07.2. A kivitelező feladatai és felelőssége
Utolsó frissítés: 2014.02.23. 16:48
Közzétéve: 2014.02.23. 16:48
A kivitelező felelősségi körébe tartozó körülményeket számos jogszabály rögzíti, azonban két jogszabályt mindenképpen érdemes kiemelni: az Építési törvényt és a Kivitelezési kódexet. Ezen két jogszabályban található előírások összefoglalóan határozzák meg a kivitelező feladatait és felelősségét.
1.
A kivitelező feladatai és felelőssége
A kivitelező feladatait főként az Építési törvény[1] és a Kivitelezési kódex határozza meg, de számos más jogszabályban is találhatunk kötelező kivitelezői feladatokat. A kötelező jogszabályi előírások mellett az építési szerződésben is vállalhat a kivitelező általa ellátandó feladatokat. Az alábbiakban az építési tevékenység egyes fázisainak megfelelően foglaljuk össze a kivitelező jogszabályokban rögzített feladatait.
a) Az építési tevékenység megkezdésével kapcsolatosan a kivitelező felelős
aa) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért,
az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől [alvállalkozó kivitelező esetében a megrendelő vállalkozó kivitelezőtől] az építési munkaterület átvételéért [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (2) bek. a) pont];
ab) kivitelezői jogosultságának meglétéért [1997. évi LXXVIII. tv. 40. § (1) bek. a) pont];
ac) az építési napló megnyitásáért [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (2) bek. b) pont];
ad) a 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén az építési munkahely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségéhez történő előzetes bejelentésért [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. §, 3. § (1)-(2) bek.; 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM egy. rend. 5. §].
b) Az építési tevékenység folytatásával kapcsolatosan a kivitelező felelős:
ba) az építési naplóval kapcsolatosan
baa) az építési napló vezetéséért (de az elektronikus építési napló vezetésével megbízhatja a felelős műszaki vezetőt, és ezt a megállapodást mindkét fél elfogadásával a vállalkozó kivitelező elektronikus építési naplójában kell rögzíteni) [1997. évi LXXVIII. tv. 40. § (1) bek. a) pont; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (3) bek. b) pont, 12. § (5) bek.];
bab) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó alvállalkozói szerződés adatainak az elektronikus építési naplóban történő rögzítéséért és az alvállalkozó számára egyszer használatos belépési jelszó generálásáért és átadásáért [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (2) bek. m) pont][2];
bb) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetéséért az építési naplóban [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (2) bek. c) pont];
bc) az építésügyi hatósághoz, valamint más hatáskörrel rendelkező hatósághoz történő bejelentésért, ha az építési munka végzése során természeti érték, építészeti vagy régészeti emlék, illetőleg építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás kerül elő [1997. évi LXXVIII. tv. 42. § (1) bek.];
bd) az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzéséért (a lelőhelyet a hatósági intézkedésig érintetlenül kell hagyni, ennek biztosítása szintén a kivitelező feladata, de az építtető költsége) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (2) bek. e) pont, (3) bek.],
be) az építési napló jogszabályban meghatározott szervek, hatóságok és az építési műszaki ellenőr rendelkezésére bocsátásáért [1997. évi LXXVIII. tv. 40. § (3) bek.];
bf) a jogszabályt, hatósági határozatot sértő, vagy az élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető építtetői utasítás esetében az utasítást és az azt megtagadó jognyilatkozatot építési naplóba történő bejegyzéséért [1997. évi LXXVIII. tv. 40/A. §];
bg) annak folyamatos ellenőrzéséért, hogy az építésügyi hatósági engedélyek rendelkezésre állnak-e [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (2) bek. d) pont];
bh) annak biztosításáért, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik a vállalkozói nyilvántartásban szerepelnek, illetve erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (2) bek. f) pont];
bi) az építési munkaterület őrzésének biztosításáért [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (2) bek. i) pont];
bj) a felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a helyettesítésről való gondoskodásért [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (6) bek.].
c) Az építési tevékenység minőségével, szakszerűségével kapcsolatosan a kivitelező felelős:
ca) az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült kivitelezési tervekben előírtak betartásáért és betartatásáért[3] [1997. évi LXXVIII. tv. 40. § (1) bek. b) pont],
cb) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért [1997. évi LXXVIII. tv. 40. § (1) bek. c) pont].
d) Az építési tevékenység befejezésével kapcsolatosan a kivitelező felelős:
da) az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladék elszállításáért, a környezet és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában történő átadásáért, a környezetben okozott károk megszüntetéséért (ezekért egyébként az építtető és a kivitelező együttesen felel) [1997. évi LXXVIII. tv. 43. § (2) bek.];
db) a műszaki átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbájáért és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetésért, szükség esetén a próba megismétlésért [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (2) bek. g) pont],
dc) a kivitelezés befejezésével a mérési jegyzőkönyvek kiállításáért, az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozatainak rendelkezésre bocsátásáért [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (2) bek. h) pont],
dd) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor (az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor) az építési munkaterület átadásáért az építtetőnek [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (2) bek. i) pont],
de) az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtásáért [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (2) bek. k) pont].
2.
A fővállalkozó kivitelező egyéb feladatai
A fővállalkozó kivitelező egyéb feladata (a fentiekben felsoroltakon túlmenően):
a) ha az építtető nem jelölte ki, az alvállalkozó kivitelezők kiválasztása,
b) az alvállalkozó kivitelezőkkel történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása,
c) külön megállapodás esetén az alvállalkozói építési napló vezetése [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (4) bek.],
d) az építési műszaki ellenőr vagy eltérő megállapodás esetén az építtető által kiadott teljesítésigazolásnak és a teljesítésigazolás alapján a szerződés szerinti teljesítésről (részteljesítésről) kiállított számlának az építtető, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő részére történő eljuttatása [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 12. § (2) bek. l) pont].
3.
A kivitelező tervellenőrzési kötelezettsége
Az építési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, amelyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 3. § (1) bek.]. Értelemszerűen ez a szabály csak azokra a tervekre vonatkozhat, amelyeket a kivitelező igazolhatóan átvett a megrendelőtől, vagy megkapott a tervezőtől.
[1] Az Építési törvény 2006. május 1-je előtt hatályos rendelkezése a kivitelező felelősségét állapította meg a megvalósított építmény, építményrész, szakmunka rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért, valamint az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben foglaltak biztosításáért. A jelenlegi szabályozás már sokkal részletesebben határozza meg a kivitelezői felelősséget.
[2] Az e-naplóhoz kapcsolódóan az alvállalkozókra vonatkozó új kötelezettséget a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 68. § (1) bekezdés állapította meg 2013. október 1-jei hatállyal, de a papír alapon vezetett építési naplók esetében értelemszerűen nem alkalmazható.
[3] A jogszabályból 2013. április 4-i hatállyal kikerült az utalás a tervellenőrrel ellenőriztetett kiviteli tervek betartásáért és betartatásáért való kivitelezői felelősség, mivel a tervellenőr mint az építés különálló szereplője megszűnt.