Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

02.1.5. Tervtanácsok rendszere, feladatai (1.). A tervtanácsi szintek

Az építtetők legtöbbször az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti-műszaki tervtanácsok mellett a megyei (fővárosi) kormányhivatali szinten működhetnek településrendezési tervtanácsok, amelyeknek a településrendezési előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti-műszaki tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti-műszaki tervtanácsok három szintje: Országos Építészeti Tervtanács, területi tervtanácsok és a helyi építészeti-műszaki tervtanácsok. Jelen tájékoztatóban a tervtanácsok felépítését, működését mutatjuk be.

Mi a tervtanácsok általános feladata?

Az Építési törvény szerint építészeti értékvédelem érdekében hozták létre szakmai tanácsadó testületként a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokat [1997. évi LXXVIII. tv. 5.§ (4) bek.]. A tervtanács - a településtervezésben vagy az építészeti-műszaki tervezésben, valamint az örökségvédelem területén kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező - természetes személyekből álló szakmai tanácsadó, véleményező testület. A tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 2. § (1) bek.].

A tervtanácsok feladata különösen
a) a településrendezési terv előírásainak - ennek hiányában az illeszkedési szabályoknak -, valamint az országos településrendezési és építési követelményeknek érvényesítése,
b) az önkormányzat településkép-védelmi feladatainak előkészítése és munkájának segítése,
c) a településkép és a települési környezet védelme,
d) az építészeti örökség és az építészeti értékek, az építészeti minőség és a táji jellegzetességek védelme [1997. évi LXXVIII. tv. 5. § (5) bek.].

Érdemes tudni, hogy 2021. júliusától a helyi építési szabályzatban foglaltaknak való megfelelés vizsgálata már nem tartozik a tervtanács hatáskörébe, így jogos a kérdés, hogy ennek hiányában a településrendezési terv előírásainak érvényesítésében hogyan vehetnek részt (lásd: Szűkült a tervtanácsok által vizsgálható követelmények köre).

A Tervtanácsi rendelet szerint a települési önkormányzat polgármestere vagy a településrendezési terv tervezője településrendezési tervtanácsi véleményt kérhet a készülő településrendezési tervről a településrendezési eljárás közbenső véleményezési szakaszát megelőzően [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 8. § (2) bek.]. E jogszabályhely – amennyiben a jogalkotó fent kívánja tartani a településrendezési tervtanácsok intézményét – módosításra szorul, mert a 2022. július 1-től gyökeresen átalakult településtervezési rendszerben már nem értelmezhető a „közbenső véleményezési szakasz” fogalma.

Jelenleg csak a megyei (fővárosi) kormányhivatali szinten működnek (és ott is szinte csak elvileg) településrendezési tervtanácsok, melyeknek a településrendezési előírások megalkotása során lehetne szerepe, amint a múltban volt is. Akkor két szinten léteztek, a kisebb településrendezési tervek véleményezése a „többmegyés” területi főépítészi irodák illetékességéhez igazodó területi településrendezési tervtanácsokhoz, míg pl. a megyei jogú város területére kiterjedő településszerkezeti terv tervezete a központi (szakminisztériumi) településrendezési tervtanácshoz került benyújtásra, az eljárás közbenső véleményezési szakaszát megelőzően. Miután azonban utóbbi megszűnt, a területi településrendezési tervtanácsok megkeresése pedig – az építészeti-műszaki tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntessé vált, a gyakorlatban ezek is alig, vagy szinte egyáltalán nem üléseznek. Települési szinten – és néhány évig a megyei építészkamarák mellett is működve – csak építészeti-műszaki tervtanácsok vannak (illetve voltak), településrendezési tervtanácsok nem.

A tervtanácsok működésére és eljárási rendjére vonatkozó fontosabb előírásokat a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben (Tervtanácsi rendelet) találhatjuk meg [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 1. § (1) bek.].

Az Országos Építészeti Tervtanács és a területi tervtanácsok véleményezési körébe tartozó dokumentációk, ügyek körét táblázatos formában IDE kattintva ismerheti meg. Az összefoglalóban kitekintést adunk a 2022. augusztus 17-étől hatályos változásokra is, amelyekkel jelentősen bővült Országos Építészeti Tervtanács feladatköre.
 

Ki lehet a tervtanács tagja?

A tervtanács tagja jogszabályban meghatározott mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettséggel) és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező, vagy a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján szakértőként nyilvántartásba vett természetes személy lehet  [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 5. § (1) bek.].

