Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A Ket. változásai: 2014. január 1.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit négy különböző törvény, de azonos hatállyal módosította. A 2014. január 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban egyebek mellett már rövidebb lett az ügyintézési határidő, bekerültek a kormányablakokra vonatkozó rendelkezések, valamint pontosították a jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat szabályait.

Magyar Közlöny: 2013. évi 212. szám,2013. évi 207. szám, 2011. évi 151. szám, 2012. évi 179. szám
Érintett jogszabály: 2004. évi CXL. törvény
Módosító jogszabály: 2013. évi CCXVIII. törvény, 2013. évi CCXII. törvény, 2011. évi CLXXIV. törvény, 2012. évi CCX. törvény
Hatályos: 2014. január 1.

1.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szabályai megelőzik a Ket. előírásait

Főszabály szerint minden közigazgatási hatósági ügyben a Ket. általános szabályait kell elsődlegesen alkalmazni, de vannak kivételek. A kivételek egyik csoportja az ún. kivett eljárások, amelyekre a Ket. tárgyi hatálya nem kiterjed ki, vagyis ezeknél az eljárásoknál a Ket. szabályait nem lehet alkalmazni, ezek eljárási szabályait külön törvényekben találhatjuk meg. A kivett eljárások köre bővült 2014. január 1-jével: a szabálysértési eljárás, a választási eljárás, a népszavazás előkészítése és lebonyolítása, a területszervezési eljárás,a felsőoktatási felvételi eljárás és - az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével - az állampolgársági eljárás mellett a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos eljárás is a kivett eljárások közé tartozik [2004. évi CXL. tv. 13. §; 2013. évi CCXVIII. tv. 10. § (1) bek.].

A kivételek másik csoportja az ún. részlegesen kivett eljárások: a Ket. szabályait meghatározott eljárásokban csak akkor kell alkalmazni, ha az irányadó másik törvény, ami az adott eljárást szabályozza, eltérő szabályokat nem állapít meg - vagyis itt a különös eljárási szabály lesz az elsődlegesen alkalmazandó - (pl. az iparjogvédelmi és a szerzői jogi eljárások, a piac felügyeleti és piac szabályozásával kapcsolatos eljárások, a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás, kisajátítási eljárás) [2004. évi CXL. tv. 13. § (2) bek.]. A részlegesen kivett eljárások köre is bővült a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott, a föld tulajdonjogának vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárással, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésével [2004. évi CXL. tv. 13. § (2) bek.; 2013. évi CCXII. tv. 138. §].

2.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében a Ket. közlési szabályaitól is el lehet térni

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. LIII. törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet a Ket-től és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg egyebek mellett a hiánypótlásra, az ügyfél tájékoztatására és a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánításra. 2014. január 1-jétől már a közlésre vonatkozó Ket. előírásokkal szemben is lehet speciális rendelkezéseket alkalmazni [2006: LIII. tv. 1. §; 2004. évi CXL. tv. 13. § (3) bek.; 2013. évi CCXVIII. tv. 10. § (2) bek.]. Ha esetleg korábban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat érintő jogszabály eltért volna a Ket. közlési szabályaitól, az alaptörvény-ellenes rendelkezés lett volna.

3.
A hatóság által nyújtott szolgáltatás teljesítése során is gondoskodni kell a védett adatról

A Ket. pontosítása rögzíti, hogy a hatósági eljárás tartama mellett a hatóság által nyújtott szolgáltatás teljesítése során is a hatóság köteles gondoskodni arról, hogy a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok (védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen [2004. évi CXL. tv. 17. § (1) bek.; 2013. évi CCXVIII. tv. 10. § (22) bek.]. A védett adattal kapcsolatos minden egyéb előírásnál a hatóság által nyújtott szolgáltatás kereteire is kiterjesztették a korábban csak a hatósági eljárásra vonatkozó kötelezettségeket.

