A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a településrendezési tervezési tevékenység végzésének feltételeit is. A településtervezési szerződésre a Szakmagyakorlási rendelet mellett a Ptk. (az 1959. évi IV. törvény és a 2013. évi V. törvény) és az Építési törvény (az 1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) is tartalmaz előírásokat. Fontos tudni, hogy a településfejlesztési koncepció megalapozó vizsgálata csak akkor használható fel a településrendezési eszköz kidolgozásához, ha azt jogosultsággal rendelkező településtervező és szakági településtervező készítette [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (4) bek.].

Egy évvel az után, hogy a tervellenőr feladatai eltűntek az építésügyi jogszabályokból, már ismét megtalálható az elnevezés. 2014. január 1-jétől (kizárólag?) a vezető tervezői címmel végezhető tevékenység lett a tervellenőrzés.

A beruházáslebonyolító 2014. január 1-jétől kikerült a Kivitelezési kódexből, ezért a beruházási tanácsadó meghatározása is módosult. A jogszabály viszont a beruházáslebonyolítói feladatkör törlése során megfeledkezett arról, hogy a korábbi három feladatkör helyett már csak két feladatkör együttes ellátását jelenti a beruházási tanácsadó tisztsége.

Az alábbi táblázatban összehasonlítjuk a szakmagyakorlók tekintetében érvényesülő 2012. december 31-én és 2014. január 1-jétől hatályos összeférhetetlenségi szabályokat. A táblázatban pirossal és aláhúzással jelöltük az új, vagy módosuló előírásokat.

Érdemes tudni, hogy a tervellenőr nem minősül az építkezés külön szereplőjének. Az építkezés 2013. április 19-étől hatályos szereplője a beruházási tanácsadó, akinek egyik feladata szintén a tervezés, és a tanácsadó mérnök elnevezésű szereplőt váltotta fel. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a tervezőre vonatkozó összeférhetetlenségi előírásokat is. 2014. január 1-jétől kaphatnak a tervezők bizonyos szakmai címeket, így például a kamara vezetői tervezői címet is adhat az arra jogosultnak.

A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv – a vállalkozási szerződés szabályai között és a tervezési szerződés külön is nevesítve –, a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), és az Építési törvény határozza meg. A tervezői feladatokat és felelősséget meghatározó új jogszabály az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet), amelyet a tervezőknek már 2013. augusztus 1. napjától alkalmazni kell.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet egyik már hatályba lépett rendelkezése a cégek által végezhető szakmagyakorlási tevékenységek részletes feltételeit rögzíti. A cégek esetében a jogszabály egyebek mellett generálisan előírja az írásbeli szerződési kötelezettséget.

2013. július 1-jétől a kivitelezési dokumentáció részeként a műszaki leírás tartalma is módosult. A tervezőnek már a betervezett építési termékek műszaki teljesítményére vonatkozó nyilatkozatot kell készítenie a megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozat helyett. E mellett a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet további – súlyos felelősséggel járó – feladatokat rótt a tervezők részére, de új jogszabályi jogosultság is keletkezett: ki lehet jelölni konkrét építési terméket.