EZT OLVASTA MÁR?
×

15.6. Az építésügyi bírság

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.01.10. 19:53

Közzétéve: 2013.06.01. 09:15

Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet az építésügy minden szereplőjének érdemes ismernie, hiszen a fennmaradási engedély főszabály szerint csak ezen bírság megfizetése mellett szerezhető meg. Az építésügyi bírság kiszámításának szabályaiban legutóbb 2015. március 12. és 2016. január 1. napján következtek be lényeges változások.

1.
Milyen szabálytalanságokra szabható ki a bírság?
[1]

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság is kiszabhatja az építésügyi bírságot. A jogszerűtlen, vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetében lehet az építésügyi bírság a szankció [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 2. §].

Az építésügyi hatóság köteles a fennmaradási engedélyt megadó, illetőleg a lebontást tudomásul vevő határozatában az építésügyi bírságot is kiszabni [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 4. § (1) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (1) bek.].

Fontos tudni, hogy az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól [1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (3) bek.].

A nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintő és örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységet megvalósító, engedély nélkül vagy attól eltérően végzett építési és bontási tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint, annak megfelelő módon és mértékben kell megállapítani[2].

2.
Kivel szemben szabható ki a bírság?


Az építtető vagy az ingatlan tulajdonosa kötelezhető a bírság befizetésére [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 2. §][3].

3.
Milyen esetekben engedhető el a bírság?


Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el [1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (2) bek.].[4]

4.
Milyen esetekben nem szabható ki bírság?


Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el [1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (4) bek.].

Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság csak a veszély elhárításához szükséges mértékű építési tevékenység miatt nem szab ki építésügyi bírságot [1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (5) bek.][5].

5.
A számított építményérték


A bírság összegének meghatározásához szükséges az ún. számított építményérték kikalkulálása. A számított építményérték az elkészült, kivitelezés alatt álló, vagy elbontott
a) építményhez, építményrészhez, megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet szerinti egységár, valamint
b) az építmény, építményrész – építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított – nettó alapterületének, bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének, hosszának vagy darabszámának, a megmozgatott földmennyiség tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított térfogatának szorzata, több különböző mértékegységű vagy egységáru építményrész esetében e szorzatok összege [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (3) bek.].

6.
Az építmény egységárának meghatározása


A bírság alapját képező építményegységárat a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez 1. számú melléklet tartalmazza az alábbiak szerint [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 1. melléklet][6]:
 

A szabálytalan építmény
(építési tevékenység)

A számított építményérték számításakor figyelembe veendő méret és/vagy mértékegysége

Egységár
ezer forint /
mértékegység

1.

Lakó, üdülő, kulturális, nevelési, oktatási, hitéleti, egészségügyi, szociális, igazgatási rendeltetésre szolgáló épület, épületrész

nettó alapterület /m2

140

2.

Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató, sport, szállás, iroda, ipari rendeltetésre szolgáló, és egyéb közhasználatú épület, épületrész

nettó alapterület /m2

190

3.

Mezőgazdasági munkavégzésre, tárolásra, raktározásra szolgáló épület, épületrész

nettó alapterület /m2

100

4.

Terepszint alatti építmény, építményrész

nettó alapterület /m2

10

5.

Egyéb – az 1–4. sorba nem sorolható – helyiséget tartalmazó építmény, építményrész

nettó alapterület /m2

100

6.

Felületben mért építmények, építményrészek, tartószerkezeti elemek

a felület területe/m2

40

7.

Homlokzati felületképzés, színezés

a felület területe/m2

5

8.

Hosszban mért építmények, építményrészek:

 

 

8.1.

Tartószerkezeti elemek, pillér, áthidaló, koszorú, zászlótartó oszlop

/fm

90

8.2.

Nyomvonal jellegű építmények,

/fm

15

8.3.

Égéstermék-elvezető, közmű-, híradástechnikai vezeték

/fm

5

9.

Fóliasátor

nettó alapterület /m2

5

10.

Nyílászáró

-/db

20

11.

Egyéb – az 1–10. és a 13–14. sorba nem sorolt – építmények

-/db

300

12.

Terepkialakítás

megmozgatott földmennyiség
bruttó térfogata /m3

13

13.

A honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági építmények esetén:

 

 

13.1.

Az építmények beépített berendezései (tűzjelző, őrzés-védelmi, üzemi technológiai)


-/db


500

13.2.

