Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A kereskedelmi rendeltetésmódosítások (szept. 30-ig: Étv. 57/F. §; okt. 1-től: Méptv. 171. §) tekintetében 2024. október 1. napjától nem történt érdemi változás a végrehajtási rendeletekben.

A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 71/B. § (1) bek. szerint:
"A Balaton vízparti területein a szabályozási partvonaltól számított legalább 30 méteres sávon belül (a továbbiakban: beépítetlenül megőrzendő parti területsáv) a településképi értékek, valamint a környezeti adottságok – különösen a vízminőség és a jellegzetes klimatikus viszonyok – megőrzése, továbbá az elöntés okozta károk csökkentése érdekében – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – új épület, úszómedence és a helyi építési szabályzat által tiltott egyéb építmény nem építhető. Meglévő épület a beépítetlenül megőrzendő parti területsávon belül felújítható, valamint – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – bruttó 100 m2 alapterületig bővíthető."

A második mondatban szereplő, esetleges korlátozó vagy tiltó jogszabályi rendelkezés lehet a HÉSZ-ben, illetőleg - ma még - a "régi BATÉK"-ban (283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet) vagy a parti településre vonatkozó TNM-rendeletben; míg a Vízparti Terv hatályba lépését követően az "új BATÉK"-ban (tervezete az e-epites.hu oldalon IDE kattintva olvasható).

Teljes kérdés:

Hogyan érinti a 2024. október 1-jei jogszabályváltozás a mobilházak engedélyeztetését, telepítését? Konkrétan a konténerekből kialakított, bruttó 30 nm alapterületű, 2,5 m homlokzat-magasságú, egészségügyi szolgáltató vagy kereskedelmi funkciót ellátó épületekre vonatkozó változásokat kérjük bemutatni.

Válasz:

2024. október 1. napjától az új épület építése nem építési engedélyhez kötött, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja (kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését).

A kérdésben szereplő, kétféle rendeltetésű konténer épület létesítése 2024. október 1. napjától nem építési engedélyhez kötött építési tevékenységnek minősül [281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § a) és c) pontja]. Ha zártsorúan vagy ikresen épített épülethez kapcsolódóan tervezik elhelyezni a mobilházakat úgy, hogy az építési tevékenységgel a szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érintené, akkor viszont építési engedélyt kell kérni, függetlenül a mobilház paramétereitől. 

Ha a konténer lakóépületként funkcionál, akkor arra viszont - függetlenül az alapterületétől - egyszerű bejelentést kell tenni, de 2024. október 1-jétől akár építési engedély is kérhető [281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 16. § (1) bek. a) pontja; 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése]. 

Figyelembe kell azonban venni a település helyi építési szabályzatának és településképi rendeletének, valamint az OTÉK (illetve 2025.01.01-től a TÉKA) előírásait, mivel az engedély nélküli létesítés lehetősége nem jelenti azt, hogy szakszerűtlenül is meg lehetne építeni az épületet.
 

Az egyszerű bejelentési eljárás kérelméhez 2024.10.01.01-től szükséges csatolni a településképi szakmai konzultációról készített jegyzőkönyvet (emlékeztetőt), feltéve, ha azt a települési önkormányzat rendeletében (Tkr) kötelezővé tette.

A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a tervezett építési tevékenységet tudomásulvételre javasoló településképi véleményt, vagy az állami főépítész, területi építészeti tervtanács településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott véleményét is csatolni kell az egyszerű bejelentéshez [281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § (2) bek. b) és c) pontjai]. Ebben az esetben is igaz, hogy csak akkor kötelező településképi véleményt becsatolni, ha a Tkr ezt előírta. 

