítás[10]	megmozgatott földmennyiség térfogata / m3	17
16.	12.	A honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági építmények esetén:
17.	12.1.	Az építmények beépített berendezései (tűzjelző, őrzés-védelmi, üzemi technológiai)	–/db	650
18.	12.2.	Az építményekhez kapcsolódó nyomvonal jellegű építmények:
19.	12.2.1.	út, repülőtéri felszállópálya és gurulóút, térburkolat	/m2	20
20.	12.2.2.	vasúti építmények	/fm	52
21.	12.2.3.	közmű, híradástechnikai vezeték	/fm	13
22.	12.3.	A nyomvonal jellegű építmények részeként megvalósuló műtárgyak:
23.	12.3.1.	hosszban mérhető műtárgy (áteresz, alagút)	/fm	33
24.	12.3.2.	egyedi műtárgy (homlok- és oldalrakodó, vasúti és közúti üzemanyag lefejtő)	–/db	1300
25.	12.3.3.	híd	útpálya felület területe / m2	260
26.	12.3.4.	egyéb tartozékok	–/db	13
27.	12.4.	A katonai vízi-közlekedési építmények (stégek, kikötők)	–/db	1300
28.	12.5.	Üzemanyagtöltő állomás	–/db	6500
29.	12.6.	Telepített konténerek (híradástechnikai, üzemanyagtöltő, speciális katonai célú, szociális, gépészeti)	–/db	975
30.	12.7.	Katonai lőtér (a lőtéri épületek nélkül)	/m2	7
31.	12.8.	Katonai kiképzés technikai eszközök:
32.	12.8.1.	gyakorló- és akadálypályák elemei	–/db	455
33.	12.8.2.	Trenazsőr, szimulátor	–/db	975
34.	13.	Környezetvédelmi építmények
35.	13.1.	szennyvíz egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, szennyvízkezelő, egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi zárt szennyvíztároló	/m3	26
36.	13.2.	hulladék, hulladéklerakó, szemétégető mű, hulladékégető mű (égetőmű), hulladék együttégető mű (együttégető mű)	/m2	130

 

A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2023. augusztus 31. napján hatályos tételeit IDE kattintva ismerhetik meg.

 

A készültségi fok szorzószáma

A bírsági számításhoz alkalmazandó szorzószámok az épület (épületrész) készültségi állapotától függően az alábbiak [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 2. melléklet]:

 

	A	B
1.	Megkezdett munkanem (készültség)	Egyszintes építmény esetében
2.	Alapozási földmunka és alapozás	0,1
3.	Felmenő teherhordó szerkezeti fal, függőleges tartószerkezet	0,2
4.	Födémépítés	0,4
5.	Tetőszerkezet	0,6
6.	Válaszfalak	0,7
7.	Vakolás	0,9
8.	Burkolás	1,0

 

1. A táblázatban megjelölt készültségi fok szorzókat attól függően kell alkalmazni, hogy ténylegesen az építmény, építményrész milyen készültségi fokon van. Amennyiben a meghatározott munkanem építését megkezdték, mindaddig az annak megfelelő sorába tartozó szorzóval kell számolni, amíg a következő megjelölt munkanem építését meg nem kezdik.
2. Az előírt készültségi szorzó a 3.1. és a 3.2. pontok kivételével nem módosítható, ha valamely előző szerkezet munkafázisa nem készült (pl. födém nélküli ipari csarnok, nyitott szín válaszfala, vakolás és burkolás nélkül).
3. Többszintes építmény esetén a készültségi fokot szintenként kell meghatározni. E tekintetben külön szintnek számít a pinceszint és a beépített tetőtér is.
3.1. A közbenső szinteknél az alapozásra vonatkozó készültségi fokot ki kell vonni az adott szint ténylegesen megállapított készültségi mérőszámából (pl. I. emelet feletti födém megkezdésekor annak készültségi foka: 0,4-0,1=0,3 lesz).
3.2. Az építmény legfelső építményszintjének készültségi fokát az egyszintes építménynek megfelelően kell kiszámolni az alapozásra vonatkozó mérőszám levonásával (pl. magastető építésének megkezdésekor a legfelső építményszint készültségi foka: 0,6-0,1=0,5 lesz).
4. Meglévő építmény bővítése esetén is a fentiek szerinti számítási módot kell alkalmazni.
5. Meglévő tetőtér beépítése, valamint meglévő lapostetős építmény utólagos tetőtér-beépítéssel történő bővítése esetén a kivitelezés megkezdésekor 0,5-ös, a burkolás megkezdésekor 1,0-es készültséggel kell számolni [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 2. melléklet].