Az építményekhez kapcsolódó nyomvonal jellegű építmények:

   

13.2.1.

Út, repülőtéri felszállópálya és gurulóút, térburkolat

/m2

15

13.2.2.

Vasúti építmények

/fm

40

13.2.3.

Közmű, híradástechnikai vezeték

/fm

10

13.3.

A nyomvonal jellegű építmények részeként megvalósuló műtárgyak

 

 

13.3.1.

Hosszban mérhető műtárgy (áteresz, alagút)

/fm

25

13.3.2.

Egyedi műtárgy (homlok- és oldalrakodó, vasúti és közúti üzemanyag lefejtő)

-/db

1000

13.3.3.

Híd

útpálya felület területe /m2

200

13.3.4.

Egyéb tartozékok

-/db

10

13.4.

A katonai víziközlekedési építmények (stégek, kikötők)

-/db

1000

13.5.

Üzemanyagtöltő-állomás

-/db

5000

13.6.

Telepített konténerek (híradástechnikai, üzemanyagtöltő, speciális katonai célú, szociális, gépészeti)

-/db

750

13.7.

Katonai lőtér (a lőtéri épületek nélkül)

/m2

5

13.8.

Katonai kiképzés technikai eszközök:

 

 

13.8.1.

Gyakorló- és akadálypályák elemei

-/db

350

13.8.2.

Trenazsőr, szimulátor

-/db

750

14.

Környezetvédelmi építmények:

 

 

14.1.

Szennyvíz – egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, szennyvízkezelő, egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi zárt szennyvíztároló



/m3



20

14.2.

Hulladék – hulladéklerakó, szemétégető mű, hulladékégető mű (égetőmű), hulladék-együttégető mű (együttégető mű)

/m2

100


7.
A készültségi fok szorzószáma


A bírsági számításhoz alkalmazandó szorzószámok az épület (épületrész) készültségi állapotától függően az alábbiak [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 2. melléklet]:

 

 

A

B

1.

Megkezdett munkanem (készültség)

Egyszintes építmény esetében

2.

Alapozási földmunka és alapozás

0,1

3.

Felmenő teherhordó szerkezeti fal, függőleges tartószerkezet

0,2

4.

Födémépítés

0,4

5.

Tetőszerkezet

0,6

6.

Válaszfalak

0,7

7.

Vakolás

0,9

8.

Burkolás

1,0


1. A táblázatban megjelölt szorzókat attól függően kell alkalmazni, hogy ténylegesen az építmény, építményrész milyen készültségi fokon van. Amennyiben a meghatározott munkanem építését megkezdték, mindaddig az annak megfelelő sorába tartozó szorzóval kell számolni, amíg a következő megjelölt munkanem építését meg nem kezdik.
2. Az előírt készültségi szorzó a 3.1. és a 3.2. pontok kivételével nem módosítható, ha valamely előző szerkezet munkafázisa nem készült (pl. födém nélküli ipari csarnok, nyitott szín válaszfala, vakolás és burkolás nélkül).
3. Többszintes építmény esetén a készültségi fokot szintenként kell meghatározni. E tekintetben külön szintnek számít a pinceszint és a beépített tetőtér is.
3.1. A közbenső szinteknél az alapozásra vonatkozó készültségi fokot ki kell vonni az adott szint ténylegesen megállapított készültségi mérőszámából (pl. I. emelet feletti födém megkezdésekor annak készültségi foka: 0,4-0,1=0,3 lesz).
3.2. Az építmény legfelső építményszintjének készültségi fokát az egyszintes építménynek megfelelően kell kiszámolni az alapozásra vonatkozó mérőszám levonásával (pl. magastető építésének megkezdésekor a legfelső építményszint készültségi foka: 0,6-0,1=0,5 lesz).
4. Meglévő építmény bővítése esetén is a fentiek szerinti számítási módot kell alkalmazni.
5. Meglévő tetőtér beépítése, valamint meglévő lapostetős építmény utólagos tetőtér-beépítéssel történő bővítése esetén a kivitelezés megkezdésekor 0,5-ös, a burkolás megkezdésekor 1,0-es készültséggel kell számolni.

8.
Az alapbírság és a tevékenységhez kapcsolódó százalék mértéke
[7]

 

Építési tevékenység tárgya

Alapbírság mértéke [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (2) bek.]

Tevékenységhez kapcsolódó bírságszázalék [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (4) bek.]