4.
21 napra csökkent az általános ügyintézési határidő

A 2011. évi CLXXIV. törvény alapján, 2014. január 1. napjától a harminc napos ügyintézési határidő huszonegy napra csökkent.

Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a társulás vagy a jegyző önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, de legkésőbb huszonegy napon belül folytassa le az eljárást (a mulasztó önkormányzati hatóságnak korábban szintén 30 napja volt az eljárás lefolytatására) [2004. évi CXL. tv. 20. § (5) bek., 33. § (1) bek., 33. § (7) bek., 2011. évi CLXXIV. tv. 51. §].

Az eljáró hatóság vezetője – ha azt jogszabály nem zárja ki – az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatja. A határidő-hosszabbítás maximális ideje is 30 napról 21 napra csökkent 2014. január 1-jétől követően. Amennyiben az ügyintézési határidő rövidebb, mint 21 nap, az legfeljebb csak az ügyintézési határidő mértékével hosszabbítható meg [2004. évi CXL. tv. 33. § (7) bek.; 2011. évi CLXXIV. tv. 51. §].

A Ket. módosítása a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő általános meghosszabbítási határidejét nem érinti (tizenöt nap). Az új rendelkezés kimondja azonban, hogy amennyiben a szakhatóság eljárására irányadó határidő rövidebb, mint 15 nap, az legfeljebb csak a szakhatóság eljárására irányadó határidő mértékével hosszabbítható meg [2004. évi CXL. tv. 33. § (8) bek.; 2013. évi CCXVIII. tv. 10. § (22) bek. g) pont].

Ha a hatóság az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről az ügyfélnek az ellenőrzés iránti kérelem benyújtásakor előterjesztett kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Ha az ügyfél nem kéri a hatósági bizonyítvány kiállítását, a hatóság az eljárás befejezésekor az ügyfélnek megküldi az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv vagy egyszerűsített jegyzőkönyv személyes adatot nem tartalmazó kivonatát. Ebben az esetben az ellenőrzést – a korábbi 30 helyett – huszonegy napon belül kell lefolytatni, és e határidőn belül kell gondoskodni - az ügyfél személyes adatát kivéve - a jegyzőkönyv vagy egyszerűsített jegyzőkönyv személyes adatot nem tartalmazó kivonata ügyfélnek való megküldéséről (ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg) [2004. évi CXL. tv. 93. § (3a) bek., (4) bek.; 2012. évi CCX. tv. 41. § (2) bek.].

5.
E-mail esetében nem kell külön jegyzőkönyvet felvenni

A hatóság - ahol technikai felkészültsége lehetővé teszi - jogszabályban meghatározott feltételekkel a szóbeli és az írásbelinek nem minősülő elektronikus nyilatkozaton alapuló kapcsolattartást is alkalmazza, illetve az ügyfél által alkalmazott ilyen kapcsolattartást is elfogadja, így különösen a rövid szöveges üzenet formát, valamint az elektronikus levél formát. 2014. január 1-jétől hatályát vesztette az a rendelkezés, amely szerint az sms, e-mail üzenet esetében – igaz csak szükség esetén, de – jegyzőkönyvet, egyszerűsített jegyzőkönyvet vagy hivatalos feljegyzést kellett készíteni [2004. évi CXL. tv. 28/B. § (5) bek.; 2013. évi CCXVIII. tv. 10. § (4) bek.].

6.
Az eljárás megszüntetésének új lehetősége

2014. január 1-jét megelőzően nem volt előírás arra, hogy mit tehet a hatóság, ha hivatalbóli eljárás folyamán észleli, hogy az eljárás lefolytatására már az eljárás megindításakor sem volt joghatósága vagy hatásköre. A Ket. új rendelkezése szerint ebben az esetben – ha áttételnek sincs helye – a hatóság az eljárást megszünteti [2004. évi CXL. tv. 31. § (1) bek.; 2013. évi CCXVIII. tv. 10. § (5) bek.].