 

Az alapbírság és a tevékenységhez kapcsolódó százalék mértéke[11]

 

Építési tevékenység tárgya	Alapbírság mértéke [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (2) bek.]	Tevékenységhez kapcsolódó bírságszázalék [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (4) bek.]
1. Műemléki területen álló, nem védett építményen végzett jogszerűtlen építési tevékenység	390.000 forint
2. Világörökségi területen és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett építményen történő jogszerűtlen építési tevékenység	Nincs	80 %
3. Helyi védelem alatt álló építményen végzett jogszerűtlen építési tevékenység	325.000 forint	70 %
4. Építési engedély nélkül végzett építési tevékenység	260.000 forint	50 %
5. Építési engedélytől eltérő építési tevékenység	260.000 forint	40 %
6. Engedélytől eltérően meg nem épült építményrész (ha annak hiányában a megvalósult építmény anyagi jogi jogszabályt sért)	130.000 forint	Nincs
7. Építési engedély véglegessé válása előtt megkezdett, vagy az építési engedély végrehajthatóságának felfüggesztése alatt végzett építési tevékenység esetén, ha az építtető az engedélyezett tervtől nem tért el	65.000 forint	Nincs
8. Bontás tudomásulvétele[12] nélkül végzett bontási tevékenység[13]	65.000 forint	20 %
9. Építési engedély nélkül végezhető, de anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenység	65.000 forint	Nincs
10. Az Étv. szerinti egyszerű bejelentés nélkül vagy - a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a bejelentéstől eltérően vagy az anyagi jogi jogszabályt sértő módon vagy a természetes személy építtető esetében 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan megépült vagy bővített lakóépület nem saját lakhatásának biztosítására vonatkozóan, vagy nem természetes személy által 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan megépült vagy bővített lakóépület esetében bejelentéssel végzett építési tevékenység esetén[14]	130 000 forint	30 %
11. Építési napló vezetési kötelezettség alá eső építési tevékenység építési napló nélküli végzése (2016.01.01. napjától élő szankció)	Nincs	20 %

 

Az alapbírságok 2023. augusztus 31. napján hatályos összegeit IDE kattintva ismerhetik meg.

 

Az építésügyi bírság kiszámításának módja

1. Meg kell állapítani az elkövetett jogsértésnek megfelelő alapbírság összegét.

2. Meg kell határozni a számított építményértéket, az alábbiak szerint:
2.1. Az építésügyi hatósági engedély, illetve a felmérési terv alapján meg kell határozni a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megmozgatott földmennyiség, vagy elkészült építmény, építményrész jellemző méretét és mennyiségét, ami lehet nettó alapterület, bruttó térfogat, felületét, hossz (magasság) vagy darabszám. Az e pont szerinti mennyiség meghatározásakor:
a) az alapozással vagy terepszint alatti építéssel összefüggő földmunka mennyiségét figyelmen kívül kell hagyni;
b) a szabálytalanul elbontott építmény, építményrész térfogatát, felületét, alapterületét mindig a ténylegesen megsemmisült méretekből kell kiszámolni;
c) ha az engedélyezettnél kisebb vagy nagyobb mennyiségű, méretű a szabálytalanul megvalósult építmény (vagy tereprendezés), akkor a számítás alapja az engedélyezett és a ténylegesen elkészült mennyiség különbsége;
d) ha az engedélyezett és a létrehozott építmény (vagy tereprendezés) mérete, mennyisége megegyező, de kialakításában vagy elhelyezésében tér el, akkor a számítás alapja:
da) az engedélytől eltérő részek alapterületének, felületének vagy térfogatának, vagy hosszának összege, vagy
db) az eredetileg engedélyezett befoglaló méreten, helyen kívül eső építményrész térfogata, alapterülete, felülete, illetve hossza;
e) ha az épület vegyes rendeltetésű és az 1. melléklet 1. és 3. sora szerinti – különböző egységár-besorolás alá eső – rendeltetéseket tartalmaz, akkor a nettó alapterületet az azonos egységár- és készültségifok-besorolás alá eső rendeltetésenként összegezve kell meghatározni.
2.2. Az 1. mellékletből ki kell választani az épület, épületrész rendeltetéséhez vagy az építmény, építményrész előírt méretéhez rendelt egységárat, melynek meghatározásakor:
a) ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel, vegyes rendeltetésű épületben található önálló rendeltetési egység érintett, akkor az egységárat az érintett rendeltetési egység rendeltetésének megfelelően kell meghatározni;
b) ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel létrejött építmény, építményrész 1. melléklet szerinti egységár-besorolása több sorba is lehetséges, akkor a magasabb egységárral kell számolni.
2.3. Be kell szorozni a 2.1. pont szerint kiszámított mennyiséget a hozzá tartozó 2.2. pont szerinti egységárral.
2.4. A fennmaradási engedély tárgyát képező több építményre, építményrészre a 2.3. pont szerint kiszámított szorzatok összege adja a számított építményértéket.

3. A számított építményértéket az 1. melléklet 1–3. és 5. sora esetében be kell szorozni a 2. melléklet szerinti készültségi fok mértékével.

4. Ki kell számítani a 2–3. pont szerinti összeg tevékenységhez kapcsolódó bírságszázalékát - ahol nincs százalék meghatározva, ott a fizetendő bírság mértéke maga az alapbírság;
- amennyiben a számított építményérték és a százalék mértékének szorzata nem éri el az alapbírság értékét, úgy a bírság mértéke az alapbírság összegével egyezik meg.