1. Műemléki területen álló, nem védett építményen végzett jogszerűtlen építési tevékenység

300.000 forint

 

2. Világörökségi területen és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett építményen történő jogszerűtlen építési tevékenység

-

80 %

3. Helyi védelem alatt álló építményen végzett jogszerűtlen építési tevékenység

250.000 forint

70 %

4. Építési engedély nélkül végzett építési tevékenység

200.000 forint

50 %

5. Építési engedélytől eltérő építési tevékenység

200.000 forint

40 %

6. Engedélytől eltérően meg nem épült építményrész (ha annak hiányában a megvalósult építmény anyagi jogi jogszabályt sért)

100.000 forint

Nincs

7. Építési engedély jogerőre emelkedése előtt megkezdett, vagy az építési engedély végrehajthatóságának felfüggesztése alatt végzett építési tevékenység (ha az építtető az engedélyezett tervtől nem tért el)

50.000 forint

Nincs

8. Bontás tudomásulvétele nélkül végzett bontási tevékenység[8]

50.000 forint

20 %

9. Építési engedély nélkül végezhető, de anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenység

50.000 forint

Nincs

10. Az Étv. szerinti egyszerű bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően, vagy az anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenység esetén[9]

100 000 forint

30 %


9.
Az építésügyi bírság kiszámításának módja


1. Meg kell állapítani az elkövetett jogsértésnek megfelelő alapbírság összegét.

2. Meg kell határozni a számított építményértéket, az alábbiak szerint:
2.1. Az építésügyi hatósági engedély, illetve a felmérési terv alapján meg kell határozni a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megmozgatott földmennyiség, vagy elkészült építmény, építményrész jellemző méretét és mennyiségét, ami lehet nettó alapterület, bruttó térfogat, felületét, hossz (magasság) vagy darabszám. Az e pont szerinti mennyiség meghatározásakor:
a) az alapozással vagy terepszint alatti építéssel összefüggő földmunka mennyiségét figyelmen kívül kell hagyni;
b) a szabálytalanul elbontott építmény, építményrész térfogatát, felületét, alapterületét mindig a ténylegesen megsemmisült méretekből kell kiszámolni;
c) ha az engedélyezettnél kisebb vagy nagyobb mennyiségű, méretű a szabálytalanul megvalósult építmény (vagy tereprendezés), akkor a számítás alapja az engedélyezett és a ténylegesen elkészült mennyiség különbsége;
d) ha az engedélyezett és a létrehozott építmény (vagy tereprendezés) mérete, mennyisége megegyező, de kialakításában vagy elhelyezésében tér el, akkor a számítás alapja:
da) az engedélytől eltérő részek alapterületének, felületének vagy térfogatának, vagy hosszának összege, vagy
db) az eredetileg engedélyezett befoglaló méreten, helyen kívül eső építményrész térfogata, alapterülete, felülete, illetve hossza;
e) ha az épület vegyes rendeltetésű és az 1. melléklet 1. és 3. sora szerinti – különböző egységár-besorolás alá eső – rendeltetéseket tartalmaz, akkor a nettó alapterületet az azonos egységár- és készültségifok-besorolás alá eső rendeltetésenként összegezve kell meghatározni.
2.2. Az 1. mellékletből ki kell választani az épület, épületrész rendeltetéséhez vagy az építmény, építményrész előírt méretéhez rendelt egységárat, melynek meghatározásakor:
a) ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel, vegyes rendeltetésű épületben található önálló rendeltetési egység érintett, akkor az egységárat az érintett rendeltetési egység rendeltetésének megfelelően kell meghatározni;
b) ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel létrejött építmény, építményrész 1. melléklet szerinti egységár-besorolása több sorba is lehetséges, akkor a magasabb egységárral kell számolni.
2.3. Be kell szorozni a 2.1. pont szerint kiszámított mennyiséget a hozzá tartozó 2.2. pont szerinti egységárral.
2.4. A fennmaradási engedély tárgyát képező több építményre, építményrészre a 2.3. pont szerint kiszámított szorzatok összege adja a számított építményértéket.

3. A számított építményértéket az 1. melléklet 1–3. és 5. sora esetében be kell szorozni a 2. melléklet szerinti készültségi fok mértékével.

4. Ki kell számítani a 2–3. pont szerinti összeg tevékenységhez kapcsolódó bírságszázalékát - ahol nincs százalék meghatározva, ott a fizetendő bírság mértéke maga az alapbírság;
- amennyiben a számított építményérték és a százalék mértékének szorzata nem éri el az alapbírság értékét, úgy a bírság mértéke az alapbírság összegével egyezik meg.