A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében ún. bírálót (opponens) kérhet fel, feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A bírálóknak a tervtanács tagjára vonatkozó szakmai feltételeket kell teljesíteniük, illetve kiemelten védett műemléket, védett műemléket, ezek telkét, a műemléki környezetet és a műemléki területet érintő tervtanácsi eljárásban bírálóként - a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által javasolt - a beavatkozásnak megfelelő területen jogosultsággal rendelkező örökségvédelmi szakértő vagy egyéb szakértő vonható be [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 6. §].

A tervtanács ügyrendjében meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg a bírálót a megbízás teljesítésekor [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 17. § (2) bek. a) pont].

 

Összeférhetetlenségi szabályok

A pártatlanság biztosítása érdekében a Tervtanácsi rendelet összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz. Az építészeti-műszaki tervtanácsok esetében nem azt határozza meg a jogszabály, hogy az adott testületnél ki lehet tag, hanem azt, hogy egy adott tervdokumentáció véleményezése során kik lehetnek a konkrét tervtanács tagjai. Egyrészt a tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Érezhető, hogy ez elég szubjektív megközelítés, és lehetőség van mérlegelésre.

Másrészt a jogszabályban vannak olyan esetek, amikor nincs mérlegelésre lehetőség: ha az adott személyi, vagy gazdasági körülmény fennáll az összeférhetetlenséget meg kell állapítani. A Tervtanácsi rendelet szerint bírálóként, illetve elnökként, tagként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak
a) a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,
b) a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa, munkatársa, társtervezője vagy ágazati tervezője volt,
c) munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve
d) tulajdonában levő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervező [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 7. § (4) bek.].

Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a tervtanács ügyrendje is rendelkezik [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 7. § (1) bek.].

A településrendezési tervre vonatkozó tervtanácsi vélemény kialakítása esetén van egy további összeférhetetlenségi előírás is: nem lehet elnök, tag, illetve bíráló az elfogadásban érintett önkormányzat alkalmazottja, valamint a képviselő-testület tagja [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 7. § (3) bek.].

A bíráló, a tag a tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi véleménnyel érintett személy is bejelentheti [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 7. § (5) bek.].

 

Mi történik az összeférhetetlenség megállapítása esetében?

Kérdésként merülhet fel, hogy mi történik összeférhetetlenség esetében, ha még nincs kiadva az építési engedély, és ha már ki van adva? Véleményem szerint, ha már kiadott építési engedély van, azt utóbb bebizonyosodott tervtanácsi összeférhetetlenség tudomásszerzése esetén az építésügyi hatóságnak nem kell (szerintem nem is lehet joga) visszavonnia, mert neki a kiadmányozott településképi vélemény (vagy a területi és a központi tervtanács esetén a tervtanácsi vélemény) mint okirat alapján kellett a döntését meghoznia. A keresetet benyújtó ellenérdekű fél természetesen hangsúlyosan hivatkozhat a bebizonyosodott tervtanácsi összeférhetetlenségre (akár az építtető is, ha a negatív tervtanácsi vélemény kihathatott az engedélykérelme elutasítására). A kereset nyomán persze már léphet maga a hatóság is.

Ha az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően vagy közben bebizonyosodik az összeférhetetlenség – és ez az építésügyi hatóság tudomására jut – akkor, a teljeskörű tényállás-tisztázási kötelezettsége részeként kezdeményeznie kell (amennyiben az a döntésére érdemben kihathat) egy immár „tiszta” tervtanácsi testület újbóli véleményezési eljárását. Azt hiszem, ebben igen széttartó lehet a hatósági gyakorlat, de valószínűleg nem túl sok ilyen eset volt eddig (az új, 2022. augusztus 17-étól hatályos szigorúbb kötőerejű központi tervtanácsi véleményezés miatt ezek száma nőhet; ezért tartjuk garanciális jelentőségűnek az Országos Építészeti Tervtanács ügyrendjének – benne az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályozásnak – az alapos átgondolását és publikussá tételét). Lásd: Az Országos Építészeti Tervtanács dönt a nagyobb volumenű beruházásokról (1. rész)

Amint már jeleztük, a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül lehet bejelenteni összeférhetetlenségi okot. Úgy véljük, hogy az összeférhetetlenség tekintetében az engedély véglegessé válásától számított 6 hónapnak legfeljebb annyi a jelentősége, hogy nem kívánta a jogalkotó a „függő helyzetet” tovább fenntartani (hasonlóan az új ügyfelek belépésének – döntéstől számított – szintén 6 hónapon túli tilalmához az Építési törvényben); továbbá a legtöbb építési engedélyezési eljárás lezárul ennyi idő alatt. Még a döntéstől számított 1 év lehet releváns (ha esetleg a hatósági döntés kijavítására gondolnánk), esetleg a semmisségen is el lehet gondolkodni, különösen, ha bűncselekmény is megvalósulna az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Amit itt még jelezni lehet a keresetindításon túl: az ügyészséghez fordulás.