Lényeges, hogy az új szabály miatt a településeknek – amennyiben azt szükségesnek tartják – módosítaniuk kell a településképi rendeleteiket az egyszerű bejelentésekre vonatkozóan, mivel 2024. október 1-jéig nem merült fel az országos jogszabályokban, hogy az egyszerű bejelentés esetében településképi konzultáció vagy településképi vélemény követelhető meg. Azt, hogy a településképi vélemény kiadását az önkormányzat mire alapozza, az adott település településképi rendelete határozza meg (főépítész, tervtanács, stb.).

Az építésügyi hatóság az adott település rendeletének megfelelően megvizsgálja, hogy a rendelet szerint be kell-e nyújtani a településképi konzultáció jegyzőkönyvét (emlékeztetőjét) és a településképi véleményt a kérelem mellékleteként. 
 

Az egyszerű bejelentésről a szomszédok közül az építési tevékenységgel érintett telekkel közös határvonalú, közterületnek nem minősülő telek tulajdonosa, haszonélvezője értesül [281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése]. A hatóság a kérelem benyújtásától számított öt napon belül küld értesítést [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 11. § (1) bek.]. 

Az egyszerű bejelentésnél az lehet ellenérdekű ügyfél, aki az ügyintézési határidő kezdőnapjától számított 14. napig a hatósághoz elektronikusan vagy papír alapon benyújtja nyilatkozatát arról, hogy a tervezett építési tevékenység sérti a jogát vagy jogos érdekét [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 5. § (4) bek.]. 

A postai úton „papír alapon” benyújtásnak a feladás napja számít.

Az építési engedélyezési eljárás részleteit az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendeletben vannak közös szabályok minden építésügyi hatósági eljárásra és speciális szabályok az építési engedélyezési eljárásra.

Az általános szabályokat a rendelet 4-14. alcímei tartalmazzák, a speciálist a VI. fejezet.

Lásd még: Építési engedélyezési eljárás

A szakhatóságok szerepe nem változik az eljárásban. A szakhatóságok közreműködésére az Ákr. általános szabályai vonatkoznak (2016. évi CL. tv. 27. alcíme), azt, hogy a különböző eljárásokban mely szakhatóságot kell megkeresni, külön kormányrendelet határozza meg [531/2017. (XII. 29.) Korm. rend. 1. melléklet 4. pont].

A kormányhivatalokon belül vizsgálandó szakkérdések köre az Eljárási kódex mellékletében található [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 3. melléklet]. Szintén az Eljárási kódex tartalmazza a szakkérdés vizsgálatához szükséges dokumentáció tartalmi követelményeit is [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 2. melléklet]. 

Meg kell jegyzeni, hogy 257/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet alapján 2024.10.01-től a vízügyi és a tűzvédelmi hatóság is a kormányhivatalokba integrálódott, így továbbiakban az eljáró hatóság már szakkérdésben keresi meg a két társhatóságot [378/2015. (XII. 8.) Korm. rend. 1. § (1) bek.; 72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 1. § (1) bek.; 72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 23/A. § (1) bek.; 259/2011. (XII. 7.) Korm. rend. 1. §].

A szakhatósági eljárásokkal kapcsolatos 2024 júliusi módosításról szóló tájékoztatót lásd itt: A legtöbb eljárásban megszűnt a bányafelügyelet szakhatósági közreműködése 

Az igazgatási szolgáltatási díjak számlaszáma is megváltozott. A díjakat és az új számlaszámokat a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet mellékletei tartalmazzák.

Teljes kérdés:

Tisztázandó, hogy meg nem épült építményrészenként, darabszámra - ami lehet a 300.000.- Ft többszöröse -, vagy összesen 300.000.- Ft lehet az elmaradt épületrészenként az építésügyi bírság? Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 2024. október 1-jétől hatályos 3. § (2) bekezdés a) pontja szerint a bírság összege 300.000.- forint az építési engedély mellékletét képező, záradékolt vagy az egyszerű bejelentés mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően meg nem épült építményrész esetén.

Válasz:

Álláspontunk szerint a rendelet építményrészt határoz meg, és nem az építményrészenként kifejezést használja, így egyszer 300.000 forint a bírság összege [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (2) bek. a) pont].

Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről haladéktalanul értesíti az ügyfeleket, amely értesítés tartalmazza a bejelentés lényegi adatait és figyelemfelhívásokat is. Ezt az értesítést lehet megküldeni a banknak is [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 19. § (2)-(3) bek.].

A 2024.10.01-től a saját lakhatás céljára tett egyszerű bejelentésre vonatkozó speciális szabályok megszűntek, vagyis minden egyszerű bejelentés esetében vezetni kell e-építési naplót [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24. § (1) bek.; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (1) bek. a) pont].

Teljes kérdés:
Be lehet-e adni újra az egyszerű bejelentést a hatályos előírások alapján, ha egyszer bejelentettem 2024 szeptemberében? Hogyan lehetne újra beadni, milyen módja van ennek? Mi a teendőm, ha már elkezdtem az építkezést is (naplónyitás, de érdemi kivitelezés még nem történt)?

Válasz:
Amennyiben az építtető az építési naplót készenlétbe helyezte, és abban főnaplót nyitott, valamint a fővállalkozó kivitelező az építési munkaterület átadását elfogadta, a kivitelezést is megkezdettnek kell tekinteni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 5. § (5) bek.]. Ebben az esetben kérdéses az új egyszerű bejelentést megtétele, de elképzelhető, hogy egyes hatóságok – figyelemmel arra, hogy érdemi kivitelezésre még nem került sor – lehetővé teszik az új egyszerű bejelentés megtételét. Új lakóépület létesítése esetében akár az építési engedély iránti kérelem benyújtása is megoldás lehet.

Amennyiben a fővállalkozó kivitelező részére még nem adták át a munkaterületet, akkor a jelenleg hatályos szabályok szerint az építtető biztosan tehet új egyszerű bejelentést, vagy - kivéve a meglévő lakóépületek bővítését - akár kérhet építési engedélyt is [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 16. § (1)-(2) bek.].

Teljes kérdés:
A 2024 szeptemberben beadott egyszerű bejelentés esetén a kormányhivatal csak azt vizsgálta, hogy megvan-e minden kért dokumentum, de annak tartalmát nem értékelte. A 2024. október 1-je után beadott egyszerű bejelentés esetében a kormányhivatal érdemben vizsgálja-e az egyszerű bejelentés tartalmát?

Válasz:
A 2024.10.01. után benyújtott, nem a meglévő lakóépület bővítésére irányuló egyszerű bejelentéseket a hatóság érdemben vizsgálja, az Eljárási kódexben megfogalmazott szempontok alapján [281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 18. § (3) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a hatóság már nem csak az egyes mellékletek meglétét ellenőrzi.

A meglévő lakóépületek bővítése esetében viszont az egyszerű bejelentési eljárás szabályai lényegében megegyeznek a 155/2016. Korm. rendelet szerinti egyszerű bejelentés előírásaival, azzal a különbséggel, hogy a 2024. októberétől, az Eljárási kódex 18. alcíme alapján lefolytatott egyszerű bejelentések hatósági eljárásnak minősülnek [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 22-23. §].

A kérdésben leírtak szerint - mivel vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik az építmény – így vízilétesítménynek minősül, azaz sajátos építményfajta. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet rendelkezik a vízjogi engedélyezési eljárásokkal, így nem tartozik a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet hatálya alá, így arra az építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt nem állít ki.

A lakóépület bővítése esetében a kivitelezés megkezdésének szabályai lényegében nem változtak, de már a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szabályozza az egyszerű bejelentést. Az építési tevékenység a hiánytalan egyszerű bejelentés benyújtását követő tizenöt nap elteltével, de legkésőbb e naptól számított négy éven belül kezdhető meg. Ha az építési tevékenységet négy éven belül - az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan - megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 22. § (6) bek.]. 

Fontos változás, hogy a 2024.10.01. napját követően megtett egyszerű bejelentések esetében már kötelező az elektronikus építési napló megnyitása és vezetése.

A Méptv. átmeneti rendelkezése alapján azon egyszerű bejelentés esetében, amelynél 2024. október 1. napján a bejelentéstől számított 15 nap még nem telt el, a bejelentésre a bejelentés megtételekor hatályos szabályokat kell alkalmazni [2023. évi C. tv. 231. § (1) bek.]. Lásd: Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2021.01.01 - 2024.09.30)

A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontja "alaprajzi méret" változáshoz kötötte az új egyszerű bejelentés szükségességét - Lásd: Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2021.01.01 - 2024.09.30).

A korábbi szabályozáshoz hasonlóan 2024 októberétől is az épület külső alaprajzi méretét megváltoztató építési tevékenység eredményez új egyszerű bejelentési kötelezettséget. Véleményünk szerint se a belső elrendezés, válaszfalazás (vagyis a belső alaprajzi elrendezés), se a belső teherhordó rendszer megváltoztatása nem eredményezi a külső alaprajzi méret megváltozását [281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 16. § (1) bek. e) pont].

A belső munkák az épület beépítési magasságát és az épület telken belüli elhelyezkedését sem módosítják, ezért - a tevékenység végzéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció mellett - a használatbavételhez csak megvalósulási dokumentációra lesz szükség, új egyszerű bejelentésre nem.

Teljes kérdés:

A 2024. októbere előtt megtett egyszerű bejelentés esetében lehet-e/kell-e településképi véleményt megkövetelni a használatbavételi eljáráshoz? Mennyiben változik a válasz, ha az adott település településképi rendelete (TKR) nem szabályozza a településképi véleményt?

Válasz:

Az Eljárási kódex (281/2024. Korm. rendelet) két részlete vonatkozik erre az esetre: a VIII. Fejezet egésze, illetve a XV. Fejezet (Záró rendelkezések) 62-63. §-ai. 

Egyik helyen sem olvasható az, hogy - településképi rendelet előírása ide vagy oda -, a településképi vélemény benyújtandó lenne a használatbavételhez. Még a leginkább hasonló rendelkezés az, hogy a bejelentés időpontjában hatályos általános építésügyi követelményeknek és HÉSZ-nek való megfelelést vizsgálni kell a használatbavételi eljárásban; az ezeknek való meg nem felelés kógens elutasítási ok [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 63. § (1) bek. c)-d) pont]. Ha a jogalkotó ezen okok közé be kívánta volna vonni a - bejelentés időpontjában hatályos - településképi követelmények vizsgálatát, esetleg a főépítészi konzultációról szóló jegyzőkönyvben foglaltaknak való megfelelőséget, megtehette volna, de nem tette. 

A használatbavétel idején hatályos TKR-rel való megfelelőség pedig nyilván fel sem merülhet, a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma okán.

A Településrendezési kódex szerint "egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához" írhatják elő a településképi véleményt, márpedig a használatbavételi eljáráskor már nem "épülő", hanem "megépült" épületről van szó (mint ahogy építési engedély nyomán megépült épület használatbavételi eljárásához sem írhatnak elő településképi véleményezést [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 44. § (2) bek.]. A településképi vélemény és a továbbra is kötelezővé tehető főépítészi konzultáció a beruházási folyamat elején játszik szerepet. Kakukktojás ebből a szempontból a fennmaradási engedélyezés, de bizonyára úgy gondolta a jogalkotó, hogy a szabálytalankodó viselje tettének ilyen irányú, esetleg nagyon kellemetlenné váló következményét.

Tekintettel arra, hogy 2024. október 1-je előtt a települések nem írhattak elő településképi véleményezési eljárást - csak szakmai konzultációt https://epitesijog.hu/1994-telepleskepvedelmi-tajekoztatas-es-szakmai-konzultacio - az egyszerű bejelentésekre, ezért jelen válasz publikáláskor (24.11.30.) még viszonylag kevés olyan település lehet, ahol az építtetőknek az egyszerű bejelentés melett településképi véleményezési eljárását is le kell folytatniuk. A településképi véleményezési eljárás előírásához ugyanis módosítani kell a településképi rendeletet. A bejelentést követően felépült épület használatbavételéhez se 2024 októbere előtt, de ezt követően nem írható elő a településképi vélemény beszerzése.
 

A kérdésben napelemes és napelem nélküli parkoló-lefedés is szerepel. 

Napelemek telepítése esetén tisztázni kell, hogy 
- sajátos építményfajtáról (villamosenergia-ipari létesítményról) van-e szó, vagy
- az általános építményfajták körébe tartozó parkoló-lefedésről, amelyen kiegészítésképpen napelemek is elhelyezést nyernek (A kérdés úgy merül fel, hogy mi a létesítmény fő funkciója: áramtermelés vagy parkoló-lefedés?) 
 

Továbbá, minden esetben tisztázni szükséges, hogy a tervezett létesítmény - azon túl hogy építménynek minősül, amely nem vitás - egyúttal épületnek is minősül-e a Méptv. 16. § 42. pont szerint: 
"olyan építmény, amely szerkezeteivel fedett teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység céljából". 

E 2024. október 1. óta hatályos definíciót érdemes összevetni az Étv. 2024. szeptember 30-ig hatályban volt épület-definíciójával: 
"2. § 10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából". 

A kérdéshez csatolt tervek különböző alaprajzi elrendezésű parkolólefedéseket mutatnak, álláspontom szerint esetről esetre kell megítélni, hogy megvalósul-e (a lefedés mellett) a tér "körülzárása". A Méptv. épület-definíciója annyiban szigorúbb az Étv. épület-definíciójától, hogy a csak "részben történő" tér-körülzárás már nem része a definíciónak. Így - amennyiben egyetlen oldalfal sem létesül - az összesen két pillér által tartott tetőzet véleményem szerint nem feleltethető meg az új épület-fogalomnak. Mindennek azért van jelentősége, mert az általános építményfajták körében (meghatározott méret felett) az épületek építési engedélykötelesek, az annak nem minősülő tető-építmények nem. 
 

Teljes kérdés:

A 17. kérdéshez szorosan kapcsolódó kérdés, hogy épületnek vagy műtárgynak minősül-e a CARPORT? Ha a TÉKA jövőre hatályba lépő „megújuló energiaforrás műtárgya” (5. § 93. pont) fogalommeghatározását vesszük alapul, amelybe a CARPORT – ha napelemmel együtt kerül felszerelésre – beletartozik, ez iránymutatást adhat-e a kérdés eldöntésében?

Válasz:

Álláspontunk szerint a TÉKA „megújuló energiaforrás műtárgya” (5. § 93. pont) fogalommeghatározását azoknak a HÉSZ-eknek a mögöttes jogszabályi háttereként lehet majd figyelembe venni, amely HÉSZ-ek már a TÉKA alapulvételével fognak elkészülni (hasonlóan a TÉKA 5. § 75. "közműpótló műtárgy: a közművet helyettesítő vagy kiegészítő egyedi műtárgy" fogalmához, amelynek ugyancsak megfeleltethető lehet a kérdésben írt létesítmény). 

Az épületnek, vagy annak nem (csak építménynek, azaz műtárgynak) történő besorolás kérdésére lásd 17. kérdésre adott választ.

Teljes kérdés:

A CARPORT mekkora része számít bele a telek beépített területébe? A teljes lefedett terület (tető vízszintes vetülete), vagy alkalmazható-e a jelenlegi OTÉK 1. melléklet 114. pont b) szerinti könnyítés – amelyhez hasonló szabályozást a TÉKA is tartalmaz -, miszerint a konzolosan kinyúló előtető – épület tömegétől kiálló részeinek – az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízsz. vetülete nem számít bele a telek beépített területébe?

Válasz:

Az OTÉK 2012. augusztus 6-i időállapotán alapuló HÉSZ-ek esetén mind az építmények, mind az épületek (néhány kivétellel) beleszámítanak a beépítettségbe, a későbbi időállapotú kormányrendeleteken alapuló HÉSZ-ek esetén pedig csak az épületek. Ezért van jelentősége a 17. kérdésben említett, épület vagy műtárgy besorolásnak. 

Miután a Méptv. 2024. október 1-től hatályos épület-definíciója kapcsán nem kristályosodhatott még ki az egységes joggyakorlat, érdemes esetről esetre előzetesen egyeztetni az általános építmányfajták szerinti építési hatósággal (a villamosenergia-ipari létesítmények körében csak a HMKE-teljesítményszintnél nagyobb kis- vagy egyéb erőművek tartoznak az engedélyköteles körbe; az utóbbi esetekben a műszaki biztonsági hatósággal is érdemes előzetesen egyeztetni).

Ha csak egy vagy két "láb" tartja a tetőzetet (és amennyiben egyetlen oldalfal sem létesül) az építmény véleményünk szerint nem feleltethető meg az új épület-fogalomnak. Lásd még a 17., 18. és 20. kérdésekre adott válaszokat.



 

A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (Településrendezési kódex) 43. § (1)-(2) bekezdései úgy fogalmaznak, hogy a települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi rendeletben foglaltak szerinti – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban együtt: szakmai konzultáció) biztosít. A települési önkormányzat a településképi rendeletben a szakmai konzultációt kötelezővé teheti. 

A Településrendezési kódex átmeneti rendelkezése úgy szól, hogy ha a Méptv. 56. § (5)–(7) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek – ideértve a Méptv. 228. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti időszakot is –, a 43. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakmai konzultáció megtartása és az emlékeztető elkészítése az önkormányzati főépítész helyett a polgármester feladata [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 78/F. §]. Ezeket a rendelkezéseket együtt csak úgy lehet értelmezni, hogy ha - pl. egy egyszerű bejelentés esetén - kérik az önkormányzatot a településképi szakmai konzultáció lefolytatására, azt a közpoti jogszabályokban előírt keretek között (esetlegesen a helyi viszonyokon alapuló kiegészítő jellegű szabályok alkalmazásával) az önkormányzatnak biztosítania kell. Az minimum kérdéses, hogy a polgármester önkormányzati főépítész közreműködése nélkül hogyan tudja a szakmai konzultációt szakszerűen lebonyolítani (esetleg más szakember segítségét is igénybe veheti).

A településképi véleményezéshez kötés ezzel szemben az önkormányzat helyi rendeletalkotásán múlik, a Településrendezési kódex 44. § (1) bekezdése alapján:
"Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település képviselő-testülete (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: önkormányzat) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, ha 
a) a véleményezési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat – az e rendeletben foglaltak szerint – rendeletben rendelkezett, amelyben meghatározta a véleményezés részletes szempontjait is, és 
b) a területi építészeti tervtanácsnak vagy az Országos Építészeti Tervtanácsnak nincs hatásköre". 

Ahol működik tervtanács, ott a településképi véleménynek a helyi építészeti tervtanács véleményén kell alapulnia.

Az, hogy a településképi véleményezés során - ahol van, mert pl. lennie kell (ilyenek a járásszékhely városok is) - a helyi építészeti tervtanács véleményét kell az önkormányzatnak megkérnie, nem elégséges a főépítészét, az a Méptv. 98. § (2) bek. első mondatából következik: 
"Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához köteles kikérni a helyi építészeti-műszaki tervtanács – vagy ha a településen a 63. § (1) bekezdése szerint nem működik helyi építészeti tervtanács, az önkormányzati főépítész – szakmai véleményét". 

Lásd még a 21. kérdésre adott választ.