5. Az 1. pont szerinti alapbírság és 4. pont szerinti érték összege adja az építésügyi bírság mértékét 10.000 forintra kerekítéssel[10].

6. Ismételt szabálytalanság esetén a bírság az 5. pont szerinti építésügyi bírság
a) 150%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül egy alkalommal,
b) 200%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal
jogerősen építésügyi bírsággal sújtottak [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. §, 3. sz. melléklet].

A műemléki védelem alatt álló építményt érintő építési és bontási tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint, annak megfelelő módon és mértékben kell megállapítani [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 2/A. §].

10.
Mi a következménye a bontás utáni újraépítésnek?


A jogszerűtlenül végzett bontást követően új építmény jogszerűtlen vagy szakszerűtlen létesítése esetén a bírságot a bontásra és az építésre külön ki kell szabni [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (7) bek.].

11.
A bírság fizetésének szabályai


11.1. Fizetési szabályok

A bírság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat jogerős záradékkal ellátott 1-1 példányát az építésügyi hatóság nyolc napon belül köteles közölni
a) a kötelezettel a fizetési határidő pontos megjelölésével,
b) ha nem azonos a kötelezettel, az érintett ingatlan tulajdonosával [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 7. § (2) bek.].

A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap. A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőssé válásának napja [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 5. § (1)-(2) bek.].

A bírságot a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00294896-51000008 számú célelszámolási számlára[11]. A teljesítés módja készpénzátutalási megbízás, átutalási megbízás, bankkártyás átutalás vagy - amennyiben a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő megfizetés lehet. A sajátos építményfajtákra kiszabott bírságot az építményfajta szerint feladatkörrel rendelkező miniszter által meghatározott előirányzat számlájára kell befizetni [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 6. § (1) bek.].

A befizetési csekken vagy banki átutalás során fel kell tüntetni
a) a határozat számát, egyedi bírság-azonosító kódját,
b) a bírság megnevezését,
c) a kötelezett nevét (megnevezését) [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 6. § (3) bek.].

Fontos tudni, hogy a befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül az építtető köteles a bírságot megállapító elsőfokú építésügyi hatóság részére igazolni [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 6. § (4) bek.].

11.2. Fizetési haladék feltételei

A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 60 napra [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 5. § (3) bek.].

A befizetési határidő hosszabbításáról szóló végzés jogerős záradékkal ellátott 1-1 példányát az építésügyi hatóság nyolc napon belül közli az érintett ingatlan tulajdonosával is [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 7. § (2) bek.].

11.3. Részletfizetés lehetősége

A részletfizetés kedvezményét a Ket. szabályozza. Fontos, hogy szintén csak a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján kérelmezhető a részletfizetés. A részletfizetés iránti kérelemben le kell írni, hogy mi az az építtetőn (tulajdonoson) kívül álló ok, amely lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy a bírság befizetése számára miért jelentene aránytalan nehézséget [2004. évi CXL. tv. 74. § (1)-(2) bek.].

A határidő lejárta után az építtető (tulajdonos) – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a fenti okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt (vagyis határidő lejárta után részletfizetési kérelem és igazolási kérelem egyidejű benyújtása szükséges), és a hatóság csak akkor foglalkozhat érdemben a részletfizetési kérelemmel, ha az igazolási kérelemnek helyt ad. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is [2004. évi CXL. tv. 74. § (3) bek.].

A részletfizetésről szóló végzés jogerős záradékkal ellátott 1-1 példányát az építésügyi hatóság nyolc napon belül szintén közli az ingatlan tulajdonosával is (ha nem ő a fizetésre köteles) [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 7. § (2) bek.].

11.4. A hatóságnak nincs méltányossági lehetősége

Fontos kiemelni, hogy a hatóságnak – ellentétben az örökségvédelmi bírság szabályaival – nincs lehetősége méltányosság gyakorlására. A hatóság sem az eset sajátosságaira, sem a kötelezett személyi, vagyoni vagy családi körülményeire sem lehet figyelemmel, mert ez nem teszi lehetővé a jogszabály. Ha a kötelezett a szabálytalanságot nem szünteti meg, de a bírság megfizetése számára nehézséget okoz, kizárólag fizetési haladékot vagy részletfizetést kérhet.



