A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseihez kapcsolódóan jelent meg a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (az általunk használt elnevezése: Eljárási kódex). A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a régi Eljárási kódex) még azt a listát találhattuk meg, hogy milyen építési tevékenységekhez nem kell építési engedélyt kérnünk. 2024. októberétől az Eljárási kódex már azt tartalmazza, hogy mihez kell egyszerű bejelentést tennünk és milyen építési tevékenységet kell megelőznie az építési engedélynek.

A koronavírus-járvány miatt a Kormány folyamatosan hirdet ki veszélyhelyzeti normákat, amelyek a veszélyhelyzet időtartama alatti, speciális előírásokat rögzítik. Megismerhettük már az építési engedélyek hatályával kapcsolatos könnyítéseket, illetve a személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményeket csökkentő rendelkezéseket. A 2020. május 18-ától hatályos rendelkezések beleillenek ebbe a sorba, hiszen a veszélyhelyzet időszakára szólnak, de ki is lógnak ebből, hiszen nem a könnyítést, hanem lényegben egy eljárási típus megszüntetését rögzítik. Egy elektronikus bejelentés helyettesítheti az építési engedélyezési eljárást. A 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet - a veszélyhelyzet megszüntetésével - 2020. június 18-án hatályát vesztette, de az ellenőrzött bejelentés nem szűnt meg, az előírásai törvényi szabályozást kaptak. Jelen cikkben a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelettel bevezetett, veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentésről olvashatnak.

Ezen az oldalon a HATÓSÁGI gyakorlatban leggyakrabban felmerülő építési jogi kérdések (GYIK = Gyakran Ismételt Kérdések) és a rájuk adott válaszok olvashatók.  

Az engedély nélkül, vagy bejelentés után végezhető - jogszabályban külön meghatározott építési tevékenységek kivételével - az épületek létesítését, bővítését csak végleges építési engedély alapján lehet megkezdeni. Az alábbiakban az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismerhetők meg. Az összefoglaló tartalmazza egyebek mellett, hogy mit kell mellékelni az engedély iránti kérelemhez, mikor kezdhetők meg a munkálatokat, és meddig lehet elhalasztani a kezdést.

2013. január 1-jével a külön elvi engedélyezési eljárás megszűnt. Az elvi engedélyek helyett az önkormányzatok kötelező tájékoztatás adási és konzultációs szolgáltatást nyújtanak, amelyek - az elvi engedélyekhez hasonlóan - a tényleges engedélyezési eljárást megelőzően tisztázza, hogy bizonyos műszaki megoldások vagy feltételek mellett kapunk-e építési engedélyt. Az elvi engedély óriási előnye volt, hogy az abban foglaltak meghatározott időtartamon belül kötelezőek a közreműködő építésügyi hatóság és a szakhatóságok részére. Jelen leírás a még 2012. évben indult elvi engedélyezési eljárásokban érvényesülő szabályokat mutatja be.

Az elsőfokú építésügyi hatóságok rendszere az utóbbi pár évben több esetben is átalakult. A rendszer változásait 2007 és 2012 között tekintjük át.

2013 januárja és 2024 szeptembere között a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (régi Eljárási kódex) 1. számú mellékletében találhattuk meg az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek listáját. Az alábbi cikkben a régi Eljárási kódex felsorolását találhatja meg, úgy, hogy jelezzük a 2013 óta bekövetkezett változásokat is. Ha kíváncsi, hogy mit lehetett 2024 szeptermber 30-ig építeni építési engedély nélkül, azt a cikk táblázatában megtalálhatja, amelyet magyarázatokkal is elláttunk. A 2024. október 1-jétől hatályos 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerinti rendelkezéseket már nem tartalmazza a táblázat, ezeket az előírásokat egy külön cikkben találhatják meg.