5. Az 1. pont szerinti alapbírság és 4. pont szerinti érték összege adja az építésügyi bírság mértékét 10.000 forintra kerekítéssel[15].

6. Ismételt szabálytalanság esetén a bírság az 5. pont szerinti építésügyi bírság
a) 150%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül egy alkalommal,
b) 200%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal
jogerősen építésügyi bírsággal sújtottak [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. §, 3. számú melléklet].

A műemléki védelem alatt álló építményt érintő építési és bontási tevékenység esetén az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti bírságot kaphatja az építtető.

 

Mi a következménye a bontás utáni újraépítésnek?

Ha az építtető a jogszerűtlenül végzett bontást követően egy új építményt is jogszerűtlen létesít, akkor a bontásra és az építésre külön-külön fog kapni építésügyi bírságot [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (7) bek.].

 

Hogyan kell megfizetni az építésügyi bírságot?

A bírság kiszabásáról szóló végleges határozatot az építésügyi hatóság köteles közölni az érintett ingatlan tulajdonosával is (ha az nem azonos a kötelezettel) [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 7. § (2) bek.].

A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap. A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásának napja [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 5. § (1)-(2) bek.].A végelgessé válásról a kötelezett külön tájékoztatást fog kapni.

A bírságot az azt megállapító végleges határozatban előírt határidőn belül - a sajátos építményfajtákra kiszabott bírság kivételével, mert ezekre egyedi számlák vannak megadva - a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00003582-09060034[16] számú Építési és Közlekedési Minisztérium fejezeti építésügyi és építésfelügyeleti bírság bevételek beszedési számlára kell teljesíteni. A fizetés történhet készpénzátutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - amennyiben a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül is [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 6. § (1)-(2) bek.].

A befizetési csekken vagy banki átutalás során fel kell tüntetni
a) a határozat számát, egyedi bírság-azonosító kódját,
b) a bírság megnevezését,
c) a kötelezett nevét (megnevezését) [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 6. § (3) bek.].

Fontos tudni, hogy az építtető a befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül köteles a bírságot megállapító építésügyi hatóság részére igazolni is [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 6. § (4) bek.].

Az építésügyi hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az - az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti - elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 7. § (4) bek.].

 

A hatóságnak nincs méltányossági lehetősége

Fontos kiemelni, hogy a hatóságnak – ellentétben az örökségvédelmi bírság szabályaival – nincs lehetősége méltányosság gyakorlására. A hatóság sem az eset sajátosságaira, sem a kötelezett személyi, vagyoni vagy családi körülményeire sem lehet figyelemmel, mert ez nem teszi lehetővé a jogszabály.

Ha a kötelezett a szabálytalanságot nem szünteti meg, és a hatóság jogosult a bírságot kiszabni, annak összege csak az Építésügyi bírság rendelet szerinti számítás szerinti mértékű lehet de a bírság megfizetése számára nehézséget okoz, kizárólag fizetési haladékot vagy részletfizetést kérhet.

 

Hogyan lehet fizetési haladékot kérni?

Az építésügyi hatóság a teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal engedélyezhet halasztás. A halasztás legfeljebb 60 napos lehet [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 5. § (3) bek.].

A befizetési határidő hosszabbításáról szóló végzést az építésügyi hatóság közli az érintett ingatlan tulajdonosával is [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 7. § (2) bek.].

 

Van-e az építésügyi bírságnál részletfizetési lehetőség?

Az építésügyi bírság összegét az adóhatóság hajtja be, ezért a fizetési kedvezmény (vagyis a részletfizetés) iránti kérelmet is az adóhatósághoz kell benyújtani. Ha a részletfizetési kérelmet az építésügyi hatósághoz (vagyis a behajtást kérőhöz nyújtották be), akkor a hatóság azt köteles haladéktalanul megküldeni az adóhatóságnak [2017. évi CLIII. tv. 109. §].

Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során érkezett kérelmet az Art. fizetési kedvezményekről szóló XXV. fejezetében foglaltak szerint bírálja el azzal, hogy a tartozást kizárólag a behajtást kérő előzetes hozzájárulása alapján mérsékelheti [2017. évi CL. tv. 198-201. §].

Építésijog.hu Építésügyi Bírság Kalkulátor

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy hamarosan újra elérhető lesz az Építésijog.hu egyedülálló szolgáltatása: az Építésügyi Bírság Kalkulátor. A Kalkulátorral pontosan ki lehet számítani egy-egy adott esetre az építésügyi bírságot. A számítás az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján történik. Jelenleg a 2023. szeptember 1-jétől hatályos változások programozása zajlik, amint elkészülünk a fejlesztéssel, tájékoztatjuk az Építésijog.hu felhasználóit.

Az Építésügyi Bírság Kalkulátor használatát bemutató oktatófilm ide kattintva megtekinthető.

 

Az építésügyi bírság 2023. szeptember 1. napjától hatályos változásairól is szó esik az Építésijog.hu következő konferenciáján