7.
Mikor kezdődik az ügyintézési határidő a kormányablakhoz történő benyújtás esetében?

A kormányablakok közreműködő hatóságnak minősülnek. A Ket. kiegészítése alapján a kormányablakok esetében az elektronikusan rendelkezésre álló, vagy hiteles másolatként elektronikus formában továbbítható kérelem esetében a kormányablakhoz való megérkezését követő napon kezdődik [2004. évi CXL. tv. 38/A. § (2) bek.; 2013. évi CCXVIII. tv. 10. § (6) bek.].

A kormányablakok közreműködésével induló eljárással kapcsolatos határidő-számításra vonatkozó szabályokat a részlegesen kivett és kivett eljárásokban nem lehet alkalmazni [2004. évi CXL. tv. 38/A. § (6) bek.; 2013. évi CCXVIII. tv. 10. § (7) bek.].

Érdemes tudni, hogy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –, ha valamely bejelentésnek a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz történő megtételéhez jogszabály joghatást fűz, ideértve valamely jogosultság egyidejű gyakorolhatóságát, a joghatás a kormányablaknál történő bejelentéssel beáll, a bejelentés alapján gyakorolható jogosultság a kormányablaknál történő bejelentést követően azonnal gyakorolható [2004. évi CXL. tv. 38/A. § (8) bek.; 2013. évi CCXVIII. tv. 10. § (7) bek.].

8.
Hány példányban kell benyújtani a kérelmet a kormányablakhoz?

A Ket. 2014. január 1-jétől hatályos szabálya kimondja, hogy a közreműködő hatóságként eljáró kormányablakhoz a kérelmet és mellékleteit – a kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – egy példányban kell benyújtani. Ez azt jelenti, hogy a kormányablak nem követelhet meg a kérelemből több példányt.

A kormányablak az eredeti példányt megtartja, és hiteles másolatot továbbítja. A kormányablak által hitelesített másolatként továbbított iratot a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság az eljárásához köteles elfogadni akkor is, ha jogszabály az irat eredeti példányban történő benyújtásáról rendelkezik. A részlegesen kivett és kivett eljárásokra ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, azokban az eljárásokban így akár több eredeti példány benyújtását is megkövetelheti a hatóság [2004. évi CXL. tv. 38/A. § (5)-(6) bek.; 2013. évi CCXVIII. tv. 10. § (7) bek.].

Maga a Ket. lehetőséget ad arra, hogy jogszabály a Ket-től eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a kormányablak az irat eredeti példányát is továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz [2004. évi CXL. tv. 38/A. § (7) bek.; 2013. évi CCXVIII. tv. 10. § (7) bek.].

9.
Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat szabályainak pontosítása

A Ket. lehetővé teszi, hogy a hatósági határozat nélkül – vagyis a hatóság hallgatásával – is gyakorolhassa az ügyfél a kért jogot. Fontos, hogy erre csak akkor van lehetőség, ha a külön jogszabály ezt kifejezetten előírja, a Ket. csak lehetőséget biztosít ennek megállapítására. A Ket. 2014. január 1. napjától hatályos szövege az alábbiak szerint állapítja meg a jogszerű hallgatással létrehozott határozat feltételeit.

Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha
a) az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és
b) ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, és
c) a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést.

Lényeges változás, hogy 2013. decemberéig csak akkor volt lehetőség a jogszerű hallgatással létrehozott határozatra, ha a külön jogszabály ezt kifejezetten előírta (a Ket. csak lehetőséget biztosított ennek megállapítására). 2014. január 1-jétől főszabály szerint bármilyen eljárásban lehetőség van erre, és törvénynek vagy kormányrendeletnek kell kizárnia a jogszerű hallgatással létrehozott határozat lehetőségét [2004. évi CXL. tv. 71. § (2) bek.; 2011. évi CLXXIV. tv. 48. §].