Konkrét (titkolt, de utóbb bebizonyosodott) összeférhetetlenségi esetről egyébként nem tudunk, ezért az utólagos eljárásra vonatkozó előírások biztosan nem sok próbát éltek meg. Példaként bemutatjuk Tatabányán, a 2002-ben életre hívott helyi építészeti-műszaki tervtanács összeférhetetlenség szabályozását. Az ügyrendben a város településképi rendeletének (3/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelet) 6. melléklete tartalmazza az előírásokat (20 éve nem kellett módosítani az ügyrendet, ezért valószínűleg bevált a szabályozás):

„3. Az összeférhetetlenség elbírálásának és a döntési rendnek a szabályai:
3.1 Ha a tervtanács elnöke részéről merül fel összeférhetetlenségi ok, azt a Kamara küldöttének kell bejelentenie. A Kamara küldötte az összeférhetetlenségi ok megszűnéséig átveszi az elnöki feladatokat és vezeti az ülést. Ha a felkért bíráló jelent be összeférhetetlenségi okot, a tervtanács elnöke – az ok vizsgálata nélkül – új bírálót kér fel, vagy eltekint az adott ügyben bíráló alkalmazásától. Ha a 252/2006.(XII. 07.) sz. Kormányrendelet 7. § (5) bekezdése szerinti, a tervtanácsi tárgyaláson résztvevő, vagy a véleménnyel érintett személy jelent be bármelyik, az állásfoglalás kialakításánál szavazó tagra vagy a bírálóra vonatkozó összeférhetetlenségi okot, az elnök az érintettek meghallgatása után dönt a bejelentés elfogadásáról vagy visszautasításáról. A bejelentés elfogadása olyan új körülménynek minősül, amely megalapozhatja az adott ügy újratárgyalását. Egyéb személy általi bejelentést az elnök az ok vizsgálata nélkül visszautasíthatja.
3.2 A Tervtanács döntéseit nyílt szavazással, a jelenlevő - összeférhetetlenségi ok miatt szavazati jogában nem korlátozott - tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. (…)”

A Tervtanácsi rendelet azt is előírja, hogy nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban elnökként, tagként, valamint bírálóként az a személy, aki
a) bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig,
b) a külön jogszabályban meghatározottak szerint etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 13. § (6) bek.].
 

A tervtanácsok három szintje

Mi a tervtanács elnökének feladata?

A tervtanács elnöke
a) javaslatot tesz a tervtanács ügyrendjére és annak elfogadására,
b) vizsgálja a tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását,
c) e rendeletben foglaltaknak megfelelően meghatározza a tervtanács összetételét, ennek keretében a tárgyalandó témáktól függően bírálót és tervtanácsi tagot jelöl ki, megbízza a tervtanács tagjait, a terv bírálóját, meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit, visszavonja a tervtanácsi tagok megbízását,
d) vizsgálja, hogy a bírálatra rendelkezésre bocsátott építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az e rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a dokumentáció benyújtóját,
e) irányítja a tervtanácsi munkát, vezeti a tárgyalást,
f) (gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, a tárgyaláson elhangzott véleményeket szóban összefoglalja és ez alapján a tervtanácsi véleményt megfogalmazza a jegyzőkönyv számára – 2021.01.01. napjától hatályon kívül helyezve)
g) hitelesíti és kiadmányozza a tervtanácsi véleményt,
h) gondoskodik a tervtanácsi véleménynek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) való feltöltéséről, kérésre megküldi az érintettnek a tervtanácsi véleményt,
i) gondoskodik a tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési, nyilvántartási feladatok végzéséről,
j) gondoskodik akadályoztatása esetén a helyettesítéséről [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 3. § (2) bek.],
k) javaslatot tesz a tervtanács tagjainak személyére [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 2. § (1) bek.].

A cikkben szereplő témáról további részleteket ismerhetnek meg az alábbi szakmai konferencián és webináriumon (program és részvételi feltételek a plakátra kattintva olvashatók)