A tavalyi évben több alkalommal is változott, hogy a felelős műszaki vezető milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét. A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) 2014. január 1-jétől a korábbiaktól eltérő módon szabályozza a kérdést: más feladatköre van a megbízási szerződéssel és más a tagként vagy munkaviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki ellenőröknek. Kiss Andor, a Szentendrei Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatal vezetője fogalmazta meg ezt úgy egy előadásában, hogy kialakult az elsőrangú és a másodrangú felelős műszaki vezetők köre.

A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) 2014. január 1-jétől már a felelős műszaki vezetői szerződés kötelező elemeit is meghatározza. Korábban kizárólag a Ptk. rendelkezéseit kellett alkalmazni, amelyektől el lehet térni. A Szakmagyakorlási rendelet kötelező, tehát az itt felsorolt elemeket mindenképpen tartalmaznia kell a felelős műszaki vezető megbízási szerződésének. A tájékoztató táblázatos formában összefoglalja a felelős műszaki vezető lehetséges jogviszonyait, és a kötelező foglalkoztatási formát is a hatályos előírásoknak megfelelően.

A műszaki ellenőri tevékenységre az építtető és az építési műszaki ellenőr megbízási szerződést köt egymással. A megbízási szerződésre 2013. december 31-ig csak a Kivitelezési kódex írt elő kötelező elemeket, de jelenleg már a Szakmagyakorlási rendeletben is találhatunk olyan elemeket, amelyek az érvényes megbízási szerződés megkötéséhez szükségek. A Kivitelezési kódex kiegészítése meghatározza azt is, hogy milyen időtartamra vonatkozzon a műszaki ellenőr megbízása (véleményem szerint pontatlanul).

A 522/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet egyidejűleg enyhített a szakmagyakorlók továbbképzési terhein, és szigorított a cégek működési feltételein.

Egy évvel az után, hogy a tervellenőr feladatai eltűntek az építésügyi jogszabályokból, már ismét megtalálható az elnevezés. 2014. január 1-jétől (kizárólag?) a vezető tervezői címmel végezhető tevékenység lett a tervellenőrzés.

A beruházáslebonyolító 2014. január 1-jétől kikerült a Kivitelezési kódexből, ezért a beruházási tanácsadó meghatározása is módosult. A jogszabály viszont a beruházáslebonyolítói feladatkör törlése során megfeledkezett arról, hogy a korábbi három feladatkör helyett már csak két feladatkör együttes ellátását jelenti a beruházási tanácsadó tisztsége.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) egységesítette a szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat. Az egységesítés mellett a településrendezési tervezési tevékenységet végzők esetében bekerült a jogszabályba egy kivétel, illetve az építési műszaki ellenőrök és a felelős műszaki vezetők által el nem végezhető tevékenységek szabályai jelentősen módosultak is. Az áttekinthetőség érdekében táblázatos formában is összehasonlítottuk a 2014. január 1-je előtti és utáni előírásokat.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) egységesítette a szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat. Az egységesítés mellett a településrendezési tervezési tevékenységet végzők esetében bekerült a jogszabályba egy kivétel, illetve az építésügyi műszaki szakértők részére tiltott tevékenységek listája kibővült.

Az alábbi táblázatban összehasonlítjuk a szakmagyakorlók tekintetében érvényesülő 2012. december 31-én és 2014. január 1-jétől hatályos összeférhetetlenségi szabályokat. A táblázatban pirossal és aláhúzással jelöltük az új, vagy módosuló előírásokat.

A közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartásának létrehozásához kapcsolódóan több jogszabályban is találhatunk rendelkezéseket. A 2010. évi CXVI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosította, egyebek mellett az e-közmű bevezetése érdekében. Több fontos fogalom – például a közmű meghatározása – 2014. január 1-jei hatállyal jelenik meg az Építési törvényben (ha megjelenik), részben sajnos az OTÉK szabályaitól eltérően. A nyomvonal jellegű építményre viszont maga az Étv. tartalmaz két egymástól eltérő fogalmat. Jelenleg azonban az sem biztos, hogy egyáltalán léteznek az Építési törvényben ezek a fogalmak. Egy olvasónk valószínűleg megfejtette az Étv. rejtélyét.

A Ket. jogorvoslati rendszerében a 2014. január 1-je után indult vagy megismételt eljárásokat érintően több változás is bekövetkezett. A fellebbezés szabályaiban a gyakorlatban előforduló vitás helyzetek elkerülését szolgáló érdemi változások történt. Az Országgyűlés döntése a fellebbezés formáját, a fellebbezhető döntések körét és a fellebbezésről szóló tájékoztatás előírását is érintette. A bírósági felülvizsgálat szabályainak módosítását inkább csak az egyértelmű szabályozás kialakítása indokolta.