Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Már közel 400 db kérelmet nyújtottak be a TSZSZ-hez

Már több, mint egy éve működik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), melynek létrehozását az építőiparban tapasztalható, egyes becslések szerint több százmilliárd forint nagyságrendű ki nem fizetett tartozás kezelése, rendezése tette szükségessé.

A TSZSZ magyarországi építési beruházásokkal (tervezési, kivitelezési munkák) kapcsolatos viták esetén járhat el, akár a szervezet 2013. júliusi létrehozása előtt megkötött szerződéseknél is. Ugyancsak kérhető a TSZSZ szakvéleménye szerződést biztosító mellékkötelezettség esetében is (bankgarancia, zálogjog és kezesség), ha ezek érvényesítését illetően alakult ki vita a felek között. A jogszabály szerint a szakértői eljárás lefolytatását kérheti a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó.

Kérelmet a jogszabály által meghatározott forma szerint lehet benyújtani. 2014. április végétől működik az TSZSZ elektronikus kérelem befogadási rendszere, amelyen az űrlap kitöltését és a vitás teljesítéshez kapcsolódó dokumentumok csatolását követően egyetlen kattintással kérelmezhető a TSZSZ eljárása (az online felület elérhetősége: www.mkik-tszsz.hu). Emellett benyújtható a kérelem e-mailben is, a kerelem@mkik-tszsz.hu címre történő megküldéssel, csatolva minden olyan dokumentumot, amely a teljesítés tényét igazolja. Ha valamilyen okból az elektronikus beküldés nem megoldható, be lehet nyújtani a kérelmeket postai úton, vagy személyesen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál vagy a területi kereskedelmi és iparkamaráknál is.

Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy csak akkor járhat el a TSZSZ, ha a felek között létrejött írásos szerződés, így annak másolatát a kérelemhez minden esetben mellékelni kell. A kérelem beadásával egyidejűleg meg kell történnie a szakértői eljárási díj befizetésének is. Az eljárás díját jogszabály szabályozza, a szokásos szakértői díjazásnál lényegesen alacsonyabb, a kérelemben vitatott összeg nettó értékének 1%-a, minimum 60 000 Ft, maximum 450 000 Ft.

A szerv a nemzetgazdasági miniszter által kinevezett csaknem 200 igazságügyi szakértő taggal működik. Az egyes esetekben a szakértői eljárást a kérelem ismeretében kijelölt háromtagú, megfelelő szakterülteken jártas szakértőkből álló tanács folytatja le a befogadástól számított 30 napos határidővel, amely indokolt esetben egy alkalommal, maximum 30 nappal hosszabbítható.

Eddigi szakértői működésünk során már nem is egy példa volt arra, hogy a felek a szakvélemény alapján meg tudtak egyezni, de többször előfordult az is, hogy ez már a szakértők jelenlétében, a helyszíni szemle alkalmával megtörtént. Számos esetben már a TSZSZ-hez beadott kérelem önmagában elősegítette a vita megoldását, több olyan eset volt, amikor a szakértői eljárás tényleges lefolytatására azért nem került sor, mert a nem fizető fél, amikor tudomást szerzett az eljárásról, kiegyenlítette tartozását.

Ha a felek közötti megegyezés a szakvélemény alapján sem jön létre, a bíróságon kiemelt jelentőségű perként indítható a TSZSZ szakvéleményére alapított per, speciális eljárási szabályokkal. A TSZSZ szakvéleményére alapított perben a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedésben elrendeli a TSZSZ szakértői véleményben megállapított követelés teljesítését, amennyiben a kérelmező annak esetleges visszafizetésére megfelelő biztosítékkal rendelkezik. Szintén lehetőség van biztosítási intézkedés elrendelésének kérelmezésére a szakértői véleményben megállapított összeg erejéig.

Hasonló súlya van a TSZSZ szakvéleményének az Építési törvényben szabályozott, úgynevezett „nemfizetési jelzés” esetén. Minden kivitelezői tevékenységet folytató vállalkozás és egyéni vállalkozó köteles tevékenységét a kivitelezői névjegyzéket vezető MKIK felé bejelenteni. A vállalkozó a TSZSZ szakvéleményével igazolva írásban bejelentheti az MKIK-nak, hogy másik vállalkozó kivitelezővel megkötött építési szerződésből eredően díjazásra jogosult, de a fizetés sem a vállalt határidőben, sem a bejelentés megtételéig nem történt meg. Ez esetben az MKIK felhívja a fizetésre kötelezettet arra, hogy igazolja, hogy fizetési kötelezettségét teljesítette, vagy az értesítés alapjául szolgáló ítélettel szembeni rendkívüli jogorvoslati eljárásban annak végrehajthatóságát felfüggesztették, vagy megállapították, hogy fizetési kötelezettsége nincs. Tájékoztatja továbbá a feleket arról, hogy a fenti határidő eredménytelen lejártát követően a fizetésre kötelezettet törli a nyilvántartásból.

A létrehozás óta eltelt több, mint két év alatt már közel 400 db kérelmet nyújtottak be a TSZSZ-hez, és legalább ugyanennyien érdeklődtek a működésével kapcsolatban. A kérelmezők döntő többsége kivitelező vállalkozó vagy alvállalkozó, tervezéssel kapcsolatban eddig tizenöt esetben fordultak a TSZSZ-hez, és megrendelő harmincegy alkalommal adott be kérelmet. Több, mint tíz esetben bankgarancia lehívásával kapcsolatosan adták be a kérelmet.

Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy leginkább 1 millió Ft feletti kintlevőség esetén éri meg hozzánk fordulni a vállalkozóknak, bár néhány esetben 1 millió Ft alatti vitatott összeg is előfordult. A beadott kérelmek nagy többségénél 1 és 50 millió Ft közötti ki nem fizetett összeget vitattak. Az eddig beadott kérelmekhez tartozó vitatott összegek nagysága összesen több, mint 11 milliárd forint, az ezek mögött álló beruházási érték meghaladja a 80 milliárd forintot.

A TSZSZ által lezárt ügyek közül már több beadásra került a bírósághoz, illetve tudomásunk van több olyan ítéletről, amely a Szakértői Tanács által megállapított összeget teljes mértékben megítélte a kérelmezőnek.

A szakvéleménnyel zárult ügyek kérelmezői a TSZSZ eljárás legfőbb előnyeinek tartják, hogy elősegíti a felek megállapodását, kedvezőbb tárgyalási pozíciót biztosít a kérelmezőnek, illetve felgyorsítja és leegyszerűsíti a pénzkövetelések bíróság előtti érvényesítését.