Felhívjuk a figyelmét arra, hogy egyedülálló szolgáltatást indított az ÉpítésiJog.hu portál: ezentúl elérhető az oldalon a Bírságkalkulátor, mellyel pontosan ki lehet számítani egy-egy adott esetre az építésügyi bírságot. (A számítás az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján történik, de az egyszerű bejelentés nélküli, vagy attól eltérő építési tevékenység még nem jelent meg a programban.)

A Bírságkalkulátor használatát bemutató oktatófilm ide kattintva megtekinthető.

 



[1] A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet a 2007. január 19. után indult eljárásokban kell alkalmazni, az ezt megelőző ügyekben még a 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján szabhatja ki a hatóság az építésügyi bírságot.

[2] 2015. március 12-i hatállyal a Bírságrendeletben is átvezetésre kerültek az örökségvédelmi jogszabályokban bekövetkezett változások során bevezetett meghatározások, fogalmak. Ennek megfelelően a Bírságrendeletben nevesítve lett a nyilvántartott műemléki érték és a műemlék, mint fogalom (lásd: 38/2015. (III. 11.) Korm. rend. 6. §). Kapcsolódó tájékoztatót lásd itt: Az építésügyi bírságrendelet műemlékeket érintő változásai https://epitesijog.hu/fooldal/1738-az-epitesgyi-birsagrendelet-memlekeket-erint-valtozasai

[3] 2013. január 1-jéig csak az építésügyi hatóság szabhatott ki építésügyi bírságot, és csak az építtetővel szemben.

[4] A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 44. § (10) bekezdése szerint: A fennmaradási engedélyről szóló határozat – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl – tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető. Ez a jogszabály szerinti tájékoztatás azért nem pontos, mert ebben az esetben nem elengedhető a bírság (tehát nem a hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik a döntés), hanem a hatóság köteles elengedni a bírságot.

[5] Az Étv. 2014. december 26-ától hatályos pontosítása rögzítette, hogy veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek esetében a jogszerűtlen veszélyelhárítás vagy bontás esetében az építésügyi hatóság kizárólag a veszély elhárításához szükséges mértékű építési tevékenységre nem szab ki építésügyi bírságot, az ezt meghaladó tevékenységre megállapítja a szankciót (lásd: 2014. évi XCVIII. tv. 2. § h) pont). A kapcsolódó tájékoztatót lásd: Veszélyes állapotú építmények esetében is kiszabható az építésügyi bírság

[6] A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet a szabálytalan építkezés jogkövetkezményét nem különbözteti meg abból a szempontból, hogy az építkezés az ország melyik pontján folyt, így egy falusi és egy budapesti, V. kerületi építtető is ugyanarra a bírságtételre számíthat. A korábbi, 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet még eltérő számítási alapot állapított meg Budapesten, a megyei jogú városban, egyéb városban és a községekben elkövetett szabálytalanságokra.

[7] Az alapbírság fogalmát a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 13. §-a állapította meg 2013. január 1-jétől, korábban alapbírság nem létezett, csak annyi szabály volt, hogy 10.000 forintnál kisebb bírságot nem lehetett kiszabni.

[8] 2015. december 31. napjáig kezdés bejelentés nélkül végzett bontási tevékenység esetére volt alapbírság rögzítve, azonban a tevékenység pontos megnevezése: bontás tudomásulvétele nélkül végzett bontási tevékenység (lásd: 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 75. § (1) bek., Hatályos: 2016.01.01.)

[9] Lásd: 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. § (1) és (2) bek., Hatályos: 2016.01.01.

[10] 2013. január 1. előtt a kiszabható bírság összege nem lehetett kevesebb, mint 10.000 forint, és a bírság összegét – a kerekítés szabályai szerint – száz forintra való kerekítéssel kellett megállapítani.

[11] Az e-epites.hu 2014. szeptember 4. napján kelt tájékoztatása szerint – tekintettel arra, hogy jelenleg már a Miniszterelnökséget vezető miniszter látja el az építésügy központi irányítását – megváltozott az építésügyi és építésfelügyeleti bírság teljesítését lehetővé tevő bankszámlaszám. A tájékoztatás szerint a bírságokat az alábbi számlaszámra lehet megfizetni: 10032000-00294896-51000008. A Bírságrendeletben csak 2014. november 17-én jelent meg a számlaszám (lásd: 280/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet 2. §). A korábbi számlaszám a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01220122-50003008 számú célelszámolási számlája volt.

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt